Takaicsi Szanae: Japán első női miniszterelnöke

Október 21-én történelmi napot élt Japán: a parlament megválasztotta az ország első női miniszterelnökét: Takaicsi Szanaét. A parlamenti szavazás után kisebbségi kormányt kell alakítania, mivel koalíciója két szavazattal elmarad a többségtől.

A 64 éves politikus útja a miniszterelnöki székig rögös volt. Október 4-én nyerte meg a Dzsiú-Minsutó (Liberális Demokrata Párt, LDP) elnökválasztását, legyőzve Koizumi Sindzsirót, a 44 éves mezőgazdasági minisztert. 

A Kómeitó (Tiszta Kormányzat Párt), amely 26 éven át az LDP hűséges koalíciós partnere volt, október 10-én váratlanul kilépett az együttműködésből, főként az alkotmánymódosítás szorgalmazása miatti ideológiai különbségek miatt. A szakítás mélyebb oka, hogy a Kómeitó választói bázisát alkotó Szóka Gakkai buddhista szervezet tagjai alapvetően pacifisták, és elutasítják a japán alkotmány 9. cikkének bármiféle módosítását.

Október 20-án az LDP koalíciós megállapodást kötött a Nippon Isin no Kai-val (Japán Megújulás Pártja), amely azonban nem volt elegendő a stabil többséghez. Az Isin nem kap miniszteri tisztségeket, hanem parlamenti tagság nélkül támogatja az LDP-t. Ezzel a koalíció iránya markánsabban a nemzeti önállóság és az önrendelkezés felé tolódik, és az LDP jobboldali programjának érvényesítését segíti. 

A megállapodás értelmében Takaicsi támogatja az Isin által szorgalmazott politikai célokat: a parlamenti mandátumok számának csökkentését, az ingyenes középiskolai oktatást és az élelmiszer-fogyasztási adó kétéves szüneteltetését.

A választás eredménye egyértelműen azt mutatta, hogy az LDP tagjai a hagyományos értékek és az erős nemzeti irányvonal mellett tették le voksukat.

Takaicsi Szanae 1961-ben született Nara városában. Nem politikus családból származik, édesapja autóipari beszállítónál dolgozott, édesanyja rendőrtiszt volt. A Kobe Egyetemen végzett, majd 1987-ben a Macusita Közigazgatási és Vezetési Intézet ösztöndíjával az Egyesült Államokba utazott, ahol Pat Schroeder demokrata párti kongresszusi képviselőnél dolgozott.

Első parlamenti mandátumát 1993-ban szerezte meg független jelöltként. Három év múlva csatlakozott az LDP-hez, a Mori-frakcióhoz. Abe Sinzó miniszterelnök kormányaiban több miniszteri tisztséget töltött be. Belügyi és kommunikációs miniszterként szolgált 2014 és 2017 között, majd újra 2019 és 2020 között.

Takaicsi hazafias és nemzeti érdekeket védő nézeteket vall, s ennek megfelelően tagja a Nippon Kaigi-nak (Japán a Legnagyobb Konzervatív Mozgalom), amely mintegy 38 000 taggal és 280 helyi szervezettel rendelkezik. A szervezet az alkotmány revíziójáért, a hagyományos japán értékek megőrzéséért és a nemzeti függetlenség erősítéséért dolgozik. 

A Nippon Kaigi tagjai számára a történelmi kontinuitás, az állam és család közötti szoros kötelék („kazoku kokka”, családállam- eszmény) a japán identitás sarokköve. A szervezet jelentős befolyással bír a japán politikában. Számos parlamenti képviselő és korábbi miniszterelnök tagja volt, köztük Abe Sinzó is.

Takaicsi Abe közeli szövetségese volt. Abe 2021-ben támogatta, amikor Takaicsi először indult az LDP vezetéséért. Abe 2022-es meggyilkolása után Takaicsi politikai örökségét vállaló politikusként lépett fel, gyakran hivatkozva az Abe által képviselt értékekre.

Gazdaságpolitikáját a „Sanaenomics” néven ismert stratégia fémjelzi, amely nemcsak az Abenomics örökségét viszi tovább a jelentős állami kiadásokon és a jegybank proaktív szerepvállalásán keresztül, hanem új hangsúlyt helyez a technológiai függetlenségre és az ellátási láncok gazdasági önrendelkezésére is. 

_{A megválasztott japán miniszterelnök, Takaicsi Szanae október 21-én indul a miniszterelnöki hivatalból a császári palotához. (Fotó: Marina Inoue)}

Takaicsi olyan gazdasági környezetet örököl, amelyben a jen gyengülése, a 2,5 százalék körüli infláció és a lassú növekedés sürgős beavatkozást igényel. A cél Japán stratégiai autonómiája, különösen a Kínától való függőség mérséklése az alapvető technológiák és anyagok terén.

Kínával szemben határozott álláspontot képvisel, védve Japán nemzeti érdekeit. A szellemi tulajdon védelme alapvető fontosságú kérdés számára, ahogyan a gazdasági nyomásgyakorlás veszélyei is. 

Takaicsi a barátságos országokkal való szorosabb gazdasági együttműködést és az ellátási láncok megerősítését szorgalmazza. Kiemelten támogatja az indo-csendes-óceáni együttműködéseket (különösen Tajvannal, Indiával és Ausztráliával) a kínai befolyási törekvésekkel szemben, Japán külpolitikáját regionális partnerségek bővítésével erősítve. Szerinte Kína gazdasági eszközöket használ politikai célokra, ezért Japánnak erőteljesebben kell védenie érdekeit.

Tajvannal kapcsolatban határozott álláspontot képvisel: a Tajvani-szoros békéje és stabilitása „rendkívül fontos a nemzetközi közösség számára, beleértve Japánt is”, és „az erőszakkal vagy kényszerrel kikényszerített egyoldalú helyzetváltoztatás soha nem fordulhat elő”. Tajvant „Japán számára rendkívül fontos partnernek és értékes barátnak” nevezte.

Külpolitikában Takaicsi a japán alkotmány 9. cikkének módosítását szorgalmazza. 

Ez a cikk tiltja, hogy Japán fegyveres konfliktusba lépjen. Véleménye szerint a módosítás célja nem a fegyverkezés, hanem a természetes szuverenitás helyreállítása, vagyis az azonos jogok minden nemzet számára. A kérdés azért vált időszerűvé, mert Kína katonai terjeszkedése és Észak-Korea rakétaprogramja közvetlen fenyegetést jelent a térség számára.

Takaicsi rendszeresen látogatja a Jaszukuni-szentélyt. A szentélyben a második világháborúban elesett japán katonákra emlékeznek, beleértve az A osztályú háborús bűnösként elítélt vezetőket is. 2024 áprilisában és augusztusában egyaránt ellátogatott, mindkétszer államminiszterként írva alá nevét a vendégkönyvbe. 2025 augusztusában is felkereste a szentélyt, a japán kapituláció 80. évfordulóján.

A Jaszukuni-látogatások diplomáciai vitát váltanak ki Kína és Dél-Korea részéről. Takaicsi azonban kitart álláspontja mellett. Számára Jaszukuni nem csupán történelmi vagy politikai aktus, hanem az állam és a nemzeti szellem folytonosságának szimbóluma. Ahogy fogalmazott: „A hazáért életüket áldozó hősök előtti tiszteletet külső vélemények nem befolyásolhatják.” Fontosnak tartja, hogy a nemzetért hozott áldozatokat megbecsüljék. Minden szuverén nemzet joga, hogy saját halottaira úgy emlékezzen, ahogy azt helyesnek tartja, külső beavatkozás nélkül.

A második világháborúval kapcsolatos történelmi narratívák tekintetében eltérő értelmezést képvisel a Kono-nyilatkozat és Murajama-nyilatkozat. A Kono-nyilatkozat 1993-ban elismerte a japán katonaság szerepét a kényszerprostituáltak rendszerében. A Murajama-nyilatkozat 1995-ben bocsánatot kért Japán gyarmati uralmáért és agressziójáért. Takaicsi 2013-ban javasolta Abének, hogy adjon ki egy új nyilatkozatot a Murajama-nyilatkozat helyettesítésére.

Hangsúlyozza, hogy ezek a nyilatkozatok nem a történelmi igazság feltárására, hanem külső nyomásra születtek, és Japán nem vállalhat örök bűntudatot. Kiemeli, hogy a történelem feldolgozása nem a nemzeti önértékelés elnyomásán, hanem a felelősségteljes szembenézésen múlik. 

Egy 2002-es televíziós műsorban azt nyilatkozta, hogy Japán háborúja a mandzsúriai incidens után védelmi háború volt.

Belső társadalmi kérdésekben a hagyományos értékek védelmét vallja. A családi egységek védelme alapvető fontosságú számára. Ellenzi az azonos neműek házasságát, és azt is, hogy a törvényt megváltoztassák annak érdekében, hogy nő is lehessen Japán császára. 

