A szavazófülke nem hazudik: a dán választás üzenete a magyar közvélemény-kutatóknak

A Dán Néppárt (Dansk Folkeparti) a 2022-es parlamenti választáson még csak 2,6 százalékot szerzett, amivel öt mandátumhoz jutott. A nemzeti párt szigorú hazatelepítési politikával, a muszlim bevándorlás nettó nullára csökkentésével, valamint az Ukrajnának nyújtott dán támogatások segélyekről kölcsönökre való átállításával kampányolt. A felmérések szerint 2026. március 24-én a párt már 9,1 százalékon állt, ami tizenhat képviselői helyet jelentene számukra.

Morten Messerschmidt pártelnök a választás éjszakáján az X közösségi oldalon így írt: 

„Négy évvel ezelőtt a politikai elemzők nem voltak biztosak abban, hogy a Dán Néppárt túléli. Ma a Dán Néppárt újjászületett.” 

A magyar választásokon ugyanez a minta köszön vissza. 

2022-ben a Mi Hazánk Mozgalmat a legtöbb kutatóintézet mindössze 2–3 százalékra mérte, ám a párt végül 5,9 százalékos eredménnyel bejutott az Országgyűlésbe. A Forrás Társadalomkutató Intézet utólagos elemzése rámutatott, hogy a küszöb átlépése „mindenki számára meglepetést okozott”. Két évvel később kísértetiesen hasonló eset történt: a Magyar Társadalomkutató az európai parlamenti választások előtt csupán 4 százalékot jósolt a Mi Hazánknak, miközben a valós eredmény itt is jóval magasabb, 6,77 százalék lett.

Ezt a tendenciát az időközi választások eredményei is egyértelműen alátámasztják. A Tolna vármegyei (bonyhádi) időközi országgyűlési választáson például Dúró Dóra közel 20 százalékos eredményt ért el. Gyömrőn a párt jelöltje, Kisberk Szabolcs több mint 30 százalékos szavazataránnyal nyerte meg az időközi polgármester-választást. Békésen a Mi Hazánk színeiben induló Földesi Mihály 2023-ban a voksok több mint 50 százalékát megszerezve jutott önkormányzati mandátumhoz – miközben az országos kutatóintézetek akkoriban mindössze 3–5 százalékra mérték a párt bázisát.

A választás előtti felmérések szóródása önmagában is felettébb beszédes. A Medián március 17–20. közötti kutatása szerint a Mi Hazánk mindössze 3–4 százalékon állt. Ezzel szemben a Nézőpont Intézet ugyanebben az időszakban 8 százalékra tette a párt legvalószínűbb listás eredményét. A Závecz Research a biztos pártválasztók körében 7 százalékot mutatott ki, ráadásul ugyanez a felmérés rávilágított arra is, hogy a Mi Hazánk szavazóinak 83 százaléka teljesen biztos a döntésében. Az, hogy ugyanarról a pártról, ugyanabban a hónapban ötszörös különbség mutatkozik a legalacsonyabb és a legmagasabb mérés között, egyértelmű jelzés: ekkora szóródás mellett a statisztikai hibahatár már kevés magyarázatul szolgál.

Ugyanez a Medián a Tisza Pártot a biztos szavazók körében 58 százalékra mérte, miközben rendkívül magas, 89 százalékos részvételi arányt jelzett előre. Összehasonlításképpen: Magyarországon a valaha mért legmagasabb részvétel a 2002-es országgyűlési választásokon volt, akkor a választásra jogosultak 70,5 százaléka járult az urnákhoz.

A részvétel egyetlen választáson sem közelítette meg a 80 százalékot. Különös fénytörésbe helyezi a helyzetet egy olyan intézet, amely a korábbi eredmények dacára a bejutási küszöb alá méri a Mi Hazánkat, miközben ugyanabban a kutatásban történelmi csúcsot jelentő részvételt és kétharmados többséget jósol a Tisza Pártnak. Ha ezek a számok nem válnak valóra április 12-én, az előre legyártott várakozások és a tényleges eredmény közötti szakadék tökéletes forgatókönyvvé válhat egy törvényes választási eredmény utólagos megkérdőjelezésére. Úgy tűnik, nem a szavazókat készítik fel a valóságra, hanem a valóságot próbálják a számokhoz igazítani.

Koppenhágában a közvélemény-kutató intézetek látványosan alulbecsülték a valóságot, a dán szavazók pedig rácáfoltak a várakozásokra. Kísértetiesen hasonló mintát követtek a Mi Hazánk szimpatizánsai is három egymást követő választáson: a párt minden egyes alkalommal jóval több szavazatot kapott, mint amennyit a kutatók előzetesen mértek.

Mindezt úgy, hogy a Meta 2019 óta rendszeresen törli Toroczkai László pártelnök közösségi oldalait, a 167 ezer követővel rendelkező Bűnvadászok-oldalt pedig éppen egy hónappal a választás előtt tüntették el. Mindeközben a felmérések rendre a bejutási küszöb környékére szorítják a pártot, amely a fősodratú médiában is gyakran háttérbe szorul. Az emberek ennek ellenére sem a kutatóintézetek számai, sem a szilícium-völgyi algoritmusok, hanem a saját lelkiismeretük szerint szavaznak. Ezt eddig minden alkalommal a szavazófülkében bizonyították be. Április 12-én sem az intézetek, hanem a szavazók döntenek.

(A YouGov, NordiskPost, The Local Denmark, Forrás Társadalomkutató Intézet, Index, Telex, Átlátszó/Választási Monitor, Magyar Jelen, Morten Messerschmidt X-fiókja nyomán)

Kapcsolódó: