Nemzeti minimum nyelvünk, kultúránk és magyarságunk megőrzése

Az első budapesti Csurka István-emléktábla avatására került sor 2026. május 15-én délután a Szabadság téri Hazatérés temploma előcsarnokában. A domborműves emléktábla leleplezése kapcsán rendezett ünnepségen a házigazda, ifj. Hegedűs Loránt lelkész; Szatmáry Kristóf, a Fidesz és Apáti István, a Mi Hazánk politikusa; Szakály Sándor történész; valamint Vasvári Erika, a Csurka-életmű-bibliográfia összeállítója méltatták az író-politikust.

A nemzeti radikalizmus nagy író-politikusának domborművét Lantos Györgyi, Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett szobrászművész alkotta, aki a Lakiteleki Népfőiskolán tavaly felavatott Csurka-mellszobrot is készítette.

Hegedűs Loránt lelkész nyitóbeszédében úgy fogalmazott: „ma a leginkább halálveszélyes hely az anyaméh”, majd hozzátette: ő és szintén lelkész testvére, Hegedűs Zsuzsanna – a MIÉP és a Magyar Út körök egykori vezetői – gyülekezetükkel együtt a szívhangrendelet érvényben tartása mellett állnak ki.

„Jézus meghallgatná a magzat szívhangját” – tette hozzá Hegedűs Zsuzsanna.

Szatmáry Kristóf, a Fidesz volt országgyűlési képviselője, az emléktábla és a lakiteleki szobor felállításának egyik kezdeményezője kiemelte: „Itt az ideje, hogy Csurka Istvánról a magyar történelemben betöltött szerepéhez méltóan emlékezzünk.” Felidézte Csurka István gondolatát a „másságizmusról”, majd elmondta, hogy 

Csurka azonban nemcsak megjósolta, mi vár ránk a világban, de irányt is mutatott.

„Ő mondta ki már a kilencvenes évek elején azt, hogy az egyetlen helyes politikai iránytű a magyar nemzeti érdekek kérlelhetetlen képviselete, kompromisszumok és megalkuvások nélkül” – emelte ki a Mandiner a politikus szavait.

Szakály Sándor Széchenyi-díjas történész, az MTA doktora beszédében azt emelte ki, mit adott át Csurka István a fiataloknak – olvashatjuk Kovács Attila publicista írásában, a PestiSrácok tudósításában. A történész szerint Csurka mindig azt mondta: az igazságot illik kimondani akkor is, ha arra nem vagyunk annyira büszkék. Kérdés, hogy miért évtizedekkel később jövünk rá arra, hogy igaza volt, hiszen számára kulcsfontosságú volt, miként lehet összefogni a határon belüli és túli magyarságot.

„Ez a nemzeti minimum, amit a nyelvünkben, a kultúránkban, a magyarságunkban és a büszkeségünkben találunk meg” – fogalmazott a történész.

Apáti István, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője, a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke arról beszélt, hogy bár személyesen nem ismerte Csurka Istvánt, hűséges szavazója volt a MIÉP-nek. Mint mondta, Csurka kivételes látnoki képességgel rendelkezett, hiszen két évtizeddel előre figyelmeztetett a népvándorlás korára.

Beszédében kijelentette:

„A mindenkori magyar politikai vezetés elsődleges feladata kellene hogy legyen, hogy Magyarországot magyar országnak őrizze meg. Ez triviálisnak tűnik, de ma, a nemzetközileg szervezett népvándorlás idején nem az.”

Vasvári Erika, a Csurka-életmű-bibliográfia összeállítója a Csurka István által alapított Magyar Fórum hetilap első és utolsó vezércikkét idézte fel. A népi és nemzeti sors iránti elkötelezettségre emlékeztetve elmondta, hogy a nemzeti radikalizmus gondolata nem más, mint a magyar kultúra képviselete, a demográfiai katasztrófa megakadályozása, valamint a magyar föld megtartása. Kiemelte: ezeket a célokat kell minden eszközzel kiharcolni.

Kapcsolódó: