Amire büszkék lehetünk: így alakult Magyarország címerének története

Modern korunkban a szimbolikák, piktogramok – mint talán a leggyorsabban befogadható információk – uralkodókká váltak a vizuális kommunikáció területén. Jelen írásunkban – kezdve a középkortól, eljutva egészen napjainkig – a magyar nemzeti címer legfontosabb szimbolikájával, tartalmi, formai változásaival foglalkozunk. Az anyag összeállításában dr. Horváth Attila jogtörténész, alkotmánybíró, egyetemi tanszékvezető volt a szakmai segítségünkre.

A címerek kialakulása, az államok címerei

Ezeket a pajzsokat általában a lovagok heroldjai festették meg, ennek köszönhető, hogy a címertant latinul heraldikának hívják.

Ebben a korban az írni-olvasni tudás még csak kevesek kiváltsága volt, viszont a pajzsokon lévő szimbólumokat – a szimbólumrendszerek elterjedésével – már értették. Van jelentése a színeknek és az ábráknak, így aki rátekintett egy pajzsra, rögtön nagyon sok mindent megtudott a viselőjéről.

Az államok címerei úgy alakultak ki, hogy voltak uralkodó családok, amelyek hosszabb távon álltak egy adott terület, ország élén, és idővel már nem csak saját magukat képviselték a címerükkel, hanem az általuk uralt országot is. Később azután általánossá vált, hogy erre a tulajdonképpen családi címerre már úgy tekintett mindenki, mint az adott ország címerére.

Amikor egy országnak a közjogi személyiségét meg kell jelenítenie – tehát kifelé sem csak királyi birtokként jelenik meg, hanem mint önálló állam –, akkor szükség van valamilyen egyértelmű szimbólumra. Napjainkban ezeket a szerepeket töltik be az országok címerei.

A címerek megjelenése Magyarországon

Hangsúlyozni kell, hogy a sávok színe nem piros és fehér, hanem vörös és ezüst; ez hivatalosan így szerepel az Alaptörvényünkben is.

A címerünk másik oldalán szereplő kettős kereszt III. Béla óta szerepel a magyar uralkodói jelképek között. Ő Bizáncban nevelkedett, onnan hozta magával a bizánci kettős kereszt szimbólumát, és ennek megjelenítésével azt kívánta kifejezni, hogy Magyarország éppen úgy nagyhatalom, mint Bizánc.

Ez a hármas halom eredetileg három zöld növényi levélnek indulhatott, de ez ma már inkább három hegyoromnak hat. Ezek a hegyormok éppen úgy nem Magyarország legfontosabb hegyeit szimbolizálják, mint ahogy említettük, hogy a pajzson lévő ezüstsávok sem a folyóinkra utalnak.

Nagyon fontos alkotórész a pajzs tetején található Szent Korona, ami Magyarországot, a magyar államiságot, a független magyar nemzetet testesíti meg. Volt azonban egy időszak, amikor a magyar címerről lekerült a Szent Korona, ezért érdemes egy külön fejezetet szentelnünk az úgynevezett Kossuth-címernek.

Miért is nincs korona a Kossuth-címeren?

Akik igazából ragaszkodtak ahhoz, hogy le kell venni a Szent Koronát a címerről, azok érdekes módon pont a Habsburgok voltak. 

Ezért mondja azt Kossuth, hogy ő kormányzó, és nem elnök. Mert ha azt mondta volna, hogy én elnök vagyok, akkor az egyértelmű utalás lett volna arra, hogy az államformánk köztársaság.

Maradt tehát az államforma a királyság, sőt a Szent Koronát is maguknál tartották a vezetőink. Kossuth – sőt még a köztársaságpárti Szemere Bertalan is – tudta, hogy a Szent Koronát meg kell őrizni, ezért ásták el azt Orsovánál, mert azt is tudták, hogy az ország területét nem hagyhatja el. Koronánk kalandos története ekkortól úgy folytatódik, hogy a szabadságharc bukása után a Habsburgok is kerestetni kezdték, és egy Wargha István nevű áruló mondta el nekik, hogy Orsova közelében kell kutakodniuk.

Hosszas kutatás után meg is találták, ami azért isteni szerencse, mert addigra a nedves földben a koronával együtt elásott tárgyak közül néhány már tönkrement, a koronát tartó láda pedig elkorhadt, viszont magának a Szent Koronának nem esett komolyabb baja.

A kiásott koronát Ferenc József bevitte a bécsi kincstárba, ami azt is jelentette, hogy Magyarország függetlensége egy időre megszűnt létezni. 1867-ben azonban megköttetett a kiegyezés, a Szent Koronát visszahozták, azzal koronázták királlyá Ferenc Józsefet, illetve ezzel egy időben a címerre is visszakerült a Szent Korona.

Címerünk változásai a XX. században

„Az állami kis címer új leirása a következő: Hasitott pajzson jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező, balról vörös mezőben zöld hármashalomnak aranykoronás kiemelkedő középső részén ezüst, talpas kettőskereszt. A pajzson a magyar szent korona [sic!] nyugszik. A pajzsot vagy: jobbról és balról egy-egy fehérruhás angyal tartja, vagy pedig: jobbról cserfa-, balról olajág övezi.”

