A Csemadok megújulása még várat magára

Tisztújító közgyűlést tartott 2025. szeptember 20-án a Csemadok, a felvidéki magyarság legnagyobb társadalmi és kulturális szervezete. A megválasztott tisztségviselők az organikus reform pártján állnak a Csemadok megújítása kapcsán a radikális reformmal szemben. A közgyűlés azt a feladatot adta az elnökségnek, hogy biztosítsa a szervezet belső békéjét és kohézióját, és hajtsa végre a szükséges, halaszthatatlan reformokat.

A Csemadok elnökének a lévai születésű, Nyitrán tanári diplomát szerzett Kiss Beátát választotta, általános alelnöke Köteles László maradt. Generációváltás nem történt, pedig egyes regionális vezetők is inkább közelebb vannak a nyolcvanadik gyertyához a szülinapi tortán, mint az ötvenhez – értékelte a tisztújítást Ragán Dávid, az Első Szent Magyar Család Zarándokbölcső Program elindítója, a felvidéki magyar önazonosság és érdekvédelem kiemelkedő alakja.

           Ragán Dávid (Forrás: saját)

Arról is kifejtette nézeteit, hogy milyen vérfrissítésre van szüksége a Csemadoknak, a felvidéki magyar kulturális szervezetnek. Példaként felhozta, hogy a Csemadok rozsnyói területi választmány titkárának elmondások szerint egy szlovák identitású személyt választottak, mindezt az alapszabályt megkerülve. Ezt levelében szóvá is tette Nagy Anikó, a Csemadok Országos Ellenőrző Bizottságának volt elnöke.

Ragán Dávid elmondta: a Csemadok megújulását a most megválasztott régi-új vezetőség nem fogja tudni elérni, ez nem is volt cél. 

„Csupán a nevek változtak, a hajó nem változtatott irányt, hisz nyílt titok, hogy az előző vezetés a most megválasztott elnöknő mögé sorakozott be.”

Véleménye szerint kulturális mentorprogram kellene, amely felkarolja a Csemadok által felfedezett fiatal tehetségeket, hogy tovább fejlődhessenek, és azonnal meg kell teremteni az anyagi átláthatóság körülményeit. 

A tisztújító közgyűlésen elhangzott a beszámolókban, hogy a Csemadok Országos Irodájának elszámolásaiból számlák hiányoznak,

miközben a Csemadok a szlovák államtól évi háromszázezer euró, a magyar Bethlen Gábor Alapítványtól pedig négyszázötvenezer euró nagyságrendű támogatást kap – ezek a nyilvános összegek.

A pozsonyi Csemadok-székház (Forrás: csemadok.sk)

Természetesen vannak járási titkárok is, akik küszködve, de teszik a dolgukat, hisz a Kultminor nem fizet mindig éppen időben. Becsülendő, hogy vannak még őrzők a strázsán, lásd Zborai Imrét, vagy Mihályi Molnár László tanár urat, de már ők sem fiatalok. 

„Jó lenne, ha az anyagiakat a tehetségek nevelésébe fektetnénk, és nem az elnökség értelmetlen számlázásaiba.”

A Zarándokbölcső Program vezetője azt is hozzátette: „lehetne még sorolni a feladatokat, célokat, például a szepsi Csemadok-ház állapotát, a nyitrai helyzet orvoslását, vagy a pozsonyi központ ingatlanhasználatáról megkötött bérleti szerződés felülvizsgálatát, melynek egy filantróp névvel felcímkézett szabadkőműves szervezet a kedvezményezettje. De amíg olyan általános alelnök, és régióvezetők irányítják a Csemadokot, akik 

a kultúra megmentéséről papolnak, közben meg tonnaszámra hordják, vagy hordatják be másokkal a magyar könyveket a papírgyűjtésbe, addig hiábavaló reménykedni a megújulásban. 

Viszont mindent meg kell tenni érte, ha nem a vezetőknek, akkor a tisztséget nem, de a magyarság megmaradásáért felelősséget viselő felvidéki magyarságnak. Küzdeni mindig, feladni soha!”