Oktatási vitanapot tartott az országgyűlés, ahol jól leszűrhetővé vált, hogy a kormány oktatáspolitikáján kívül milyen alternatívát kínál a többi a parlamenti párt. A vitanap előzményéhez hozzátartozik, hogy a folyamatosan zajló tanártüntetésekre a balliberális pártok politikusai olyan feltűnően igyekeztek rátelepedni, hogy az már Ungár Péternek is sok volt.
Az LMP társelnöke egyetért a követelésekkel, de szerinte nem szerencsés, hogy az ellenzék rátelepedik ezekre a megmozdulásokra. A politikus saját magát nemkívánatosnak érzi a demonstrációkon.
“2010 óta vagyok LMP-s politikus. Hogy egy tömegrendezvényen nem szeretik azt, hogy ott vagyok, az nekem komfortos. Nem meglepő”
– fogalmazott Ungár.
A tüntetésekre a baloldali politikusok jelenléte ellenére sem lehet azt mondani, hogy baloldaliak lennének, hiszen számos tanár fontosnak érezte kifejezni, hogy nem feltétlen kíván együtt tiltakozni a PDSZ és a PSZ által szervezett megmozdulásokon ezekkel a politikusokkal. Ennek leglátványosabb példája az volt, amikor a keresztény, egyházi iskolákban tanítók külön tüntetést szerveztek a közoktatásban uralkodó áldatlan állapotok ellen. A budapesti megmozdulásokat sok városban tanársztrájkok, transzparensek, flashmobok követték.
A Momentum szankciója önmaga ellen?
A vitanapot a Momentum kezdeményezte, aminek azért van jelentősége, mert itt nem arról van szó, hogy kialakult volna „magától” egy ilyen napirend, amihez kötelező, vagy kötelezően ajánlott a politika íratlan szabálya szerint hozzászólni, hanem ezt az extranapot, napirendi pontot kifejezetten ők kérték. A vitát követve joggal lehet az a következtetésünk, hogy a fiatalok és az egyetemisták körében kifejezetten népszerű párt magát lőtte lábon ezzel az akcióval. Önmagában már az is sokatmondó, ahogyan a párt egy szakpolitikus kiállítása és vitára való felkészítése helyett egyszerűen felosztotta a politikusai között a rendelkezésre álló időkeretet és háromperces „így készítsd el gyorsan a környezetkímélő reggeli arcpakolásodat” hangulatú felszólalásokkal opponálta a rendszert. A Momentum képviselőinek hozzászólásai leginkább arra emlékeztettek, amikor a tízperces szünetben a diákok egymásra kuporodva másolják le a leckét.
A legemlékezetesebb produkcióval egyértelműen Orosz Anna örvendeztette meg a patkóban ücsörgőket, aki számon kérte a fideszeseken azt, hogy miért nem beszélnek az oktatás kapcsán a PISA – felmérésekről. Orosz számonkérése közvetlenül azt követően történt, hogy a kormánypárt képviselője szóba hozta ezeket a felméréseket, de Oroszt sem ez, sem pedig az nem zavarta, hogy tévedését hangos morajlással jelezték képviselőtársai. Más kérdés, hogy a szóban forgó nemzetközi adatbázisból a kormány politikusa kiemelte kontextusából azt az adatsort, amely épp alátámasztja az ő érvelését.
A kormány részéről Rétvári Bence a vita bevezetőjében a múltról beszélt kiemelve, hogy egy vitanapnyi idő nem is lenne elég az oktatásügyben eszközölt fideszes fejlesztések felsorolására. Rétvári Bence emlékeztetett arra a tényre, hogy a baloldali politikusok között most a tanárok bérrendezése ügyében azok a leghangosabbak, akik még kormányon megszavazták a pedagógusok bérének lecsökkentését.
Rétvári Bence ezt követően felsorolta, hogy 2010 óta mennyi változás történt az oktatásban, majd leszögezte, hogy az oktatás nemzeti ügy, ezért a baloldalnak nem szabadna rátelepednie a tanárok tüntetésére. A bevezetőre Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár a kompetenciamérések növekvő átlagával válaszolt.
DK: az a baj, hogy a kormány nem tárgyal a szakszervezetekkel
Barkóczi Balázs (DK) a jövő fontosságáról elmélkedett az emelvényen és a felnövekvő generáció utolsó esélyének nevezte az iskolarendszer megreformálását. A DK-s politikus szerint látszólag most már a hatalom is kezdi felfogni, hogy mekkora a baj. Sajnálatát fejezte ki azért, mert a kormány nem hajlandó leülni tárgyalni a szakszervezetekkel.