Az állami közép címer leírása ugyanott a következő:
„Nagypajzs reáhelyezett középpajzzsal.
A hasitott középpajzson Magyarország kis címere: Jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező; balról vörös mezőben zöld hármashalomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst, talpas kettőskereszt.
A nagypajzs négyelt; behajló szélű, alul betolt, hasitott ékkel:
1. (Felső jobb negyed.) Dalmátország: Kékben három (2,1) aranykoronás, szembenéző, arany oroszlánfej.
2. (Felső bal negyed.) Horvátország: Öt sorban ezüsttel és vörössel ötször-ötször sakkolt mező.
3. (Alsó jobb negyed.) Szlavonország: Kék mezőben két ezüst, hullámos keskenypólya közt vörösben természetes szinű, futó nyest, a felső keskenypólya fölött lebegő, sugárzó, arannyal keretezett hatágú, vörös csillag.
4. (Alsó bal negyed.) Erdély: Vörös keskenypólyával osztott mező; fent kékben arannyal fegyverzett, kinövő fekete sas, amelyet a felső jobb sarokban sugaras arany nap, a felső bal sarokban fogyó ezüst holdsarló kisér; lent aranyban hét (4,3) vörös bástya (vár) egy-egy zárt kapuval, két-két oromsorral – a felső három, az alsó négy ormú – és az oromsorok között két-két ablakkal.
5. (Ék, jobb mező.) Bosznia és Hercegovina: Aranyban a bal szélen ezüst felhőkből kinyuló, könyökben hajlott, vörös ruhás kar, puszta kezében arany markolatú, kivont görbe szablya.
6. (Ék, bal mező.) Fiume: Vörösben sziklán álló, balra néző, arannyal fegyverzett, fekete kétfejű sas, amely bal karmát fekvő barna urnán tartja, ebből viz ömlik bőségesen a szikla alja felé; a kétfejű sas fölött kék bélésű, lengő kék szalagos, lebegő császári korona.
A nagypajzson a magyar szent korona nyugszik.
A nagypajzsot vagy: jobbról és balról egy-egy lebegő fehérruhás angyal tartja, vagy pedig: jobbról cserfa-, balról olajág övezi.”

A nagycímeren még a középpajzs kiscímerében egy további szívpajzs található, amely veres cölöppel hasított aranypajzs; elöl koronás vörös oroszlánnal, hátul vörös harántpólyán három ezüst csonka rigóval. Egyébként minden olyan, mint a középcímeren.

Mindhárom címeren a Szent Korona van a pajzs tetejére illesztve, a címertartó pedig két lebegő angyal.

Sőt, a Tanácsköztársaság idején az is felmerült, hogy a korona helyére egy ötágú csillagot kellene helyezni, de erre a 133 nap alatt szerencsére nem maradt idejük.

Amikor a kommunisták hatalma megszilárdult, 1949-ben behozták a Rákosi-címert, amely teljesen szovjet mintájú, szovjet szimbólumrendszert használt.

A kommunista címer szimbolikája és 1956-os „trónfosztása”

A Rákosi-címerben központi helyet foglal el az ötágú vörös csillag, ami arra utal, hogy mind az öt földrészt el kell foglalni, és minden földrészen meg kell valósulnia a kommunizmusnak.

A címerben szereplő kék szín a keleti szimbolikában a hatalmat, a kalapács a munkásosztályt, a búzaszál a parasztságot jelképezi. Azt pedig, hogy egyáltalán a magyar címerről van szó, csak onnan lehet tudni, hogy egy piros-fehér-zöld szalag fut rajta végig. 

Összességében ez a címer egyáltalán nem felel meg a heraldika követelményeinek, már csak azért sem, mert nem pajzson jelenik meg.

A kádári gulyáskommunizmus korszaka

1957-ben összehívják az Országgyűlést, ekkor szóba kerül a magyar címer kérdése is. A heraldikus Légrády Sándor azt javasolja, a címert mostantól tegyék pajzsra, ám ez nem valósult meg; helyette a címer közepében elhelyeznek egy piros-fehér-zöld színű pajzsot.

A rákosista szimbolikát ebben a Kádár-címerben is megtartották; az alapvető változás az volt, hogy a kalapács és a búzaköteg helyére egy nemzeti színű pajzsot helyeztek.

Megjegyzendő, hogy ezzel a címerrel még mi, magyarok visszafogottak voltunk, hiszen más szocialista országokban a címerekbe az olajfúró toronytól kezdve gyárkéményeken és fogaskerekeken át egészen a Kalasnyikov-géppisztolyig sok minden oda nem illő elem belekerült.

Napjaink magyar címere

Az alapvető kérdés az volt, hogy a címerünkön ott legyen-e a Szent Korona, vagy sem. A vitát Kállay István történészprofesszor megnyilvánulása döntötte el,

aki elmagyarázta az országgyűlési képviselőinknek, hogy a szuverén magyar államiságot a Szent Korona testesíti meg, ezért annak mindenképpen szerepelnie kell a címerben.

Az általunk használt címer – a színek leírásával együtt – szerepel az Alaptörvényben is. Az is szigorúan meghatározott, hogy kik és milyen módon használhatják a magyar címert; ezek az állami szervek és egyéb olyan kijelölt intézmények, mint például a Magyar Nemzeti Bank. Szigorúan tilos a címerrel termékeket reklámozni, vagy olyan cégnek – mondjuk a levélpapírján – megjeleníteni, amelynek nincs erre felhatalmazása.

Kapcsolódó: