„Népviseletben járni nemcsak önkifejezés, hanem hagyomány és büszkeség is egyben!” – vallja Szabó Eszter

A magyar népviselet napja egy viszonylag új, de egyre népszerűbb ünnepünk. Célja, hogy
megmutassa: a népviselet nem csupán múltidézés, hanem élő, sokszínű hagyomány, mely
határokon innen és túl összeköt bennünket. E nap rávilágít a népviselet szépségére és
közös kulturális értékeinkre. 

Ebből az alkalomból beszélgettünk Szabó Eszterrel, a tündEszter márka megálmodójával, a Hagyományőrző Bolt egyik tulajdonosával, akinek mindennapi küldetése csodás viseleteink megőrzése.

– Mit gondolsz, miért fontos a magyar népviselet napja?

– Ez az ünnep lehetőséget ad arra, hogy megmutassuk: a magyar kultúra él és virágzik. Nemcsak a múltat idézzük, hanem új értelmezéseket is adunk neki. Ez az identitásunk része.

– A te családod is szívesen hord hagyományőrző ruhákat?

– Nagyon sokat járunk esküvőkre és nem múlthat el ez az esemény új ruha nélkül. Szerencsésnek mondhatom magamat, mert a kisfiam után született egy kislányom is, így vele együtt mindig megalkothatom az anya-lánya kollekciókat. Nem mondom, hogy minden eseményre hagyományőrző motívumokat rejtő ruhákat viselünk, mert sokszor igazodom a rendezvény stílusához vagy a helyszínhez is, de igyekszem becsempészni az ünnepi eseményekbe és a mindennapjainkba is azt a stílust és formavilágot, amit képviselek a munkám során.

– Ha jól tudom, a hagyományőrzés, a népviselet már gyermekkorodban is jelen volt a
mindennapjaidban.

– Családi vállalkozásunkat, a Hagyományőrző Boltot édesanyánk közel húsz éve alapította.
Webáruházunkban kézműves ruhák és termékek széles választéka megtalálható: a betyár, csikós, lovas és néptáncos ruháktól a bocskai viseleteken, díszmagyar ruhákon át egészen a menyasszonyi, menyecske és alkalmi ruháig. De számos különlegességet is meg lehet nálunk találni. Forgalmazzuk például Nyers Csaba tarsolyait és a különleges Magyar Ékszereket is.

– Mióta foglalkozol ruhatervezéssel?

– Ez egy nehezen megfogható kérdés, mert számomra ez az egész folyamat szinte belenőtt az
életembe. A bolt megalapítása óta édesanyám mellett voltam: eleinte csak ötletekkel segítettem, később – miután elvégeztem a varrónői képzést – a megvalósítás folyamatában is aktívan részt vettem. Ez az út vezetett el a saját márka megalkotásához. Így született meg a tündEszter, ami immár közel tíz éve a mindennapjaim szerves része. Számomra a ruhatervezés nem csupán munka – ez a hivatásom, a szenvedélyem, az önkifejezésem. Legyen szó menyasszonyokról, esküvőre készülőkről vagy bárkiről, aki igazán különleges alkalmi ruhára vágyik, örömmel segítek abban, hogy megtalálja azt a darabot, ami valóban őt tükrözi.

– Milyen stílus jellemző a ruháidra?

– Mottóm: „Szeresd a régit, kövesd az újat!”. Az általam tervezett ruhák nem népviseletek, hanem népviseletünk inspirálta öltözékek. A letisztult, klasszikus szabásvonalakat kedvelem és a ruhák díszítésekor kerül csak elő a népművészet csodás és millió kincset rejtő formai világa. Ezek a hagyományos elemek nálam mindig a mai trendekhez igazított, friss formában jelennek meg.

– Milyen technika áll hozzád a legközelebb?

– Nagyon szeretem a hímzést és a népi textíliák használatát, de igazán a zsinórdíszítés világában érzem otthon magam. A sujtásos motívumok és szimbólumrendszerek teljesen elvarázsolnak. A sodrott fonalból kirajzolható végtelen mintázatok szinte határtalan lehetőséget adnak a kreatív kifejezésre. De meg kell említenem a kézzel festett ruhadarabokat is – hiszen a tündEszter márka története is ezzel a technikával indult. Akkoriban vászoncipőkkel kezdődött minden, majd szebbnél-szebb menyecske ruhákat alkottam, darabonként minimum 70–80 órás festési munkával. Ez olyannyira a szívemhez nőtt, hogy workshopokat is szoktam tartani különböző témákra építve. A legkülönlegesebb számomra a tervezésben az, hogy egyedi elképzeléseket valósíthatok meg, mindeközben életre kelthetem hagyományainkat, tovább örökíthetem gazdag népművészeti kincseinket. Ez számomra nemcsak szakmai kihívás, hanem egyben a leginspirálóbb és leghálásabb része is az alkotófolyamatnak.

– Hogyan látod, mennyire változott meg a hagyományőrző ruhák divatja az elmúlt évtizedekben? Van olyan ebben a műfajban, hogy „aktuális trend”?

– Ha azt szeretném, hogy a mai fiatalság is viselje a ruháimat, akkor szem előtt kell tartanom a folyamatos megújulás. Persze sokan felveszik a klasszikus népviseleteket, de inkább táncházakba, különleges eseményekre, ünnepekre. Az alkalmi ruháknál is vannak aktuális trendek, amiket tökéletesen be lehet ültetni a brandembe. Viszont, mivel egyedi tervezéssel foglalkozom, ezeknél a felkéréseknél figyelembe kell venni a megrendelő ízlését, testi adottságát is, ami sokszor felülírja a divatot.

– Vannak számodra inspiráló személyek?

– Igen. Nagyon sok nemzetnek fedeztem már fel hozzám hasonló tervezőjét. Többen használják a saját országuk motívumkincsét mai divatos szabásokkal összehangolva. Jó látni, hogy mindenhol vannak erre törekvések, és közönség is, akik szívesen viselik ezeket az alkotásokat.

– Itt jut eszembe, hogy két éve a tokiói Liszt Intézet „Népviselet újragondolva” kiállításon is
jártak a ruháid… 

– Jól tudod. Az esemény koncepciója olyan magyar kortárs divattervezők bemutatása volt, akik a modern ruhák tervezésekor magyar népművészeti motívumokat is felhasználnak. Kilenc kortárs divattervező tizenhét ruhája érkezett a szigetországba, hogy új inspirációt adjon a japán piacnak.  A félórás divatbemutató során a kalocsai, matyó, sárközi hímzések, a bihariszűr-készítés, a halasi csipke, a kékfestő és magyar mondavilág is bemutatkozott a tizenhét ruhának köszönhetően. A bemutató során ismertető hangzott el a ruhákon felhasznált magyar népművészeti motívumokról, technikákról és a tervezői koncepciókról, végül magyar
népviseletbe öltözött japán modellek is színpadra léptek, hogy a japán közönség számára egyértelműen érzékelhető legyen a kapcsolat a modern ruhák és az autentikus népviseletek között. 

– Mit üzensz azoknak, akik most ismerkednek a magyar népviselettel, vagy épp már ódivatúnak tartják?

– Ne féljetek belebújni! Egy népviselet, vagy egy újragondolt népi motívumokkal díszített ruha nemcsak a testet öltözteti, hanem a lelket is. Tapasztald meg te is, milyen érzés viseletben lenni. Ez nem csak ruha – ez önkifejezés, hagyomány és büszkeség egyben. Legalábbis én ezt vallom.