MSZP: együtt csináltuk az oktatási rendszert a Fidesszel
Kunhalmi Ágnes arra helyezte a hangsúlyt, hogy még a fideszes Pokorni Zoltán is egyetértenek velük és tiltakozna a jelenlegi oktatási rendszer ellen, mert nem ért egyet vele. Kunhalmi beismerte: az oktatási rendszert sokáig közösen csinálták a fideszes és a baloldali kormányok.
Momentum: kitartást
Fekete-Győr András megjegyezte, hogy a kormány fél a tanároktól, mert ennyi fideszes egy egyszerű vitanapra nem szokott bemenni az ülésterembe, majd pártelnöke után szabadon kitartást kívánt a karzaton ülő tanároknak a küzdelmükhöz. Lőcsei Lajos arról beszélt, hogy a roma gyerekek a rossz minták miatt be sem mennek az iskolába, hogy ma sokkal nehezebb ebben az oktatási rendszerben kitörni, és kompenzálni a születéskor már meglévő társadalmi különbségeket. Lőcsei további problémának nevezte, hogy a “fiatalok” funkcionális analfabétaként kerülnek ki az iskolából.
Jobbik: józanság, konzervativizmus
A Jobbik tantárgyanként sorolta fel, hogy az elmúlt 12 évben mennyit romlott a diákok teljesítménye, majd Andrer felszólalását párttársa kiegyensúlyozott, józan és konzervatív hozzáállásnak minősítette, a Fidesz oktatáspolitikáját pedig avíttnak, elmaradottnak.
LMP: zöld oktatást
Kanász-Nagy Máté (LMP) nehezményezte és óriási hibának nevezte az oktatás központosítását, és a kitörés fő zálogaként a tudatos oktatást említette, szerinte sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a zöld gondolkodásra és a klímatudatos generáció felnevelésére.
Mi Hazánk: szakmai alapú, tabu -és politikamentes vita kellene
A vitához az országgyűlés alelnöke is hozzászólt, aki elkeserítőnek nevezte a felszólalásokat rámutatva arra, hogy statisztikaháborút vív a két oldal egymással és csak a lehetséges politikai haszonszerzés, vagy veszteségminimalizálás a céljuk. Dúró Dóra az oktatás legfontosabb feladatának a sikeres, boldog, kiegyensúlyozott és hazaszerető felnőttek kinevelését nevezte hozzátéve, hogy sajnos az egymásra mutogatással már nem lehet előre menni. További tünet, hogy a pedagógusok majd fele 50 évnél idősebb munkavállaló. A béremelés kapcsán kijelentette:
álságos a kormány Brüsszelre mutogatása, hiszen a magyar költségvetésben az uniós források nélkül is lenne elég pénz a pedagógusok helyzetének javítására.
Ez nem könyöradomány, ez jár Magyarországnak, ezért még csak törvényeket sem kellene módosítani a kormánynak – tette hozzá. A béremelés nem várhat 2026-ig és nem függhet Brüsszeltől, a probléma égető, mert ha nincs megoldás el fognak fogyni a tanárok – figyelmeztetett. Dúró Dóra arra az abszurd, de érthető helyzetre is felhívta a figyelmet, amely akkora egységet kovácsolt a tanárok között, hogy már a jobboldali pedagógusok is részt vesznek a baloldali politikusok által szintén látogatott diáktüntetéseken, mert már a megélhetés a tét.
A Mi Hazánk elnökhelyettese elmondta, hogy az oktatásban tartalmi változásokra szükség van, példaként azt a győztes pozsonyi csatát hozta fel, amely még mindig csak a kiegészítő tananyagban szerepel, pedig ezek a történelmi tények nagyban hozzájárulhatnának a következő generáció egészséges hazaszeretetének kialakulásához.
A vészhelyzetet az is tetézi, hogy a kormányban nincs egy olyan erős oktatáspolitikus, aki képes lenne az oktatás szakmai mederben való megtartására, a reformokra és a tabuk nélküli vitára – zárta felszólalását a vitanapon.
Dúró Dóra lapunknak hozzátette: „amikor a 15 évesek negyede nem érti amit olvas, 12% felett van az iskolaelhagyók aránya és a NAT-ban rögzített tananyagmennyiség megtanulhatatlan, akkor kormányzati sikerpropaganda helyett helyesebb inkább oktatási vészhelyzetről beszélni.
A Mi Hazánk az önrendelkezés, létbiztonság, nemzetvédelem stratégiai fontosságú alapelvei közé sorolja az oktatást, a párt az országos tüntetéssorozatával az áldatlan közoktatási állapotok ellen is tiltakozik, megfogalmazva a saját javaslatait.”
(fotó:MTI)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
