ICE és a minnesotai zavargások: korrupció, konfrontáció és politikai összecsapások

2024 nyarán az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vizsgálatot indított a Feeding Our Future („Etessük a jövőt”) nevű civil szervezet ellen, miután kiderült, hogy az ügyben érintett személyek mintegy 250 millió dollárt sikkasztottak el gyermekétkeztetési programokból. Szomáliai származású, Minnesotába bevándorolt személyek fiktív étkeztetési helyszíneket hoztak létre, és soha meg nem valósított programokra igényeltek állami forrásokat. Az ügy az amerikai szövetségi támogatási rendszer egyik legsúlyosabb visszaélésévé nőtte ki magát, a per pedig 2024 októberében több vádlott elítélésével zárult.

Az ügy azonban nem tekinthető elszigetelt botránynak. A hatóságok azóta további, Minnesotához köthető szomáliai pénzügyi visszaéléseket is vizsgálnak, több különálló program és időszak átvilágítása során, amelyek összértéke a folyamatban lévő szövetségi vizsgálatok előzetes becslései szerint akár több tíz milliárd dollárt is elérhet.

Ebben a politikai környezetben 2025 januárjában újabb feszültségek bontakoztak ki, amikor a Bevándorlási és Vám-végrehajtási Hivatal (ICE) megnövelte jelenlétét Minnesotában az új Donald Trump-kormányzat bevándorlási politikájának részeként. Minneapolis úgynevezett „szétválasztási rendelete” menedékvárosi elvek szerint működik, és jogszabályban tiltja, hogy a városi alkalmazottak – beleértve a rendőrséget is – részt vegyenek a szövetségi bevándorlási törvények végrehajtásában. Az Igazságügyi Minisztérium (Department of Justice, DOJ) 2025 szeptemberében pert indított Minnesota állam, Minneapolis és Saint Paul városa, valamint Hennepin megye ellen, arra hivatkozva, hogy ezek az intézkedések akadályozzák a szövetségi jog végrehajtását.

A jogi viták következményei rövid időn belül a valóságban is megjelentek. 2024 augusztusában Victoria Eileen Harwell életét vesztette, amikor German Adriano Llangari Inga által vezetett jármű ittas állapotban frontálisan ütközött vele. 

A sofőr véralkoholszintje a megengedett határérték kétszerese volt. Az amerikai bevándorlási hivatal (ICE) őrizetbe vételi kérelmet bocsátott ki ellene, ám a Hennepin megyei börtön ezt figyelmen kívül hagyta, és előzetes értesítés nélkül szabadlábra helyezte a férfit.

Ez az eset nem bizonyult egyedi mulasztásnak: 2025 májusában, amikor Llangari Ingát gyilkosság vádjával ismét letartóztatták, az ICE újabb őrizetbe vételi kérelmet adott ki, azonban három nappal később – a hatóságok tájékoztatása nélkül – ismét szabadon engedték. Végül május 16-án az ICE ügynökeinek sikerült elfogniuk a gyanúsítottat.

Az egyedi esetek mögött kirajzolódó mintát a Belbiztonsági Minisztérium (Department of Homeland Security, DHS) adatai is alátámasztják. A tárca közlése szerint Donald Trump hivatalba lépése óta 470 bűnelkövető illegális bevándorló került vissza Minnesota közterületeire Tim Walz kormányzó és Jacob Frey polgármester menedékvárosi irányvonala következtében.

A politikai konfliktus ezzel párhuzamosan az utcákon is megjelent. Minneapolisban az ICE irodái közelében szélsőbaloldali tüntetők torlaszolták el az utakat, és fizikailag is akadályozták a hatósági járművek mozgását. Január elején Renee Nicole Good életét vesztette, miután Jonathan Ross, az ICE egyik ügynöke lelőtte Minneapolis déli részén. A DHS szerint Good járművével fenyegetően viselkedett az intézkedőkkel szemben, autóját az intézkedés akadályozására használta, ami szövetségi bűncselekménynek számít. Ross megsérült, kórházi ellátásra szorult, az esetet a hatóságok önvédelemként minősítették.

A hivatalos jelentéseket később videófelvételek egészítették ki. Ezeken látható, ahogy Rene Good az ügynökök felé közelít, gúnyos megjegyzéseket tesz, miközben egy másik ügynök többször felszólítja Renee Goodot, hogy szálljon ki az autóból. Amikor a jármű megindult, Renee Good „felesége”, Becca Good felkiáltott: „Vezess, baby, vezess!”

A DHS megítélése szerint Good cselekménye belföldi terrorcselekményként értékelhető. A benyújtott dokumentumok szerint egy szélsőséges szemléletű iskolai közösséghez tartozott, amely a szülőket arra buzdította, hogy figyeljék és akadályozzák az ICE tevékenységét. Ross korábban is megsérült egy másik intézkedés során, amikor egy menekülő jármű mintegy 45 méteren keresztül magával vonszolta.

Az ügyészség elutasította, hogy polgári jogi vizsgálat induljon Ross ellen. Ezzel párhuzamosan Becca Good ellen eljárás indult a szövetségi ügynökök munkájának akadályozása miatt.

Az események gyorsan politikai hullámokat vertek Washingtonban. Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője élő sajtótájékoztató keretében éles szóváltásba keveredett egy balliberális újságíróval, aki megkérdőjelezte az ICE fellépését. Leavitt ezt követően élesen reagált: „Te elfogult vagy. Te nem vagy riporter. Csak újságírónak álcázod magad.”

A háttérben eközben nagyszabású rendészeti műveletek zajlottak. Minnesotában mintegy 87 000 szomáliai származású lakos él. A DHS adatai szerint az Operation Metro Surge (szövetségi rendészeti művelet) keretében több mint 2000 letartóztatást hajtottak végre, az őrizetbe vettek mintegy 70 százaléka korábbi bűnügyi előélettel rendelkezett.

Az ICE-ellenes radikális baloldali aktivizmus időközben a mindennapi életben is egyre agresszívebb formát öltött. Balliberális aktivisták idegeneket zaklatnak az utcán, pusztán feltételezett kapcsolataik miatt. Saint Paulban egy elszabadult csürhe betört egy vasárnapi istentiszteletre, félbeszakítva a szertartást, azt állítva, hogy a lelkész az ICE helyi irodájának vezetője. Az akcióban részt vett Don Renaldo Lemon-Clark, a CNN korábbi műsorvezetője is.

Ezen a ponton már nem politikai nézetkülönbségről, hanem nyílt erőszakról és megfélemlítésről van szó.

A kérdés különösen élesen vetődik fel annak fényében, hogy Pamela Bondi igazságügyi miniszter nemrég büszkén beszélt arról, hogy a DOJ a Freedom of Access to Clinic Entrances Act (FACE Act, a klinikák és vallási istentiszteleti helyek erőszakos megzavarását és fizikai akadályozását tiltó szövetségi törvény) alapján perli az Izrael-ellenes tüntetőket, és súlyos egyezségeket kényszerít ki az egyetemeken. Költői kérdésként felmerül, hogy ugyanez a jogi elszántság megjelenik-e akkor is, amikor keresztény közösségeket ér fizikai megfélemlítés egy istentisztelet során.

(Fox News, The Hill, Star Tribune nyomán)

Kapcsolódó: