1900. december 12-én Budapesten született Telkes Mária, a fizikai és kémiai tudományok doktora, tudós, feltaláló, a szolártechnika kiválósága. Doktori diplomáját a Budapesti Tudományegyetemen szerezte, majd meghívásra az Egyesült Államokba költözött. Legelőször a clevelandi Biofizikai Intézet kutatólaborjában helyezkedett el, ahol az általa készített elektromos fényképezőképpel vált lehetővé az agysejtek infravörös sugarainak mérése.
A The New York Times 1934-ben összeállította az akkori legsikeresebb és legismertebb nők listáját, amelyben a 11 közéleti szereplőből egyetlen tudósként szerepelt Telkes Mária, a többiek zömmel színészek és sportolók voltak. 1939-ben Bostonba költözött, ahol a MIT (Massachusetts Institute of Technology) tanára és kutatója lett. Feladata a napenergia-átalakítás lehetőségeinek kutatása volt. A legnagyobb megoldandó problémát a hőtárolás kérdése jelentette, és erre talált is megoldást a magyar tudósnő a kémiai hőtárolás segítségével, a glaubersó (nátrium-szulfát dekahidrát) használatával. Ő tervezte a világ első napházának fűtésrendszerét Doverben, így a passzív házakat a mai napig is sokszor „Telkes-házként” emlegetik, a fűtésrendszer alapjául szolgáló hordozható „sütőlapot” pedig Telkes Solar Cookernek
nevezik. Rengeteg találmánya lett sikeres, többek között a napenergiát hasznosító tengervíz- sótalanító berendezés, valamint a napenergiával működő hússütő, amely Indiában lett a legnépszerűbb.
Díjak sorával jutalmazták életművét, több mint másfél évtizeddel halála után pedig örök helyet biztosítottak neki a legnevesebb mérnököknek és feltalálóknak emléket állító Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. 1995-ben – halála évében – hazatért szülőhazájába, Magyarországra, mert visszahívta a magyarságtudata.
https://kepmas.hu/egy-ragyogo-no-telkes-maria-az-elfeledett-napkiralyno
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!