Trump 39 százalékos vámja súlyos csapást mért Svájcra

Karin Keller-Sutter svájci államelnök szerdán eredménytelenül tért vissza Washingtonból. A sürgős diplomáciai küldetés célja az volt, hogy megakadályozza a Trump-kormányzat által kilátásba helyezett 39 százalékos vámot a svájci termékekre. Washington azonban nem engedett a nyomásnak, és az intézkedés csütörtökön hatályba lépett.

A kereskedelmi vita gyökere az amerikai kereskedelmi mérleg hiányára vezethető vissza. Trump számításai szerint az Egyesült Államok negyvenegymilliárd dollárral többet vásárol Svájctól, mint amennyit a svájciak amerikai termékekre költenek. A svájci szakértők ugyan vitatják ezt a számítást, ám az amerikai elnök szerint országa pénze Svájcba áramlik anélkül, hogy megfelelő ellenértéket kapna cserébe.

A vám bevezetése váratlanul súlyos helyzetet teremtett a svájci exportáló vállalatok számára. A bejelentés és a végrehajtás között mindössze öt nap állt rendelkezésre, ami lehetetlenné tette az évtizedek alatt kialakult beszállítói kapcsolatok gyors átszervezését. A gyógyszergyárak, óragyártók és gépipari vállalatok most kénytelenek elnyelni a megnövekedett költségeket vagy áthárítani azokat a vásárlókra.

Különösen nehéz helyzetbe kerültek a Roche és a Novartis gyógyszeróriások, amelyek tízezreket foglalkoztatnak amerikai telephelyeiken. A luxusóraipar újabb megpróbáltatással szembesül, miközben már a változó fogyasztói igények is nyomás alatt tartják a szektort. A svájci csokoládégyártók szintén jelentős veszteségeket szenvednek el.

Keller-Sutter gondos előkészületekkel indult a tárgyalásokra. Az államelnök, aki Margaret Thatcher életrajzait tanulmányozza, erősen hisz a részletes felkészülésben. Átfogó javaslatcsomaggal és műszaki elemzésekkel érkezett Washingtonba, azonban ezek nem tudták felkelteni Trump érdeklődését.

Különösen fájdalmas volt a fordulat, mivel a svájci kormány júliusban még sikernek könyvelte el a megbeszéléseket. Július 4-én a felek még gratuláltak egymásnak a konstruktív egyeztetésért. Ezt követően azonban megtörtént az a bizonyos telefonbeszélgetés Trump és a svájci vezetők között. Ennek részleteiről ugyan nem beszélnek nyilvánosan, ám utána minden összeomlott.

Svájc számára ez rendkívüli kudarc. Az ország Napóleon kora óta sikeresen lavíroz a nemzetközi válságokban, és mindig megtalálja a megfelelő utat a túléléshez. A svájci diplomácia hagyományosan a türelmes egyeztetésre és a közös érdekek feltárására épül. Trump stílusa ettől gyökeresen különbözik.

Az amerikai elnök számára nem a részletes elemzések vagy a műszaki finomságok a fontosak. Nála a személyes kapcsolat dönt, nem a szakmai felkészültség mélysége. Aki nem tudja megszerezni a bizalmát, hiába készül alaposan a tárgyalásokra.

Európa más vezetői aggodalommal figyelik az eseményeket. Ha Svájc, ez a semleges, gazdag és megbízható ország ilyen bánásmódban részesül, akkor senki sincs biztonságban a kontinensen. A hagyományos diplomáciai védettség elvesztette korábbi jelentőségét.

A svájci gazdaság azonnal reagált a hírekre. A részvényárfolyamok esésnek indultak, a frank gyengült mind az euróval, mind a dollárral szemben. A jelentős amerikai exporthányaddal rendelkező cégek piaci értéke napok alatt zuhant. Senki nem tudja előre jelezni, milyen további korlátozások várhatók.

A svájci exportőrök most nehéz döntések előtt állnak. Elnyelhetik a vámköltséget, ami azonban a nyereségeket jelentősen csökkenti. Átháríthatják a többletterhet a vevőkre, ami viszont a kereslet összeomlását eredményezheti. Harmadik lehetőségként új piacok feltárásába kezdhetnek, bár Amerika pótlása szinte lehetetlen feladat. Egyes cégek már most fontolgatják a termelés részleges áthelyezését.

Washington elégedetlensége azonban mélyebb okokat is rejt. A svájci banktitok évek óta problémát okoz az amerikai hatóságoknak. A gyógyszerárazási gyakorlatok amerikai szemmel tisztességtelennek tűnnek. A kereskedelmi szabályozás pedig úgy tűnik, mintha kifejezetten a svájci vállalatok érdekeit szolgálná.

Svájc Európai Unión kívüli státusza most súlyos hátránnyá vált. Míg a német vagy francia cégek az uniós közös kereskedelempolitika védőernyőjére számíthatnak, a svájci exportőrök magukra maradtak. A sokáig dédelgetett függetlenség ára most nyilvánvalóvá vált.

Az amerikai vállalatok, amelyek svájci termékekre támaszkodnak, szintén megérzik a változást. A gyógyszergyártók svájci alapanyagokat használnak, az orvostechnikai cégek svájci precíziós alkatrészekre szorulnak. A vám nem szünteti meg ezeket a függőségeket, de jelentősen megdrágítja őket.

A svájci tisztviselők továbbra is diplomáciai megoldást keresnek, azonban nem árulják el, hogyan járnának el másként a mostani helyzetben. A kihívás abban rejlik, hogy tudják eredményesen kezelni Trump kiszámíthatatlan stílusát, miközben tiszteletben tartják Svájc hagyományosan lassú demokratikus folyamatait.

Keller-Sutter kormányának most magyarázatot kell adnia a választóknak arra, miért nem tudta megvédeni országa érdekeit.

A vám valószínűleg csak jelentős svájci engedmények árán szüntethető meg. Ezekről Keller-Sutternek és Trumpnak közvetlenül kell majd tárgyalnia. A hagyományos diplomáciai csatornák ugyanis csődöt mondtak.

Svájc évszázadokon át sikeresen vészelte át a nemzetközi válságokat azzal, hogy helyesen mérte fel a veszélyeket és időben alkalmazkodott a változó körülményekhez. Ezúttal azonban alábecsülte helyzetét. A következmények fájdalmasak, de talán tanulságot is hoznak a jövőre nézve.

(A Bloomberg, CNBC, Fortune, SWI swissinfo forrásai nyomán.)