Megyék összevonásával számolná fel a magyar többségű területeket a román Szociáldemokrata Párt

Települések és megyék összevonásával alakítaná át Románia közigazgatási rendszerét a néhány hete kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD). Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke az Indexnek nyilatkozva hangsúlyozta: egyelőre semmiféle írásos tervezet nem készült, a kiszivárgott elképzelések azonban elfogadhatatlanok a magyarság számára.

A PSD szerint a reform azért szükséges, mert a kistelepülések képtelenek magukat eltartani, működtetésük viszont rengeteg extra kiadást jelent az állam számára. Ezért az 1500 főnél kisebb települések összevonása vetődött fel a párt köreiben, amit aztán kiterjesztettek a 3000 fős településekig. Most pedig valaki bedobta, hogy legyen 5000 fő a határ. 

Ha ez utóbbit elfogadnák, akkor a romániai önkormányzatok háromnegyede szűnne meg. 

Aki szerint ez teljesen abszurdnak hangzik, és ilyen biztosan nem menne át, az nem ismeri a román politikát. 

Több mint 50 magyar település került veszélybe

Az Indexnek nyilatkozó politikus arról beszélt, noha még nem készült el a konkrét írásos javaslat, az látható, hogy „a józan ész távozott a kormányból”, a közigazgatási reform előkészítése pedig nélkülöz bármiféle szakmaiságot, szakértelmet és társadalmi egyeztetést. 

A politikus számításai szerint már az 1500 fős határ alkalmazása is 429 település beolvasztásával járna, amelyek közül 53 magyarlakta, 30-at pedig jelenleg magyar polgármester vezet. Azt ő is elismerte, hogy valamiféle reform szükséges, ám az erőszakos összevonások helyett ő az önkéntes társulásokban látja a megoldást, illetve a „pénzügyi ösztönzőkkel” támogatott együttműködések elősegítésében. Egyébként egy bizonyos Cseke Attila még közigazgatási miniszterként már ki is dolgozta nekik a koncepciót, a románoknak az viszont nem kell.  

Az ügyvezető alelnök szerint az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a települések önállósodása sok esetben infrastrukturális fejlődést, új beruházásokat és kedvezőbb demográfiai folyamatokat eredményezett.

Eszerint Hargita megyét Maros megyébe, Kovásznát Brassóba, Szatmárt Biharba, Aradot pedig Temes megyébe olvasztanák be.

Ha ez ebben a formában valósul meg, azzal drasztikusan csökkenne a közigazgatási egységekben a magyar lakosság aránya, ami nemcsak a helyi közösségek politikai érdekképviseletét tenné lehetetlenné, de az anyanyelvhasználati jogok érvényesítésére is hatással lehetne.

Román polgármester: „Elszakadunk Nagy-Romániától!”

Sokatmondó, hogy a tervezet még a románok között sem népszerű. Vladimir Petrut, a Máramaros megyei Kapnikbánya (Cavnic) nemzeti liberális párti polgármestere az Antena 3 televíziónak deklarálta: 

„Ha sor kerül a közigazgatási-területi reformra, akkor népszavazást tartunk, hogy elszakadjunk Nagy-Romániától.”

Leszögezte: Máramaros történelmi önállóságát nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Petrut különösen azt kifogásolta, hogy az egyik elképzelés szerint Máramaros megyét Kolozs megyébe olvasztanák. Közölte, Kapnikbánya pénzügyileg önfenntartó, megfelelő infrastruktúrával rendelkezik, és költségvetésének mindössze kilenc százalékát fordítja az önkormányzat működtetésére. Éppen ezért teljesen indokolatlannak tartja, hogy a település önállóságát takarékossági okokra hivatkozva megszüntessék. A polgármester utcai tiltakozásokat is kilátásba helyezett.

A reform részleteiről egyelőre nem született végleges döntés. A PSD munkacsoportja a tervek szerint 2027 márciusának végéig dolgozza ki javaslatát.

Kapcsolódók: