daextlwcn_print_scripts(false);

A szurkolók szeretik kiemelni, megmutatni a világnak labdarúgásuk régi nagy hőseit, klasszisait. Ezért jelenik meg Puskás Ferenc neve és arcképe a Kispest meccsein, Szusza Ferencé Újpesten, de a sort külföldön is hosszasan lehetne folytatni. A szlovák válogatott szurkolói sem szeretnének lemaradni, így a most zajló Európa bajnokságon egy olyan zászlót lengettek, melyen Ladislav Kubala arcképe látható.

Egy dolgot a legelején rögzítenünk kell: sajnos Magyarországon talán még mindig kevesen ismerik Ladislav Kubala, vagyis Kubala László nevét. Életútja alapján pedig ez érthető, hiszen legnagyobb sikerei idején Spanyolországban futballozott.

Imádták a szurkolók Barcelonában

Szlovák származású felmenők

Kubala László szülei mindketten Budapesten születtek. Kubala Kurjas Pál szlovák származású volt, apai nagyapja a Turóc vármegyei Nagyturányból származott. Édesanyja, Stecz Anna lengyel, szlovák és magyar gyökerekkel rendelkezett. Kubala László Budapesten született 1927. június 10-én. Pályafutása alatt három különböző válogatottban is játszott, önmagát pedig világpolgárnak tartotta – írja a felmenőkről a Wikipédia. Azonban mint azt életútjából látni fogjuk, sok oka nincs rá felvidéki szomszédainknak, hogy a labdarúgót tegyék meg nemzeti futballhősüknek.

A behívó elől menekül Pozsonyba

Kubala a Ganz TE csapatától került a Ferencvároshoz mindössze 18 évesen, ahol későbbi barcelonai csapattársával, Kocsis Sándorral is együtt játszhatott. Sokáig azonban nem tartott a zöld-fehér kaland, ugyanis 1946-ban besorozták katonának, a játékos pedig úgy döntött, hogy Csehszlovákiába menekül. Pozsonyba ment, ahol a Slovan mezét húzta magára. Felmenői miatt az állampolgárságot könnyen megszerezte, ráadásul edzője húgát is feleségül vette.

A csehszlovák válogatottban hat találkozó jutott neki, ezeken négy gólt is szerzett.  

A Slovanban összesen harminchárom találkozón lépett pályára és tizennégyszer talált az ellenfelek hálójába. A katonai behívó itt is elérte, ezért 1948-ban visszatért Budapestre. Tárgyalt ugyan a Ferencvárossal, azonban a Vasas kedvezőbb ajánlatát fogadta el és a kommunisták által patronált piros-kékek játékosa lett. Húsz meccsen tízszer volt eredményes az angyalföldieknél. A magyar válogatottban három alkalommal lépett pályára, gólt nem szerzett.

Háromszor lépett pályára a magyar válogatottban

Menekülés nyugatra

A teljes kommunista hatalomátvétel idején Ausztrián keresztül szökött Olaszországban, ahol a Pro Patria csapatában tizenhat meccsen kilencszer volt eredményes. Egy találkozón pályára lépett volna a Torino csapatában, ám fia betegsége miatt lekéste a gépet. Ez volt a szerencséje, a „Grande Torino” repülője a visszaúton ugyanis lezuhant, a balesetet senki nem élte túl. Az MLSZ-nek sikerült elérnie, hogy a FIFA eltiltsa őt. Ekkor szervezte meg a magyarokból álló Hungária nevű csapatot, amellyel barátságos mérkőzéseket játszottak.

Tehát nem csehszlovákként vagy szlovákként, hanem magyarként azonosította magát a labdarúgó.

A főleg a kommunizmus elől nyugatra menekülőkből álló csapat erejét jelzi, hogy nem csak a Real Madridot és az Espanyolt, de az 1950-es világbajnokságra készülő spanyol válogatottat is legyőzte. A városi rivális elleni találkozón szúrta ki a játékost az FC Barcelona. A büntetését végül többek között Franco közbenjárására is enyhítették, Kubala pedig 1950 júniusában aláírt a gránátvörös-kékekhez.

Naggyá tette a Barcelonát

Kubala László 1950 és 1961 között összesen 329 találkozón lépett pályára a Barcelonában és 256 gólt szerzett. Elképesztő számok. A spanyol állampolgárság megszerzése után a válogatottban is pályára lépett. Spanyol mezben tizenkilenc találkozón tizenegyszer volt eredményes. A három országot egybevetve összesen tehát huszonnyolc mérkőzésen tizenhét gólt szerzett a válogatottakban. Igazán naggyá Barcelonában vált, és igazán naggyá ő tette a Barcelonát. Négy spanyol bajnoki cím, öt Király Kupa győzelem azokban az években, amikor a Real Madrid volt a fő vetélytárs.

Hatása olyan nagy volt a város labdarúgására, hogy miatta kellett a többszörösére bővíteni a Camp Nou-t, ugyanis mindenki látni akarta a világklasszis magyar játékost. 

Később edzőként is irányította a csapatot két ízben is, először 1961 és 1963, majd pedig 1980 és 1982 között. Aztán a spanyol válogatott szövetségi kapitánya volt 1969 és 1980 között. Legnagyobb sikerét a kispadon azonban nem ekkor, hanem az 1992-es olimpián érte el: a spanyol válogatott éppen Barcelonában nyerte meg a tornát, a magyar edző szaktanácsadóként volt jelen.

Kubala szobra a Camp Nou előtt Barcelonában

Emlékezete

Kubala László 2002. május 27-én hunyt el Barcelonában, a klub az emlékét ma is aktívan őrzi. Egy 1999-es szavazáson, melyet a Barca centenáriuma kapcsán szerveztek, a klub történetének legjobb játékosává választották. A Camp Nou köponti helyén álló szobrát 2009-ben leplezték le, és ma sem vetették el a tervet, miszerint egykor róla nevezzék majd el a Barcelona otthonát. Kubala nevét viseli egykor csapata, a Vasas utánpótlás akadémiája is, de szobra Most pedig már a szlovák szurkolók zászlóin is megjelenik. Ettől azonban ne irigységet vagy dühöt érezzünk, hanem magyarként legyünk erre büszkék.

Cseresznye Gyuri emlékére lép színpadra Titkolt Ellenállás

A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

IMPRESSZUM

Felelős kiadó: Innovatív Kommunikáció Alapítvány
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyilvántartásba vételi okiratának száma: CE/22685-4/2020.
Szerkesztőség címe: 1132 Budapest, Victor Hugo u. 11., 4.emelet
Szerkesztőség elérhetősége: szerk@magyarjelen.hu
Főszerkesztő: Horváth Tamás
© 1999 – 2024 Magyar Jelen, magyarjelen.hu
Exit mobile version
daextlwcn_print_scripts(true);