Putyin feltételei: Ukrajna adja fel Donbaszt, és ne csatlakozzon a NATO-hoz

A lehetséges orosz–ukrán békekötés feltételeiről közölt exkluzív elemzést a Reuters nemzetközi hírügynökség magas rangú orosz diplomáciai és politikai hírforrásokra hivatkozva. A cikk szerzője, Guy Faulconbridge az orosz békefeltételek alappilléreit így fogalmazta meg: „Ukrajna adja fel Donbaszt, ne csatlakozzon a NATO-hoz, és területén nem lehet jelen nyugat-európai haderő”.

Az augusztus 21-én megjelent elemzés szerint Vlagyimir Putyin azt követeli, hogy Ukrajna adja fel a keleti Donbasz régiót, mondjon le NATO-csatlakozási törekvéseiről, maradjon semleges, és tartsa távol a nyugati csapatokat az országtól – mondta a Reutersnek három, névtelenséget kérő, a Kreml döntési szintjeire rálátó forrás.

Az orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök háromórás, zártkörű alaszkai találkozóján megvitatták, milyen kompromisszum jöhet szóba Ukrajna ügyében

– közölték az orosz elemzők. Putyin a találkozó után kijelentette, hogy a megbeszélés remélhetőleg megnyitja az utat a béke felé Ukrajnában, de egyik elnök sem árult el konkrétumokat arról, hogy miről tárgyaltak.

A Reuters a csúcstalálkozón tett orosz ajánlatról szóló eddigi legrészletesebb oroszországi tudósításban vázolta fel annak körvonalait, hogy a Kreml mit szeretne egy lehetséges békemegállapodásban látni, amely véget vetne a több százezer halálos áldozatot és sebesülést követelő háborúnak.

A két fél álláspontja azonban továbbra is távol áll egymástól, több mint három évvel azután, hogy Putyin 2014-ben a Krím-félsziget annektálását követően több ezer orosz katonát küldött Ukrajnába egy teljes körű invázió keretében, és az ország keleti részén elhúzódó harcok folytak az orosz támogatású szeparatisták és az ukrán katonák között.

Az ukrán külügyminisztérium nem kommentálta a javaslatokat, ugyanakkor Volodimir Zelenszkij elnök korábban már többször elutasította azt az elképzelést, hogy egy megállapodás részeként kivonuljanak a nemzetközileg elismert ukrán területekről, és kijelentette, az ipari Donbasz régió erődítményként szolgál, amely visszatartja az oroszok további előrenyomulását Ukrajna belsejébe. 

„Ha arról beszélünk, hogy egyszerűen kivonulunk keletről, akkor ezt nem tehetjük meg” – jelentette ki a Kijev által csütörtökön közzétett nyilatkozatban. „Ez országunk túlélésének kérdése, amely a legerősebb védelmi vonalakat érinti”.

A NATO-hoz való csatlakozás emellett az ország alkotmányában rögzített stratégiai cél, amelyet Kijev a legmegbízhatóbb biztonsági garanciának tekint. 

Zelenszkij szerint „nem Oroszország feladata, hogy döntsön a szövetségi tagságról.” A Fehér Ház és a NATO nem reagált azonnal az orosz javaslatok kommentálására vonatkozó megkeresésekre.

Samuel Charap politológus, a RAND amerikai politikai intézet Oroszország- és Eurázsia-politikai tanszékének vezetője szerint az 

Ukrajna számára a Donbaszból való kivonulásra vonatkozó bármilyen követelmény Kijev számára politikai és stratégiai szempontból egyaránt elfogadhatatlan.

 „Olyan „béke”, amely kategorikusan elfogadhatatlan feltételeken alapul, inkább csak színjáték lehet Trump részéről, semmint valódi kompromisszum” – tette hozzá. „Az egyetlen módja annak, hogy teszteljük ezt a felvetést, ha munkatárgyalások szintjén komoly folyamatot indítunk el a részletek tisztázására”.

