Oratórium előadás a Szent Korona Országáért

Pünkösdhétfőn, június 9-én 18 órakor az Újszínházban lesz a színházi bemutatója a Szent Korona Országa című oratóriumnak, Gulya Róbert zeneszerző, Kaszás Géza és Varga Tibor szövegíró zeneművének.  A mű ősbemutatója 2024. augusztus 20-án volt Dunakeszin. Az előadást a szerzők Boldogasszonynak ajánlották fel a Szentlélek eljövetelének ünnepére. A műről Kaszás Gézával és Varga Tiborral beszélgettünk.

– Hogyan jutottak el a darab megírásának gondolatához?

KG: 2016 táján Esztergomban Tibor egy háromnapos Boldogasszony-ünnepet szervezett, melynek egyik résztvevője voltam. Bennem akkor már dolgozott a gondolat egy Szent Korona-témájú mű elkészítéséről, s ezt említettem meg Tibornak, majd Gulya Róbert zeneszerző barátomnak, akivel már több filmben is együtt dolgoztunk. Azt is tudtam, hogy nem rockoperát szeretnék, hanem egy olyan nemzeti szimfonikus művet, mint amilyen Edward Elgarnak az a darabja, amelyet minden évben előadnak a Brightoni Fesztiválon, és a darab egy pontján a közönség minden évben nemzeti zászlókat vesz elő, és lobogtatja. 

VT: Nagy élmény volt számomra, hogy milyen gyorsan megtaláltuk az összhangot a közös szövegalkotás legalább kétéves folyamata során. Egyetértettünk abban is, hogy a szövegek támaszkodjanak irodalmunkra, vagy történelmileg dokumentálva legyenek. Géza merített Szent Istvánnak a Hartvik püspök által írt legendájából, de felhasználjuk például Arany János: Rege a csodaszarvasról című verses eposzának részleteit, vecsernyéket, vagy azt a regőséneket, amely a 14. századi dozmati kódexben maradt fenn. Beemeltünk részleteket az én Lándzsa és Bárd – Szent László öröksége című verseskötetemből is.

Az oratórium dunakeszi ősbemutatója 2024. augusztus 20-án (forrás: dunakeszipost.hu)

– Tehát a darab szövege a magyar történelem eseményeit veszi végig? 

VT: A világ teremtésétől és a magyarság eredettörténetétől elindulva végigtekintjük nemzetünk történelmének fordulópontjait: Szent István államalapításától Szent László történetén át a nándorfehérvári diadalig, majd  Mátyás király megkoronázásától a zivataros évszázadokon át vezet a történet a szabadságharcokig és 56-ig. A végkicsengése pozitív. 

KG: Fontos visszatérő elem a műben a szarvas motívum is. Csodaszarvas regénk a magyar eredettörténet alapja, és Szent Lászlónak is egy égi-földi csodaszarvas mutatta meg a helyet, ahová a váci Szent Szűz egyházát építették.

A dunakeszi Szent Korona Országa előadás részlete (forrás: dunakeszipost.hu)

– Hogyan épül fel szerkezetileg az előadás?

KG: A szólisták mellett nagy létszámú zenekar és kórus lép fel, Farkas Pál karmester vezetésével. Az előadók mögött és felett a mű teljes időtartama alatt ún. díszletfilmet vetítünk, amely képsoraival követi az oratórium szövegét és a magyar történelem megidézett eseményeit.

VT: Azt látom, hogy az emberek ki vannak éhezve a szellemi tisztaságra, olyan szellemi élményekre, amelyek összekötik őket. Összetartozásunkat a Szent Korona mindennél jobban kifejezi. A darabban ez így hangzik el: Szívünk a szívünkkel, egyszerre dobbanjon! / Vérünk a vérünkkel egy árokba folyjon! / Porrá lett szívünkből egy virágszál keljen, / melynek levelein nevünk írva legyen: Magyarország!

KG: Nagy öröm volt, hogy Dunakeszin, az ősbemutatón háromezer ember felállva tapsolt, megértették a mű mondanivalóját, és átérezték lelkiségét. Remélem, így lesz az újszínházi előadáson is.