Több tucat autóipari, gépipari és elektronikai cég készül arra, hogy kifizettesse a munkavállalóival a koronavírus-idején le nem dolgozott munkaórákra jutó bért – tájékoztatta a Népszavát a Vasas Szakszervezeti Szövetség.
A szövetség alelnöke, László Zoltán állítása szerint legalább 10 ezer dolgozóról beszélhetünk. Többségüktől 80-100 ezer forintot akarnak behajtani a profitéhes cégek, ám állítólag akad olyan is,
akitől 600-800 ezer forintot is követelhetnek.
Az alkatrészhiány, valamint a kormány által bevezetett értelmetlen korlátozások és indokolatlan lezárások miatti gyárleállások következtében rengeteg munkaórát nem tudtak ledolgoztatni a munkavállalókkal.
A mínusz órákat most egy 2018-as törvénymódosításra hivatkozva fizettetnék ki az alkalmazottakkal, amit rabszolgatörvényként emlegetnek.
Ez pedig a Népszava szerint ha ledolgozatlan óráik vannak, az nemcsak a dolgozók munkahelyváltását lehetetleníti el, de a két éves munkaidőkeret sok cégnek veszteséget okozhat.
A külföldi multiknak kedvező, Fidesz által elfogadott munkatörvény lehetővé tette a cégek számára, hogy akár 2-3 éves munkaidőkeretben igazítsák a beérkező megrendelések intenzitásához a dolgozók munkaidejét. Vagyis, ha éppen kevés a munka, a dolgozók egyáltalán nem, vagy kevesebbet dolgoznak, de ugyan úgy megkapják a fizetésüket. Később, mikor drasztikusan növelni kell a termelést,
a korábban keletkezett mínusz órákat ledolgoztathatja a cég anélkül, hogy azért túlóradíjat kellene fizetnie.
Tavaly, a koronavírus első hullámában a kormány engedélyezte a cégeknek, hogy 2 éves munkaidőkeretet vezethessenek be, vagy meghosszabbíthatják a meglévőt. Sok cég élt is a lehetőséggel, a munkaidőkeretek lejárata pedig az elkövetkező hónapokban esedékes.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint azonban már most látszik, hogy
a munkaidőkeretek kifutásáig nem fogják tudni ledolgoztatni a járványos és alkatrészhiányos időszak mínuszóráit. Sokaknak ugyanis legalább 16 mínusz órája van, de van, akinek 350 is összegyűlt.
László Zoltán úgy értesült, vannak olyan helyek, ahol a mínusz órákat átvinnék a következő munkaidőkeretbe, azonban sok vidéki autóipari fellegvár egyszerűen kifizettetné a le nem dolgozott órákra jutó bért a dolgozóival.
Két cégnél azt is felajánlották a munkavállalóknak, hogy hathavi részletben kamatmentesen törleszthetik a tartozásukat.
A szövetség alelnöke egyértelműen törvénytelennek véli mindkét lépést, mivel a munkaidőkeret végén el kell számolni, a többletórákat ki kell fizetni, a mínusz órákat pedig le kell nulláznia a cégnek. Ha nem tudja ezeket ledolgoztatni, el kell könyvelnie saját veszteségeként.
“Nem a dolgozó hibás azért, mert nem tudtak neki munkát adni. Amiatt nem lehet senkit sem adósságba verni, ha betartotta a munkaszerződését, és azt tette, amit a cég vezetése mondott neki”
– hangsúlyozta László Zoltán.
Az érem másik oldala
Vannak olyan vállalatok is, melyek rengeteg megrendelést kaptak a vírus alatt, így előszeretettel (vissza)éltek a munkatörvény nyújtotta lehetőségekkel, és addig dolgoztatták a munkavállalókat, amíg csak bírták. A baj akkor keletkezett, amikor a plusz órákat ki kellett volna fizetni. Ezt már nagyon nem akarták.
Inkább kényszerpihenőre küldték az érintett dolgozókat, miközben a kölcsönzött munkaerőt agyonhajszolják.
László Zoltán szerint most, a munkaidőkeretek lejártakor egyértelműen látszik, hogy a munkaidőkeret elnyújtása nem oldja meg, inkább csak elodázza az ágazat és a cégek problémáit, ráadásul mindennek az árát a dolgozókkal akarják megfizettetni.
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
