Herbert Kickl és az FPÖ megállíthatatlan előretörése

Az osztrák politikai térkép az FPÖ (Szabadságpárt) 2025. szeptemberi salzburgi pártkongresszusa óta látványosan átrajzolódott. A Lazarsfeld Társaság legfrissebb felmérése szerint Herbert Kickl kancellárjelölt országos támogatottsága 42 százalékra emelkedett, miközben az FPÖ szavazótábora 35 százalékon áll. Az osztrák állampolgárok fele nyíltan elutasítja a jelenlegi hárompárti kormányt, így Kickl minden korábbinál erősebb jelöltként áll a hatalomváltás élén.

Bécs Favoriten nevű kerülete egykor hagyományos munkásnegyed volt, ma azonban már alig 30 százalékban fehér keresztény osztrákok lakják. Emellett az elmúlt öt évben a migránsok által elkövetett bűncselekmények száma 67 százalékkal nőtt a fővárosban. A kormány válasza erre nem a bevándorlás korlátozása, hanem az, hogy büntetőadókkal sújtja az őslakos családokat, miközben egyre nő a gyermekek elleni erőszak, és a határok nyitva maradnak.

Ez a társadalmi változás és feszültség jól tükröződik a 2024. szeptember 29-i parlamenti választás eredményében, amely megmutatta Ausztria valódi arcát. Történelmi győzelmet aratva az FPÖ 29,2 százalékot szerzett. Az ÖVP (Néppárt) 26,3 százalékra esett vissza, az SPÖ (Szociáldemokraták) 21 százalékot ért el, míg az FPÖ 57 mandátumot szerzett a 183 fős Nemzetgyűlésben.

Az alkotmányos gyakorlat szerint az államfő a legerősebb párt vezetőjét bízza meg a kormányalakítással. Alexander Van der Bellen azonban megtörte ezt a hagyományt. Október 22-én nem Kicklt, hanem Karl Nehammert, az ÖVP vezetőjét kérte fel a kormányalakításra. Indoklása szerint „a parlamenti választás nem versenyfutás, amelyben az első helyezett kormányoz.”

Az ÖVP, az SPÖ és a NEOS (Liberálisok) összefogtak az FPÖ kizárására. Nehammer, aki 2021 és 2024 között töltötte be a kancellári tisztséget, többször kijelentette: „soha nem kormányoz Herbert Kickl-lel.” Az ÖVP hajlandó lett volna koalícióra lépni az FPÖ-vel, de csak Kickl kizárásával, amit az FPÖ nem fogadott el.

A balliberális Alexander Van der Bellen azóta is ragaszkodik a hatalom megtartásához. A globalista, migránsbarát, Brüsszel-párti kör utolsó osztrák bástyája ma az elnöki palota, amelyet 2028-ig birtokolhat, mivel Ausztriában az államfőt közvetlenül hatéves mandátumra választják. Ez a helyzet Van der Bellen számára kulcsfontosságú politikai előnyt jelent, amelyet Kickl a salzburgi beszédében is kiemelt.

Közben a politikai folyamat csak erősödött az FPÖ belső átalakulásával, amelynek egyik kulcsfontosságú pillanata a 2019-es Ibiza-botrány volt. 

Egy titokban felvett videóban Heinz-Christian Strache, az FPÖ akkori vezetője korrupciós és politikai alkukat tárgyalt, ami megrengette és megbuktatta az FPÖ–ÖVP koalícióját. Bár Kickl nem volt közvetlenül érintett az ügyben, politikai felelőssége miatt a botrány után le kellett mondania miniszteri tisztségéről. Ettől függetlenül ez a válság lehetőséget adott számára, hogy új alapokra helyezze a pártot, és mára az FPÖ erősebb, mint valaha, bizonyítva, hogy képes volt újjáépíteni azt.

Kickl politikai szerepe nemcsak az alkotmányos döntések alapján értékelhető, hanem a járvány alatti kiállása miatt is. A járvány alatt Kickl következetesen kiállt az állampolgári szabadság mellett, és bírálta az osztrák kormány példátlan korlátozásait. Kickl nyíltan feltette a kérdést: „Kinek van joga bezárni az embereket otthonaikba?” Tízezrek tüntettek Bécs utcáin az oltási kötelezettség ellen, és Kickl mellettük állt akkor, amikor senki más nem merte megtenni.

„Nem a rendszer fog minket megtörni, hanem mi fogjuk ezt a hamis rendszert megtörni.”

A 2025-ös salzburgi Messezentrum kongresszusán 96,9 százalékos támogatottsággal erősítették meg Kickl pártelnöki tisztségében, ahol beszédében megfogalmazta a Volkskanzlerschaft (népi kancellárság) gondolatát. Egy olyan vezetőt képviselve, aki nem a pártapparátus kegyeiből, hanem a nép közvetlen támogatásából meríti hatalmát.

Víziója új kezdetet ígér, ahol a népakaratnak valódi tere van. Programja magában foglalja a menedékkérők befogadásának leállítását, a politikai iszlám betiltását, valamint a közvetlen demokrácia eszközeinek bővítését. Az Asylstopp (a menedékkérők befogadásának leállítása) azt jelenti, hogy Ausztria megtagadja az illegális határátlépők befogadását, és visszaküldi azokat, akik már az országban tartózkodnak, de nem jogosultak védelemre.

Ausztriában valós veszélyt jelent az iszlám politikai szélsőség, mivel Bécsben párhuzamos társadalmak alakultak ki, ahol bizonyos kerületekben az iszlám jogszokások érvényesülnek az osztrák törvények helyett. Karl Mahrer, a bécsi ÖVP vezetője és korábbi rendőrfőkapitány is elismerte, „a határon állunk a no-go zónák kialakulását illetően. Hódítás folyik integráció köntösében.”

A belpolitikai kihívások mellett Kickl külpolitikai stratégiája a programjának fontos eleme. Szerinte az ukrán háború amerikai megbízásból zajló konfliktus, amely jelentős hatással van Európa gazdaságára és politikai stabilitására. Ausztria 1955 óta semleges állam, amit az osztrák államszerződés biztosít. Kickl célja, hogy ezt a semlegességet visszaállítsa és fenntartsa, biztosítva az ország önálló külpolitikai döntéseit.

Kickl szövetséget kötött Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Andrej Babiš-szal, aki Csehország volt miniszterelnöke és az ANO politikai mozgalom vezetője. Ennek keretében az FPÖ csatlakozott a Patrióták Európáért európai parlamenti frakcióhoz, amely magában foglalja Marine Le Pen, Giorgia Meloni és Geert Wilders pártjait is. Azonban felmerül a jogos kérdés, hogy miért nem csatlakozott az FPÖ a Szuverén Nemzetek Európája frakcióhoz, amely többek között a német AfD-t, a Mi Hazánk Mozgalmat és a lengyel Konföderációt tömöríti. E pártok ideológiai irányultsága jóval közelebb áll az FPÖ programjához.

A 2025-ös salzburgi kongresszus során az FPÖ vezetősége megerősítette a párt politikai pozícióját. A jelenlegi politikai és társadalmi fejlemények alapján Ausztria előtt jelentős változások állnak. Szervezettsége és világos programja alapján az FPÖ továbbra is fontos szereplője maradhat az osztrák politikai életnek, ami befolyásolhatja az ország jövőbeli irányát és döntéshozatalát.

(A COMPACT Online, Lazarsfeld Társaság (közvélemény-kutatási adatok), ORF Epoch Times nyomán)