A SARS-CoV-2-es koronavírus-járvány kitörése óta az orvosok számtalanszor beszéltek szervezetünk különböző fajta immunválaszairól, s arról, miért fontosak az egyes típusok. Az antitesteken alapuló úgynevezett humorális immunválaszról rengeteg szó esett, a többség jobban ismeri őket, mint a T-sejteken alapuló sejtes immunitást, viszont ez utóbbiak kulcsfontosságúak nemcsak a gyógyuláshoz vezető úton, de az újrafertőződés megakadályozásában is – írta az Index. A lap egy szegedi kutatóorvossal, Letoha Tamással beszélgetett arról, hogy az emberi test milyen immunreakciókkal védekezik a SARS-CoV-2-es koronavírussal szemben.
A cell.com-on tettek közzé egy vizsgálatot a stockholmi Karolinska Intézet kutatói, melyben kimutatták, hogy
az immunrendszerben létfontosságú T-sejtek akut fertőzéses állapotú és lábadozó Covid-fertőzötteknél is megfelelő mértékben termelődtek.
Ezt a folyamatot ráadásul azok szervezetében is megfigyelték, akiknél nem termelődött antitest, vagy épp tünetmentesen estek át a betegségen.
A kutatás kulcsfontosságú következtetése, hogy a Covidon átesettek szervezete a természetes megfertőződés révén elraktározta a memória-T-sejteket, és ha hónapok múlva újra megtámadná őket a koronavírus, már nem fog súlyos tüneteket okozni.
A szervezet csak addig harcol, amíg szükséges
Letoha Tamás szegedi kutatóorvos magyarázatában kitért arra: a szervezet csak addig ad magas szintű immunválaszt, amíg szükséges, ha a kórokozó mennyisége csökken, az immunválasz is csitul. Ha a kórokozó újra megjelenik, a szervezet aktiválja a vírusról szóló, elraktározott immunmemóriát, a T-memóriasejtek pedig hadvezérként vezénylik a „hadjáratot”, és a már ismert vírus ellen ostorcsapásszerűen aktiválódnak az antitestet termelő B-, illetve a fertőző sejteket elölni képes úgynevezett citotoxikus T-sejteket.
Ez köznyelven azt jelenti, hogy ha egyszer már átestünk a betegségen (akár úgy is, hogy észre sem vettük), egy későbbi újrafertőződés esetén az immunmemóriánknak hála nagy valószínűséggel enyhébb tünetekkel át tudjuk vészelni a betegséget – ha egyáltalán megbetegszünk. Már amennyiben az immunrendszerünk megfelelően működik, természetesen, hiszen vannak olyanok, akiket az influenza is képes fél évente ledönteni a lábáról.
Egy klinikai vizsgálat szerint vannak oltóanyagok, melyek a vírus bizonyos specifikus darabjai ellen képesek T-sejteket termelni, ám ha ezek a koronavírus tüskefehérjéje ellen termelődnek, nem pedig a burokfehérje ellen, akkor voltaképpen semmit sem érnek hosszútávon, hiszen a tüskefehérje folyamatosan változik, mutálódik.
Tehát, most azért olyan súlyos lefolyású sokaknál a betegség, mert a szervezetünk még nem találkozott a Covid-19-el, így a védekezés során „mindent bevet”.
Nem az antitest a lényeg
Nincs szükség folyamatosan mérni az emberek antitestszintjét, mert az folyamatosan változik annak tükrében, hogy a szervezetet mikor érte „vírustámadás”. A szervezet az optimális energiafelhasználásra törekszik, feleslegesen nem termel antitesteket – emlékeztet Letoha Tamás. Hozzátette:
„Sok olyan vírust ismerünk, ilyen az influenzavírus is, amelyek lappanganak a környezetben, s időnként előbukkannak. A SARS-CoV-2-es koronavírusnál is hasonlóra kell készülnünk, az oltóanyagokkal sem fogunk tudni örökre megszabadulni tőle.
A szervezet a vírussal való első találkozás után biztosít ellene hosszabb távú immunitást. Ezért is alkalmazunk mesterséges immunizálást a vakcinákkal, hiszen azt várjuk, hogy újrafertőződés esetén a vírus szaporodását kezelni tudja az immunrendszerünk, és legfeljebb enyhe tünetekkel átvészeljük a betegséget” – ecsetelte a szakember, hozzátéve, mindez azt fogja eredményezni, hogy a vírust regionális szinten kordában lehet majd tartani, s nem fog újabb és újabb világjárványokat okozni.
Letoha Tamás elmondta, vannak olyan kórokozók, amelyeket vakcinálással sikerült eltüntetni, ilyen a feketehimlőt okozó Poxvirus variolae vírus. A koronavírus azonban nem ilyen.
Vagyis teljesen téves az a megközelítés, hogy mindenkit újra és újra kell oltani, amint kiürül a testéből az antitest. Mondjuk, ennek a vakcinagyártók aligha örülnének, hiszen ez jókora profitot venni ki a zsebükből.
A gyerekeknek is találkozniuk kell a Coviddal
A szegedi orvos rámutatott: a felnőtteknek, de főleg az idősebbeknek és krónikus betegeknek más az immunreakciójuk, mint a gyerekeknek. Utóbbiak – ideális esetben – egészségesebbek, immunválaszuk pedig jóval „célzottabb”. Ezért lenne a legjobb, ha valamennyien még gyermekként „találkoznának” a vírussal, akár természetes úton, fertőződéssel vagy a vakcina révén (majd ha megismerjük az oltás hosszútávú következményeit és gyermekekre kifejtett hatását, esetleg – a szek.).
Ha gyerekkorban kialakul a megfelelő immunitás a koronavírussal szemben, felnőttkorban is jobban fog tudni védekezni a szervezet, ha újra megfertőződik
– mutatott rá a szakember.
Kiemelt kép: Letoha Tamás – Fotó: Pharmacoidea Ltd
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
