Sajtóértesülések szerint Pintér Sándor belügyminiszter február 6-án, csütörtökön kinevezheti Prof. Dr. Dank Magdolnát, a SOTE egyetemi tanárát az Országos Onkológiai Intézet élére, a január 31-i hatállyal váratlanul felmentett Prof. Dr. Polgár Csaba akadémikus helyére. A leváltott főigazgató, aki a SOTE Onkológiai Tanszékét is vezeti, továbbra is az Onkológiai Intézet munkatársa marad.
A hír kapcsán az Onkológiai Intézet helyzetét, szerepét, jövőjét vizsgáljuk Dr. Fodor János onkoradiológus professzorral, az Onkológiai Intézet doyenjével.
„A leváltás híre az egész intézetet megdöbbentette, hiszen Polgár Csaba, tanítványom 2018 óta töltötte be a főigazgatói tisztséget, tehát jól ismeri az intézet működését, és szakmai munkáját kifogástalanul végezte. Elhivatottságát jelzi, hogy felmentése után sem hagyja el az Onkológiai Intézetet, hanem beosztott szakorvosként folytatja a gyógyító munkát, valamint vezetője marad a SOTE Onkológiai Tanszékének. Az intézet átmenetileg megbízott vezetője jelenleg Takácsi-Nagy Zoltán főigazgató-helyettes, akivel zavartalan az együttműködésük.” – mondta el Dr. Fodor János.
Az intézet önállóságának megőrzését azonban nemcsak előkelő múltja indokolja, hanem az a Közép-Kelet Európában első helyet biztosító szakmai munka is, amelyet a rákgyógyításban és -kutatásban betöltött az elmúlt évek alatt. Bár a daganatos halálozások száma nem növekszik, köszönhetően a korai felismerésnek, és a hatékony kezeléseknek, de az új daganatos megbetegedések statisztikájában sajnálatosan előkelő helyet tölt be Magyarország.
Magas a magyarok mutagén érzékenysége
Nemzetközi kutatások hívják fel a figyelmet arra, hogy a magyarok körében magas az ún. mutagén érzékenység, tehát génállományunk a daganatos megbetegedésekre hajlamosíthat.
Ezért is kiemelten fontos az egészséges életmód szerepe, mindenekelőtt a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellőzése, valamint az egészséges táplálkozás. Jellemző adat, hogy a hűtőgép elterjedésével, tehát a kevesebb romlásnak indult élelmiszer fogyasztásával (és a Helicobacter pylori, mint gyulladáskeltő kórokozó felfedezésével) visszaszorult a gyomorrákos megbetegedések száma. Ugyanakkor nőtt a vastagbél- és a hasnyálmirigy daganatok előfordulása, amelynek egyik oka szintén a helytelen táplálkozás, a nagyipari, túlfeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának elterjedése lehet.
Hős lovagkirályunk országépítő ereje
Fodor János professzor úr nemcsak a sugárterápia nagyhírű specialistájaként ismert, de sokat köszönhet neki a magyar művelődéstörténet is. 2016-ban megjelent könyvében feltérképezte és bemutatta a Kárpát-medence összes Szent László templomát.
„Viszneken, szülőfalumban sokat ministráltam a Szent László oltárkép előtt, és ott is kötöttem házasságot, innen az indíttatás.” – mondja a professzor. Szent László különleges helyet foglal el a magyar hitvilágban. A magyarság egyik legnépszerűbb szentje, azonosulni tudunk hősi vitézségével és mély hitével. Sikeres országépítő uralkodó volt, aki megvédte országunkat a nyugati hódító terjeszkedéstől és a keleti barbárok pusztításaitól.
A Hunnia-per vádlottja
Fodor János professzor volt a rendszerváltás utáni első, és legnagyobb visszhangot kiváltó 1991-es sajtóper, a Hunnia-per egyik vádlottja. A Hunnia Füzetek 1991. áprilisi számát Gadó György SZDSZ-es országgyűlési képviselő, és Korányi László, a B’nai B’rith Első Budapesti Közösség vezetője feljelentette közösség elleni izgatás vádjával. Előbb dr. Padányi Viktor történészt nevezték meg alperesként, mert nem tudták, hogy a bevádolt történész harminc éve halott, majd gyorsan Fodor professzor egyik cikkét vonták perbe, miután a bíróság, alperes hiányában meg akarta szüntetni az eljárást. Céljuk mindenképpen a lap betiltása volt.
A Hunnia ellen 1992. február 4-én Fodor Gábor kezdeményezett parlamenti vitanapot a Hunnia kitiltása érdekében. A vita során Gadó nemcsak a folyóiratot nevezte fasisztának, hanem a sajtószabadság védelmében a Hunnia mellett felszólalókat is, mások mellett Miklós Árpád akkori MDF-es képviselőt, a Mi Hazánk Mozgalom 2022-es országgyűlési képviselőjelöltjét. A per végül 1994 szeptemberében a Legfelsőbb Bíróság felmentő ítéletével zárult.
Fodor professzor sajtópere olyan példát mutat a szólás- és sajtószabadság magyarországi történetében, amelynek hatása a mai napig kitart, és erőt ad a liberális támadások visszaverésére. A professzor a magyarság szellemi állapotáról szólva elmondta, rendkívül fontos, hogy a magyar géniuszok szellemi hagyatékát megfelelő súllyal tanítsák az iskolákban. „Magyarnak születtem egy tiszta magyar községben, de szellemi nagyjaink tanítását autodidakta módon ismertem meg. A helyzet nem sokat változott. A rendszer ma is inkább Herczeg Ferencet kedveli (irodalmi díj és szobor a Nemzeti Színházban), és nem Szabó Dezsőt vagy Németh Lászlót“.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!