Vidnyánszky erkölcsi integritását támadják, de az alkotásai megvédik

A Tisza-kormány célkeresztjébe került Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgató-rendezője kapcsán eddig nem esett szó a lényegről: az igazgató-rendező korszakos művészi nagyságáról. 

Vidnyánszky a sajtónak tett nyilatkozataiban már világossá tette, hogy mindig jelentős ellenszélben végezte munkáját. Véleménye szerint most is ugyanazok az erők munkálkodnak ellene, akik már 1965-ben is felrobbantották a Nemzeti Színház épületét, de természetesen most is kész együttműködni a Tarr Zoltán miniszter által mai napon igazgatói működésével szemben elrendelt, rendkívüli átvilágítását végző minisztériumi megbízottakkal.

- De milyen művész Vidnyánszky? Milyen volt a közös munka vele? – kérdeztük Strausz Kálmán Liszt-, Lajtha László és Pásztory Ditta-díjas karnagytól, a Magyar Állami Operaház, a Rádiókórus, a Honvéd Férfikar és a Debreceni Kodály Kórus karigazgatójától.

- Vidnyánszky Attilát akkor ismertem meg, amikor megkerestem azzal a harmincéves álmommal, hogy életemben egyszer elvezényelhessem Honegger-Claudel Jeanne d’ Arcját, azaz a” Johanna a máglyán” című drámai oratóriumot. Debreceni barátaim mondták, hogy zseniális darabokat rendezett Debrecenben, látomásos, nagyívű rendező, szerettem volna megnyerni a Johanna megrendezésére. 

- A Johannát és a 2019-ben elhunyt Józsa Péter Pál darabját, az Agónt is láthattam, és nem győztem a fejemet kapkodni, annyi nézni és hallanivaló volt egyszerre a színpadon. Hihetetlenül gazdag, és mégis összefogott művészi alkotások voltak, pedig az Agón egészen más darab, mint a Johanna. 

- Valóban elképesztő, mennyi rendezői ötlete van Vidnyánszkynak, és mennyire máshogy nyúl a különböző művekhez. Míg a Johannához kész rendezői koncepcióval érkezett, az Agónban a színészekkel együtt formálta meg a darabot. Pályám során nem nagyon találkoztam ennyire színes és érdekes rendezésekkel, mint az övéi.

Mindkét mű nagyon nehéz abból a szempontból, hogy a prózai színészeknek másodpercre pontosan kell együtt haladniuk a zenével. Nem lehet késni vagy sietni a szöveggel, mert a zene maga is „mondja” a mondanivalót sajátos eszközeivel, a dallammal, ritmussal, hangerővel.

- Miről szólnak ezek a művek, miért lettek a kulturális élet jelentős rendezései?

- A Johanna lényege az, hogy mennyire szüksége van egy nemzetnek arra, hogy legyenek olyan karizmatikus alakjai, nemzeti hősei, mint Szent Johanna volt a franciáknak, aki népének élére állt az angolok elleni felszabadító harcokban. A rendezés lélegzetelállító része volt például az a jelenet, amikor Szent Johannát bíróságra viszik, és a mélyből kiemelkedik egy hatvantagú esküdtszék (a kórus), hogy elítélje. Egy pillanatra vezényelni is elfelejtettem, olyan nagy hatást tett rám.

- És az Agón?

- Az Agón Szókratész védőbeszédére épül, a filozófiatörténet egyik legfontosabb alkotására az erény, a morál fontosságáról. Szókratész nem a felmentéséért küzd, hanem az igazságért és a szabadságért. Józsa Péter Pál ezt a témát ötvözte a jelenkori európai kultúra válságjelenségeivel, zenéjében pedig Beethoven Missa Solemnisének elemeivel.

- Józsa Pétert régről személyesen ismerhettem, még a rendszerváltás idején indított Hunnia folyóiratból, majd a Magyar Fórumból és a Pannon Frontból, amely lapokba szintén publikált. Nehéz természetű ember volt, és alig akartam elhinni, amikor megtudtam, hogy zenét is komponált.

- Igen, a budapesti zeneművészeti szakközépiskolában végzett, de személyesen én már nem ismerhettem őt. Az Agónt, egyetlen színházi művét, ezt az óriásprodukciót egy életen át csiszolta. Nemcsak a zenei utasításai voltak egészen szigorúak, hanem például makettet is készített a nézőtérről és a színpadról. Amikor Vidnyánszky Attila felkért a darab elvezénylésére, azt mondta, hogy az Agón a legjobb színházi szöveg, amit a 21. században írtak.

Józsa Péter Pál emberi alakjáról egyébként Vidnyánszky Attila tudna többet mondani, akinek évekig „járt a nyakára” az Agón részleteivel – és minden bizonnyal azért az apanázsért is, amelyet a Nemzeti Színház igazgatója rendszeresen biztosított neki a jövedelméből, hogy a szerző zavartalanul alkothasson a törzshelyének számító Piccolino vendéglőben.

Az Agón partitúrájának felkutatása se volt kis feladat, végül testvére, a futballban kiemelkedő pályát befutott Józsa Miklós segítségével állítottuk össze a teljes kéziratot, amelynek előbb a zenei felvételét kellett elkészíteni a próbákhoz. Az Agón próbafolyamatában Vidnyánszky és a színészek közös munkája folytán a túlcsordulóan gazdag és mély filozófiai mondanivaló életre kelt a színházban.

- És mi a véleménye a Vidnyánszky Attila körül kiélesedett politikai támadásokról?

- Az ellene indított átvilágítás nyilvánvalóan része annak az általános politikai tisztogatásnak, ami jelenleg folyik. Csak nehogy sikerüljön a gyereket is kiönteni a fürdővízzel! A színi igazgatóról beszélni nem tisztem, de mint rendezőről bátran mondhatom: ha elküldik, nem ő fog sérülni, hanem a magyar kultúra.