A magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság 15. ülésszaka hosszúra nyúlt, de végül befejeződött. Erről tájékoztatott Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott, a bizottság társelnöke, miután szerdán aláírta a tárgyalásokat lezáró jegyzőkönyvet szlovák kollégájával, Miroslav Mojľita-val együtt – közölte az MTI.
A jegyzőkönyv aláírása nem csupán formális lépés, ugyanis egy olyan dokumentumról van szó, amelyet mindkét fél kormánya elé terjesztenek. Nagyban befolyásolhatja a kisebbségi jogok gyakorlását és védelmét. 2022-ben kezdték el a tárgyalásokat, de voltak olyan pontok, amelyeket akkor nem tudtak lezárni, tavaly pedig a szlovákiai “kormányzati problémák miatt” voltak kénytelenek halasztani- hangsúlyozta a társelnök.
Kalmár Ferenc kiemelte, hogy a jegyzőkönyv tartalmazza a szlovák kisebbségi alap létrehozását. Ezenkívül megegyeztek abban, hogy folytatják a tárgyalásokat a református egyházzal az 1940-es években történt ingatlan kisajátítások ügyében. Továbbá a szlovák állam biztosítja, hogy a komáromi Selye János Egyetem támogatásának “mértéke és szintje ne csökkenjen”. Abban is megállapodtak, hogy Rázga Pál lelkész vitatott emléktáblájának sorsát a szlovák és a magyar evangélikus egyház tárgyalásaira bízzák.
Beszélt arról is, hogy a
Beneą-dekrétumok kérdését és a kettős állampolgárság ügyét másként látja a két fél.
A magyar fél hangsúlyozta, hogy 2019-ben hatszáz ilyen határozat ment ki a földalaptól a Beneą-dekrétumokkal kapcsolatban. Az emberi jogok és az uniós jogrendszer követelményeinek való megfelelés fontos – szögezte le. Azt is megjegyezte, hogy az új szlovák kormánnyal mindkét oldal számára megfelelő megoldás születhet. A kettős állampolgársággal kapcsolatban a szlovák fél a nemzetközi jogi szakértők bevonását javasolta.
A rendszerváltás után Magyarország és a szomszédos államai között bilaterális szerződések jöttek létre, amelyek által kisebbségi vegyes bizottságokat alapítottak. Ezek a bizottságok arra törekednek, hogy az adott országokban élő nemzeti kisebbségek ügyeiben konszenzust érjenek el, és céljaik között szerepel a kisebbségek helyzetének javítása. Magyarország és Szlovákia például 1995-ben írta alá a jószomszédi kapcsolatról szóló szerződést, majd 1999-ben alakult meg a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság.
Ez a jegyzőkönyv ugyan pozitív lépésként tekinthető a kisebbségi jogok terén, de fontos emlékeznünk arra, hogy még mindig sok kisebbségi probléma és teendő van. A jogok védelme és betartása nem csupán ígéretekben, hanem tényleges intézkedésekben is meg kell nyilvánulnia.
A magyar-szlovák vegyes bizottság immár 16. ülésszakának kezdeményezése és lebonyolítása most a szlovák felet illeti majd meg.
(Fotó: kormany.hu)
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