Vezetője volt annak az LDP-n belüli csoportnak, amely ellenezte azt a törvényt, amely lehetővé tenné a házaspárok számára, hogy külön vezetéknevet tartsanak meg házasságkötés után. Érvelése szerint ez aláásná a családi egységekre épülő társadalmi rendet. 2020-ban kijelentette, hogy egy kormányzati nemek közötti egyenlőségi terv „megsemmisítheti a családi egységekre épülő társadalmi rendet”.

Migrációs kérdésekben körültekintő és felelős bevándorlási politikát képvisel. Választási kampányában kijelentette, hogy Japánnak „át kell gondolnia azokat az intézkedéseket, amelyek beengedik a más kultúrákból és hátterekből érkezőket”. 

A határellenőrzés megerősítését sürgeti, különösen az illegális bevándorlók foglalkoztatása terén. Hozzáállása nem kirekesztő vagy ellenséges, hanem a demográfiai valóságokra épít, és a társadalmi kohézió, a kulturális önazonosság, valamint a jól képzett helyi munkaerő megőrzését tartja a legfontosabbnak. Kormánya várhatóan megfontoltabb bevándorlási eljárásokat és szigorúbb vízumszűréseket vezet be.

Miniszterelnökké választása után Takaicsi Szanae első lépésként arra utasította az Igazságügyi Minisztériumot, hogy fokozza az illegális migráció elleni fellépést, és vezessen be szigorúbb, hatékonyabb ellenőrzési intézkedéseket.

Takaicsi politikai stílusát a határozottság jellemzi. 2021-ben, amikor először indult az LDP elnökségéért, nyilvánosan visszautasította a médiában rá aggatott „szélsőjobboldali” jelzőt, hangsúlyozva, hogy nézetei nem újak, és nem fogja őket külső nyomásra megváltoztatni.

Kabinetjét október 21-én jelentette be, amelyben mindössze két másik női minisztert nevezett ki. Katajama Szacuki, Takaicsi közeli szövetségese lett a pénzügyminiszter, Japán első női pénzügyminisztere. A másik női kinevezett Onoda Kimi lett, aki gazdasági biztonsági miniszter. A kabinet további tagjai: Koizumi Sindzsiro védelmi miniszter, Tosimicu Motegi külügyminiszter és Josimásza Hajasi belügyi és kommunikációs miniszter.

_{Takaicsi doboknál látható egy ismeretlen időpontban készült fotón. Igazi heavy metal rajongó. Közlés: Takaicsi Szanae}

Takaicsi Szanae 2004-ben feleségül ment Jamamoto Takuhoz, aki szintén a képviselőház tagja volt. 2017-ben váltak el, majd 2021-ben újra összeházasodtak. 2025-ben férje agyvérzést kapott, teste jobb oldala megbénult, és Takaicsi gondozza. Mostohagyermekein keresztül négy unokával rendelkezik. Fiatal korában egy főiskolai rockzenekarban dobolt, és lelkes rajongója olyan zenekaroknak, mint a Black Sabbath és az Iron Maiden.

_{Takaicsi Szanae a volt miniszterelnökkel, Abe Sinzóval 2014-ben. Fotó: Eugene Hoshiko/AP}

Abe Sinzó volt a valódi politikai mentora. Tőle nemcsak a gazdaságpolitikai stratégiát tanulta, hanem a külpolitikai bátorságot és a történelemhez való következetes hozzáállást is. Abe 2022-es meggyilkolása mély személyes veszteséget jelentett számára, ugyanakkor megerősítette abban az elhatározásában, hogy folytatja a néhai miniszterelnök munkáját. Győzelme sok támogatója számára annak ígéretét hordozza, hogy Abe politikai elképzelései tovább élnek.

Új fejezet kezdődik Japán történetében az első női miniszterelnökkel, aki Abe Sinzó politikai elképzeléseinek folytatását vállalja. A kisebbségi kormányzás lehetőséget ad Takaicsinak, hogy bizonyítsa egyeztetési készségét és vezetői képességét, miközben következetes marad alapvető értékei és céljai tekintetében. Japán új vezetése nemcsak a politikai megújulás, hanem a hagyományos értékek és a nemzeti identitás megerősítésének útját is kijelöli. 

(Japan Times, Kyodo News, Nikkei Asia, Nippon.com, The Diplomat, South China Morning Post, Reuters, CNN, Bloomberg nyomán)