Az orosz erők Ukrajna mintegy egyötödét ellenőrzik, amely az amerikai becslések szerint hozzávetőleg akkora terület, mint Ohio állam. A három Kreml-közeli forrás szerint az alaszkai Anchorage-ben tartott csúcstalálkozó a háború kezdete óta a legnagyobb esélyt jelenti a békére, mert konkrét tárgyalások folytak Oroszország feltételeiről, és Putyin hajlandóságot mutatott engedményekre. „Putyin kész a békére – a kompromisszumra. Ezt az üzenetet közvetítették Trumpnak.” – mondta az egyik forrás, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy 

Moszkva számára nem világos, hogy Ukrajna hajlandó-e átengedni Donbasznak a még ellenőrzése alatt álló területeit. Ha nem teszi, akkor a háború folytatódni fog. 

Az is tisztázatlan, hogy az Egyesült Államok elismerné-e az orosz fennhatóságot az elfoglalt ukrán területek felett.” – tették hozzá. Egy újabb forrás azt mondta, hogy Putyin számára a gazdasági kérdések annak ellenére másodlagosak, hogy tisztában van Oroszország gazdasági sebezhetőségével, és az ukrajnai hadműveletek további folytatásához szükséges erőfeszítések nagyságrendjével.

Trump is kifejtette, szándéka: hogy véget vessen a háborúnak és, hogy „béketeremtő elnökként” emlékezzen rá az utókor. Közölte azt is, hogy megkezdte a szervezést, 

új lapot nyit az orosz és az ukrán vezető közötti találkozóra, amelyet egy háromoldalú csúcstalálkozó követne az amerikai elnökkel.

„Meggyőződésem, hogy Vlagyimir Putyin is azt akarja, hogy a háború véget érjen” – mondta Trump Zelenszkijjel tartott sajtótájékoztatóján az Ovális Irodában. „Biztos vagyok benne, hogy meg fogjuk oldani” – jelentette ki.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön azt nyilatkozta, hogy Putyin kész találkozni Zelenszkijjel, de előbb minden kérdést ki kell dolgozni, ugyanakkor kérdéses, hogy Zelenszkijnek van-e felhatalmazása a békeszerződés aláírására. Putyin többször is kétségét fejezte ki Zelenszkij legitimitása kapcsán, mivel 

az ukrán elnök mandátuma 2024 májusában lejárt, de a háború miatt még nem tartottak új elnökválasztást. 

Kijev szerint Zelenszkij továbbra is legitim elnök. Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetői szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy Putyin valóban véget akar-e vetni a háborúnak.

Trump különmegbízottja, Steve Witkoff  – két orosz forrás szerint is – kulcsszerepet játszott a csúcstalálkozó előkészítésében, és a béke érdekében tett legújabb erőfeszítésekben. Witkoff augusztus 6-án találkozott Putyinnal a Kremlben Jurij Uszakov elnöki különmegbízottal, aki a találkozón világosan közvetítette Witkoffnak, hogy „Putyin hajlandó kompromisszumra, és meghatározta, hogy mit tudna elfogadni a béke érdekében”.

A békekötés lehetőségei

„Oroszország és Ukrajna között többféle lehetőség is felmerül egy hivatalos egyezményre, beleértve egy lehetséges háromoldalú orosz–ukrán–amerikai megállapodást is, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa is elismer” – közölte ez egyik forrás.

„További lehetőség, hogy visszatérnek a 2022-es, sikertelen isztambuli tárgyalásokhoz, ahol Oroszország és Ukrajna Ukrajna állandó semlegességéről egyeztetett, cserébe az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja által nyújtott biztonsági garanciákért. Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok garantálná az ország biztonságát” – valószínűsítették a források.

„Két lehetőség van: háború vagy béke, de ha nincs béke, akkor a háború folytatódik” – összegezte végül az orosz álláspontot az egyik forrás.