Már negyven millió éve léteztek a beszéd alapkövei, az ember és a majom közös elődei is ismerték a komplex nyelvi szerkezetek bizonyos szabályait – állapította meg a Zürichi Egyetem (UZH) Összehasonlító Nyelvtudományi Intézete egy mesterséges nyelvtan segítségével.
Ezeket a szerkezeteket a majmok ugyanolyan jól értették, mint az emberek. Hogy a vizsgálat emberi és állati résztvevői számára ugyanazokat a feltételeket megteremtsék, a Simon Townsend, az UZH professzora által vezetett kutatócsoport egy mesterséges nyelvtant alkotott, melyben a mondatokat szavak helyett hangok alkotják. Ezután megtanították a segédnyelvet a résztvevőknek: a Zürichi Egyetemen fehérpamacsos selyemmajmoknak (Callithrix jacchus), a Texasi egyetemen csimpánzoknak, az Osnabrücki Egyetemen pedig embereknek.
A nyelvfeldolgozáshoz szükséges egyik legfontosabb kognitív tulajdonságot vizsgálták: azt a képességet, amelynek segítségével egy mondaton belül a szavak kapcsolata akkor is érthető, ha azokat a szavakat más mondatrészek választják el egymástól.
Ilyen akkor fordul elő, amikor egy vonatkozói mondatrész kerül az alany és a tárgy közé. Például: a kutya, amelyik megharapta a macskát, elszaladt. A kognitív töréspont a kutya és az elfutás közötti „nem szomszédos függőség” felismerésében rejlik.
Ez a majmoknak ugyanúgy sikerült, ahogy az embereknek – közölték szerdán a kutatók. Az alanyt jelző hangsor után a résztvevők várták az igét, függetlenül attól, mi volt közbeékelve.
A sikerességet hibás mondatokkal tesztelték: olyan hangkombinációkat játszottak le, melyek vétettek a tanult szabályok ellen. Ezekben az esetekben a selyemmajmok és a csimpánzok érzékelhetően idegesekké váltak, kétszer olyan hosszan kiáltoztak a hangszóróval, mint a szabályos mondatok esetén.
„Ez a kutatók szerint arra utalt, hogy az állatokat meglepte, hogy hibát vettek észre a nyelvtanban” – mondták a tudósok.
„Az eredmények szerint mindhárom faj képes a nem szomszédos függőségi viszonyt feldolgozni. A képesség tehát az emberszabásúak körében valószínűleg széles körben elterjedt” – véli Townsend.
Ez arra utal, hogy a nyelvnek ez a kulcsfontosságú jellemzője már az utolsó közös ősnél létezett. „Mivel az újvilági majmok ága 40 millió éve vált el az emberek családfájától, ez a fontos kognitív képesség már sokmillió évvel az emberi nyelv evolúciója előtt kialakulhatott” – emelték ki a szakértők.
(MTI – Képek: illusztráció/pixabay.com)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
