Tulajdonost vált a TikTok amerikai részlege

A TikTok egy kínai tulajdonú videómegosztó felület, amelyet az Egyesült Államokban mintegy kétszázmillióan használnak, és amely különösen népszerű a fiatalok körében. Gyors térnyerése és növekvő társadalmi súlya miatt Washington azzal érvelt, hogy a felület tulajdonosa, a kínai ByteDance technológiai vállalat, az algoritmusán keresztül képes lehet befolyásolni az amerikai közvéleményt. Erre hivatkozva az Egyesült Államok Kongresszusa 2024-ben törvényt fogadott el, amely a ByteDance-et amerikai érdekeltségének értékesítésére kötelezi, ellenkező esetben a felület betiltását írja elő.

A jogszabály nyomán csütörtökön lezárult a megállapodás, amely a TikTok amerikai működésének tulajdonváltásához vezetett, egy nappal Donald Trump amerikai elnök által megszabott határidő előtt. A nyilvánosságra került részletek szerint az új közös vállalkozás többségi részesedése amerikai befektetők kezében van, köztük az Oracle amerikai nagyvállalat, a Silver Lake befektetési alap, és az Emírségekhez kötődő MGX befektetési alap. Az Oracle-t Larry Ellison alapította, aki jelentős republikánus támogatóként ismert, és Izrael egyik legaktívabb támogatójának számít a Szilícium-völgyben.

A tulajdonosi átrendeződés nem pusztán befektetőcserét jelent. A ByteDance korábbi befektetői jelentős részesedést tartanak meg, döntően olyan nyugati befektetési alapok, amelyek 2012 óta vannak jelen a cégben. Maga a ByteDance 19,9 százalékos részesedéssel marad a struktúrában. Jeff Yass, amerikai milliárdos befektető és a Susquehanna International Group társalapítója, szintén 2012 óta a ByteDance részvényese, és a tulajdonváltás nyomán kedvezőbb pozícióba kerül.

A befektetői kör politikai kötődései is egyértelművé válnak. A tulajdonosi háttérben megjelenik a Revolution befektetési cég, ahol JD Vance amerikai alelnök korábban dolgozott, ami felveti a Trump-kormányhoz köthető közvetlen pénzügyi érintettség kérdését. Az új vállalat irányítását Adam Presser, a TikTok korábbi operatív vezetője, valamint Will Farrell, az adat- és információbiztonságért felelős vezető látja el. Az igazgatótanácsban az Oracle, a Susquehanna International Group és a Silver Lake képviselői kapnak helyet.

Az új tulajdonosi és irányítási struktúra egyik központi eleme az adatkezelés. 

Ebben a felállásban az amerikai felhasználók adatai az Oracle amerikai infrastruktúráján, amerikai ellenőrzés mellett kerülnek kezelésre. A ByteDance közben megtartja az algoritmus tulajdonjogát, az amerikai fél pedig a megállapodás alapján használati joggal él. A bevételek döntő része az amerikai tulajdonosoknál csapódik le.

A felület egységes nemzetközi működése nem szűnik meg. A TikTok világszerte továbbra is a ByteDance tulajdonában és irányítása alatt marad, miközben az amerikai felhasználók hozzáférnek a nemzetközi tartalmakhoz. A szétválasztás így elsősorban adatkezelési, nem pedig tartalmi természetű.

A változások azonban nem korlátozódnak a technológiai és gazdasági dimenziókra. A tulajdonváltással párhuzamosan a tartalomkezelés hangsúlyai is átrendeződnek, különösen az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd elleni fellépés területén. 

A TikTok az elmúlt években a fiatal generáció egyik meghatározó információforrásává vált a közel-keleti konfliktusról, teret adva olyan értelmezéseknek is, amelyek eltértek a nyugati politikai és médiaközegben uralkodó narratíváktól.

A tulajdonosi háttér és a tartalomkezelés iránya ebben az összefüggésben nem választható szét. A fő tulajdonosok között Izrael aktív támogatói is jelen vannak. Eközben a nagy nyugati internetes felületeken az elmúlt években érezhetően szigorodott a politikai tartalmak moderálása, különösen a kényes témákat érintő vagy a bevett értelmezési kereteket megkérdőjelező megszólalások esetében.

A megállapodást hónapokon át tartó alkudozás előzte meg, Peking hozzájárulása pedig mindvégig kérdéses maradt. Donald Trump tavaly újabb kínai vámokat jelentett be, ami megtorpedózta a korábbi egyeztetési kísérletet. Trump csütörtökön köszönetet mondott Hszi Csin-ping kínai elnöknek, amiért „együttműködött velünk, és végül jóváhagyta a megállapodást”. Sajtóértesülések szerint az októberi washingtoni–pekingi egyeztetés során vált világossá a háttéralku, amely vámcsökkentésekre, szójababvásárlásokra és a ritkaföldfémekhez való hozzáférésre vonatkozó ígéreteket foglalt magában.

A biztonsági érvek jogilag változatlanok maradtak, a tulajdonváltás azonban a gyakorlatban az algoritmus használatán és az adatkezelésen keresztül amerikai ellenőrzést hozott létre.

A nyertesek és a vesztesek világosan kirajzolódnak. A ByteDance számára az amerikai piac elvesztése milliárdos kockázatot jelentett. Az amerikai befektetői csoport ezzel szemben egy már működő, mintegy kétszázmillió felhasználóval rendelkező felület feletti ellenőrzéshez jutott kényszerített tulajdonváltás révén. A folyamat a világméretű technológiai elit és a politikai hatalom szoros összefonódását is láthatóvá teszi.

Washington lépése önmagában is precedenst teremt, ám ez a mozgástér valójában csak azoknak az államoknak áll rendelkezésére, amelyek valódi geopolitikai erővel képesek érvényt szerezni neki. A nemzetbiztonságra hivatkozó kényszerített tulajdonváltás arra utal, hogy az állami szuverenitás gyakorlásához egyre nyíltabban hozzátartozik a technológiai vállalatok birtoklása és irányítása a stratégiai jelentőségű ágazatokban. Ennek haszna azonban nem az átlagos állampolgárokhoz, hanem a nemzetközi pénzügyi és technológiai elit szereplőihez kerül.

A TikTok amerikai működésének tulajdonváltása végső soron azt jelzi, hogy a nagyhatalmak közötti lavírozás mozgástere szűkül. A kérdés így nem elvi, hanem nagyon is gyakorlati. Marad-e tér a valódi nemzeti önrendelkezésre, vagy idővel elkerülhetetlenné válik a választás Washington és Peking között. Ebben az összefüggésben a technológiai szuverenitás nem műszaki, hanem politikai kérdés, amely a kisebb államok számára egyre kevesebb teret hagy a semlegességre.

(A CNN, Reuters, a Washington Examiner és a CBS News nyomán)

Kapcsolódó: