Egyedüli EP-képviselőként a kárpátaljai magyarok érdekeiért – Borvendég Zsuzsanna (+VIDEÓ)

Szeptember 24-én, szerdán az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának (CULT) ülésén az egyik napirendi pont az „EU–Ukrajna közötti együttműködés” volt. Ennek jegyében az ukrán parlament oktatási bizottságának tagjaival közösen tartottak ülést.

Az ülés első felében különféle témákban tartottak szavazást, majd ezt követően az EP-képviselők nagy része távozott. A CULT állandó tagja a Fidesz részéről a délvidéki Vicsek Annamária, de az Ukrajnával foglalkozó részen ő sem maradt ott, illetve nem mutatott érdeklődést, és jelenlétével nem képviselte a kárpátaljai magyarságot – az egyébként Kárpátaljáról származó és nyelvtudományokból doktoráló – Ferenc Viktória sem.

Magyarországról egyedül Tarr Zoltán és dr. Borvendég Zsuzsanna EP-képviselők voltak jelen a rendhagyó ülésen, amelyhez mindketten hozzá is szóltak.

Tarr Zoltán kárpátaljai nemzettestvéreinkről egy szót sem ejtve, kérdéseivel azt firtatta, hogyan lehetne az Ukrajnában élő nem ukrán nemzetiségeket minél jobban megtanítani az ukrán nyelvre.

Ezzel szemben a Mi Hazánk Mozgalom képviselője több fontos kérdést is feltett az ukrán parlament (Rada) oktatási bizottsága képviselőinek:

• „Az őshonos nemzeti kisebbségek számára hátrányos oktatási- és nyelvtörvények elfogadása és az egynyelvűség erőltetése asszimilációs szándékról árulkodik. Az EU-val kötött társulási megállapodás után Ukrajna olyan oktatási törvényt fogadott el, amely az általános iskola 5. osztálya után lényegében kizárta az anyanyelven való tanulás lehetőségét. Mikor kívánnak a jogfosztásokkal felhagyni és az oktatási és nyelvhasználati jogokat biztosítani az őshonos nemzeti kisebbségek számára? Hogyan egyeztethetők össze ezek a jogsértések Ukrajna EU-s tagjelöltségével?
• 2022. október 13-án a munkácsi városi tanács eltávolította a Turul-szobrot, a város egyik jelképét, amelyet anno ugyanez a városi tanács kezdeményezett oda visszahelyezni. A munkácsi Turul-szobor a közös történelmi múlt és a nemzetiségek békés egymás mellett élésének szimbóluma volt. Félő, hogy a szobor eltávolítása ezek szerint azt jelképezi, hogy Ukrajnának már nem fontos a területén élő nemzetiségek békés egymás mellett élése. Mikor kívánják visszaállítani a szobrot eredeti helyére?
• 1991. december 1-jén Ukrajnában országos népszavazás erősítette meg az ország függetlenségét. Ezt a kijevi törvényhozás is elismeri. Ugyanazon a népszavazáson Kárpátalján döntöttek Kárpátalja autonómiájáról, valamint egy Beregszász központú magyar autonóm terület létrehozásáról is. Ezeken a szavazásokon 90 százalékos részvétel mellett 78 százalék szavazott az autonóm megye létrehozása mellett. Mégis mai napig nem ratifikálta ezt a kijevi parlament. Hogyan lehet ugyanarra a népszavazásra hivatkozva az egyik rendelkezést ratifikálni, és ünnepelni Ukrajna függetlenségét, miközben nem vesznek tudomást ugyanannak a népszavazásnak a másik részéről? Mikor kívánják végre ennek a népszavazásnak a határozatait ratifikálni? Mikor kívánják végre létrehozni a kárpátaljai autonóm régiót, és benne a magyar többségű autonóm területet?”

Érdemes megnézni az ülésen készült hivatalos kamerafelvételeken, hogy a CULT bizottság németországi elnöke lelkesen tapsol és Ukrajnát élteti, valamint minden
segítséget megígér Ukrajnának. A jelenlévő képviselők is lelkesen tapsolnak és minden támogatást megígérnek, függetlenül attól, hogy a néppárti (EPP), a szociáldemokrata (S&D), a zöldek (Greens/EFA) vagy az ECR frakciók soraiban ülnek.

Egyedül a szuverenista frakciót (ESN) képviselő Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom EP képviselője nem vett részt ebben a feltétlen Ukrajna imádatban.

Különösen érdemes megfigyelni, hogy egy lengyel képviselő felszólította a magyar szuverenista képviselőt, hogy „tegye félre a nemzeti érdekeket”, mert ennek most nincsen helye és ideje.

Ezek szerint, amit lehet Ukrajnának, azt más országoknak nem lehet. Egy magyar képviselő természetesen a magyar érdekek képviseletét kell első helyre helyezze. Az európai és összeurópai érdekeket csak a magyar érdekekkel összhangban lehet kialakítani, a magyar érdekkel szemben semmiféleképpen nem. Ráadásul az Európai Parlament és annak bizottságai pontosan a nemzeti érdekek megbeszélésének fórumai.

Arra is érdemes figyelni, hogy milyen semmitmondó, kitérő válaszokat adott a kérdésekre Szerhij Babak, az ukrán parlament oktatási bizottságának elnöke. Csak a szokásos brüsszeli mellébeszélést láthatjuk, hallhatjuk. Ők ebben már mindenképpen EU-kompatibilisek.  Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője is csak utólag ítélte el Tarr Zoltán, tiszás képviselő hozzászólását; amikor módjában állt volna személyesen jelen lenni, és hazánkat képviselni, akkor sem ő, sem a Fidesz másik tíz képviselője nem volt jelent.