Egy kullancscsípés, és vége a hamburgernek

Kora nyár, kerti grillezés, vastag szelet marhahús a rostán. Az illat ismerős, az alkalom ünnepi, majd hajnali háromkor hirtelen kiütések, hányinger és légszomj ébresztik az embert. Nem ételmérgezésről van szó, és nem is véletlenről, hanem egy apró kullancs munkájáról, amelynek csípése szinte észrevehetetlen, a következménye azonban annál tartósabb.

Az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedben valóságos közegészségügyi fenyegetéssé nőtte ki magát az alfa-gal szindróma, amelyet elsősorban a magányos csillag nevű kullancs (Amblyomma americanum) terjeszt. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) adatai szerint 2010 és 2022 között több mint 110 ezer gyanús esetet regisztráltak, ám a valós esetszám ennél jóval magasabb lehet. A CDC becslései alapján a diagnosztizálatlan vagy félreismert betegekkel együtt a szindróma akár 450 ezer embert is érinthet.

A diagnosztikai nehézségek oka részben az, hogy a tünetek nem közvetlenül a fogyasztás után, hanem rendszerint négy-hat órás késéssel jelentkeznek. A panaszok a bőrtünetektől – például a csalánkiütéstől –, valamint a puffadástól és a görcsöktől kezdve a legsúlyosabb, életveszélyes állapotig, az egész testre kiterjedő anafilaxiás sokkig terjedhetnek.

Mire a szervezet feldolgozza a vacsorára elfogyasztott hamburgert, a gyanútlan áldozat már mélyen alszik. Emiatt az időzítési sajátosság miatt az angolszász sajtóban a jelenséget egyre gyakrabban emlegetik az „éjféli allergia” kifejezéssel.

A kullancs nyálában egy alfa-gal nevű cukormolekula – tudományos nevén galaktóz-alfa-1,3-galaktóz – található. Ez a molekula az emlősök szöveteiben természetesen jelen van, az emberi szervezetből viszont hiányzik. Egyetlen csípés is elég ahhoz, hogy az immunrendszer antitesteket termeljen ellene; ezt követően a marha-, sertés-, bárány- vagy vadhúsban lévő alfa-gal heves allergiás reakciót válthat ki. A Columbia Egyetemhez tartozó New York-Presbyterian kórház adatai szerint az érintettek mintegy 60 százaléka tapasztal azonnali orvosi beavatkozást igénylő anafilaxiás tüneteket. A szindróma veszélyességét igazolja az a New Jersey-i eset is, amikor egy férfi hamburger elfogyasztása után életét vesztette – ez volt az első, hivatalosan az alfa-gal szindrómához köthető haláleset az Egyesült Államokban.

A magányos csillag nevű kullancs korábban szinte kizárólag az amerikai déli államokban volt honos, az enyhébb telek és a globális felmelegedés hatására élőhelye folyamatosan észak felé tolódik. A 2026-os adatok szerint a faj már az Egyesült Államok északkeleti részén, sőt Kanada határvidékén is megtelepedett.

New Jersey partvidékén és Long Island keleti részén mára különösen sűrűvé vált az állománya. A feketelábú kullancstól (Ixodes scapularis) eltérően a magányos csillag nevű kullancs nem csupán passzívan várakozik a növényzeten, hanem aktívan és agresszíven üldözi a lehetséges gazdatesteket – ráadásul jóval gyorsabban mozog rokonaiknál. A nőstények hátán látható, jellegzetes fehér folt miatt a faj viszonylag könnyen azonosítható.

Bár a tudomány gőzerővel kutatja a megoldást, hatékony gyógymód vagy ellenszer egyelőre nem létezik. 

Az érintetteknek szigorúan kerülniük kell a vörös húsokat, sőt egyes betegeknél a tejtermékek, a zselatin vagy az abból készült gyógyszerek is súlyos reakciót válthatnak ki. A veszélyeztetett pácienseknek életmentő epinefrin-autoinjektort (automatikus öninjektort) kell maguknál tartaniuk az anafilaxia azonnali csillapítására. Bár a szervezet alfa-gal érzékenysége egy-öt év elteltével magától is enyhülhet, egyetlen újabb kullancscsípés azonnal újraindítja az allergiás folyamatot.

A kullancsok terjedésével párhuzamosan a megelőzés kérdése is egyre nagyobb figyelmet kap, ám a Lyme-kór elleni vakcinafejlesztés rögös utat járt be. A brit GlaxoSmithKline 1998-ban ugyan engedélyt kapott a LYMErix nevű oltóanyagára, de egy tömeges kártérítési per nyomán 2002-ben ki kellett vonnia azt a forgalomból. Napjainkban a Pfizer és a francia Valneva biotechnológiai vállalat közösen fejleszti a PF-07307405 (korábbi nevén VLA15) jelű oltóanyagjelöltet. Bár a harmadik fázisú klinikai vizsgálatok módszertani nehézségekbe ütköztek, a készítmény 70 százalék feletti hatékonyságot mutatott, így a gyártók elindítják a hivatalos engedélyeztetési eljárást az amerikai gyógyszerfelügyeletnél (FDA).

Hogy a jövőben ki dönt a hasonló egészségügyi kérdésekben, az már egyre kevésbé számít kizárólag amerikai belügynek. A WHO járványügyi keretrendszerének kiterjesztéséről szóló tárgyalások óta a téma Európában is éles politikai viták forrásává vált.

Az Egyesült Államokban az alfa-gal szindróma szövetségi szinten nem tartozik a kötelezően bejelentendő betegségek közé, így az állami nyilvántartások rendkívül töredezettek. Arkansas 2023-ban elsőként tette kötelezővé az esetek bejelentését, és mára több mint tizenöt állam követi nyomon valamilyen formában a betegséget. Ezzel szemben New York államban a mai napig nincs egységes, teljes területre kiterjedő adatgyűjtés, miközben a Long Island-i Suffolk megye az egész ország egyik legsúlyosabban érintett gócpontja.

Idén az Egyesült Államokban a kullancsszezon rendkívül korán és elemi erővel indult. A melegedő éghajlat miatt a vérszívók egyre északabbra terjeszkednek, aktív időszakuk pedig évről évre megnyúlik. A CDC legfrissebb adatai szerint a sürgősségi ellátásban regisztrált kullancscsípések száma március óta közel a háromszorosára ugrott, ezzel elérve a 2017 óta mért legmagasabb szintet az év ezen szakaszában. A krízis leginkább az északkeleti államokat és a Középnyugatot sújtja. Ez a terjeszkedés azonban nem korlátozódik Amerikára: európai kutatók is dokumentálták, hogy a korábban kizárólag déli területeken honos kullancsfajok mára Közép-Európában, így Magyarországon is megjelentek.

A védekezéshez az amerikai környezetvédelmi hatóság (EPA) által jóváhagyott rovarriasztók használata javasolt a bőrön és a ruházaton egyaránt. A lábbeliket és az öltözéket érdemes permetrinnel kezelni, amely hatékonyan távol tartja a vérszívókat. A szabadban tartózkodás után, legfeljebb két órán belül, elengedhetetlen az alapos, teljes testre kiterjedő kullancsvizsgálat.

^{(A NewYork-Presbyterian Health Matters, Healthbeat/Dr. Jay K. Varma, The New York Times nyomán)}

Kapcsolódó: