Péntek este a Polgári Mulatóban, Mi lesz veled 2006? címmel tartottak beszélgetést, emlékezvén a televízió székház ostromának tizennegyedik évfordulójára. Az est házigazdája Kisberk Szabolcs volt, beszélgetőtársai pedig Toroczkai László, Budaházy György és Gaudi-Nagy Tamás, de helyet foglalt a nézők között Gonda László is, mint egykori „2006-os”. A rendezvény nem is kezdődhetett volna mással, minthogy lejátszották azt a felvételt, mely tulajdonképpen kirobbantotta a 2006-os eseményeket, ez pedig Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök kiszivárgott őszödi beszéde.
És ez az ember vezeti ma a baloldalt, ahelyett, hogy a börtönben ülne
– foglalta össze Kisberk, miután közösen meghallgatták a beszédet. Majd arra kérte a pódiumon ülőket, osszák meg a közönséggel, ki, hogyan élte meg azokat a napokat. Toroczkai elmondta, ő éppen 48 órán keresztül nem aludt, s úgy csöppent a tüntetések közepébe, ugyanis egy pozsonyi fogdából érkezett egy betiltott tüntetés után, melyet Malina Hedvigért tartottak volna. A történet szempontjából – mint mondta – azért van jelentősége, mert ezek után hazavezetett Szegedre, és csak arra vágyott, hogy kialudhassa magát, első pillanatban nem érintették meg a Budapesten történtek. Végül aztán természetesen bekapcsolódott az eseményekbe, de őt magát Gyurcsány beszéde nem döbbentette meg, semmi meglepőt nem talált benne, és nem is hitte volna, hogy ebből lesz valamiféle markáns változás.
Ami engem megmozdított, hogy sok telefonhívást kaptam a vármegyésektől, hogy menjek, de én először még akkor sem mentem. Az első napi tüntetésekből ki is maradtam, én már akkor éppen kezdtem belefáradni a tüntetésekbe, de másnap, tehát 18-án már lehetett érezni, hogy egészen más a hangulat, puskapor volt a levegőben, ez kezdett engem érdekelni, de én nem Gyurcsány Ferenc miatt jöttem Budapestre, hanem a történelmi hangulat miatt. már csak azért is, mert azt láttam, Kerényi Imre vette kezébe a tömegek irányítását és elvitte őket labdázni
– összegezte a Mi Hazánk elnöke.
Megosztott egy további történetet is, hogy miközben az M5-ös autópályán száguldott a főváros felé, telefonon hívta a Jobbik akkori elnöke, Kovács Dávid. Egy későbbi tüntetés részleteiről szeretett volna egyeztetni, de Toroczkai azt felelte, ez őt most kevésbé érdekli, majd a Kossuth téren „úgyis megbeszélik”, helyezte kilátásba, mire Kovács úgy felelt, „oda nem megy, mert ott bármi megtörténhet”. A beszélgetést azzal zárta rövidre Toroczkai, „Dávid, éppen arra várunk, hogy bármi megtörténjen”.
Budaházy György azon véleményének adott hangot, hogy a napokban meghallgatta a teljes őszödi beszédet, és még inkább felháborította, mint akkoriban. Ugyanis párhuzamba állította napjaink eseményeivel, „milyen jelentéktelen dolgok miatt szerveznek tüntetéseket Amerikában és itthon, vajon mi lenne, ha a jelenlegi kormányfő szájából, Orbán Viktor mondana ilyeneket, akkor mit csinálnának?”.
Gaudi-Nagy Tamás úgy emlékszik, magához képest meglehetősen visszafogottsággal reagált a beszédre. Az első két nap még csak nem is volt kint az utcán, amit persze pótolt, nem csak tüntetőként, hanem nemzeti jogvédőként is. Mint mondta, folyamatos volt a rendőri erők részéről a hazafiak vegzálása. Úgy fogalmazott, „megrendelték az embervadászatot, megrendelték a terrort”. A mai napig nagy tisztelet és elismerés hangján beszél azokról, kik részt vettek a tüntetéseken és a székház ostromban. Akkor mindenki úgy érezte, ez tényleg egy szabadságharc. Gaudi szerint viszont a Fidesz 2010-ben arra kapott felhatalmazást, hogy ezeket, akik ezt tették az országgal, söpörje el mindenkorra.
Ezután egy filmvetítés segítségével időutazásban lehetett része a hallgatóságnak, egy párperces videóban bemutatásra került a TV-székház ostromának összefoglalója. a képsorok még így tizennégy távlatából is érzelmeket váltottak ki, jelezte ezt az is, hogy hatalmas tapssal honorálta a közönség a rövid mozizást.
Sokszor felmerült, hogy ki irányította ezt, erre nagyon egyszerű a magyarázat. Ez egy igazi, spontán és klasszikus népfelkelés volt, ami az ember életében egyszer-kétszer fordul elő – mutatott rá Toroczkai. Ugyanakkor hangsúlyozta, a televíziónak lett volna lehetősége, hogy megakadályozza az erőszakot, amennyiben átveszik a petíciót, ezért óriási hibát követtek el. Bár Toroczkai ezt nem bánja, mert az elsikkasztott rendszerváltás óta erre a pillanatra vártak, s a 2010-es választási eredmény az ennek a néhány napnak volt az eredménye. Szerinte azonban a mai napig nem sikerült minden tekintetben kilökni a hatalomból „ezeket a hazaárulókat”.
Sokszor megkérdezik tőlem, manapság miért nem ostromoljuk a televíziót, de mindig igazodni kell a korhoz. ahogy 1848-ban a Landerer nyomdát vették be, 1956-ban a rádiót igyekeztek, míg 2006-ban a televíziónak még jóval nagyobb hatalma volt, mint ma. most viszont a legnagyobb tudatmódosító eszköz a Facebook, melynek Magyarországon 6 millió felhasználója van, most őket kell támadni, s nem megfoghatatlanok ők sem
– fejtegette Toroczkai.
Budaházy úgy emlékszik az ostrom napjára, hogy kicsit késve érkezett a térre, ugyanis munkából sietett a térre, ott kapcsolódott be, mikor a tömeg már vonult az MTVA székházához. Ugyanakkor szerinte kár azon lamentálni, hasonlítható volt-e 1956-hoz. Mert, ha valaki mégis akarja, a különbségeket kell elsősorban keresni, a hasonlóságok olyannyira adják magukat és ebből volt több. Magában az ostromban „csak, mint egyszerű résztvevő” vett részt, viszont a közelben ott állt és áll a mai napig a Szovjet-emlékmű, mely „már régóta szúrta a szemét”, úgy érezte, itt az idő a tettek mezejére lépni.
De itt valóban forradalom volt, az emberek úgy érezték, itt valami nagy dolog fog történni – mondta Budaházy.
Abban mindannyian egyetértettek, hogy nem lehet egységes egészként kezelni az ott lévő tömeget, rendkívül heterogén társaság volt, voltak vármegyések, fociszurkolók, Fidesz-szimpatizánsok és jobbikosok, nemzeti radikálisok és hungaristák, „egy igazi hazafias egység alakult ki”, foglalta össze Toroczkai.
Gaudi számos történetet megosztott a nemzeti jogvédelem akkori történéseiről. Kiemelte, hogy sok kisebb-nagyobb sikert tudhat a háta mögött, ugyanakkor rámutatott, hogy akár még napjainkig is elérhetnek 2006 hullámai, „egy hazafi a tavalyi évben, tehát 2019-ben kapott börtönbehívót a székházostrom miatt”, emelte ki.
Végszóként szót kapott Gonda László is, aki tevékenyen részt vette a 2006-os tüntetések szervezésében, illetve Dániel, ki résztvevője és igen nagy kárvallottja volt az akkori rendőrterrornak. Akkoriban ő egyetemista volt, és éppen a jelen rendezvény helyéül szolgáló Polgári Mulató elődjében, a Living Room szórakozóhelyen töltötte idejét egy tüntetés után, majd hazaindult. De ez már nem sikerült, ugyanis a rendőrök az utcán ok nélkül megverték, előállították, az őrsön is folytatták a bántalmazását.
Folyamatosan azzal találkoztunk, hogy a rendőrök hazudnak, összezárnak, azt mondták, a sérüléseimet azzal szereztem, hogy menekülés közben nekiszaladtam a parkoló autóknak. ’56 előre megírt, koncepciós pereivel találkoztunk 2006-ban, a rendőröket kimentették, a vérbírók felfelé buknak – mesélte el a döbbenetes részleteket.
Tizennégy év eltelt, azóta sokan felnőttek, kik akkor még gyerekek voltak, és a mai fiatalok úgy gondolják, Gyurcsány Ferenc egy nagyon jó fej emberke. Mondjuk ki, ebben a fiatal választói rétegben trendi, fogalmuk sincs róla, hogy ez mekkora egy szemétláda, mit lehet ezzel tenni? – tette fel talán a legaktuálisabb kérdést Kisberk.
Toroczkai szerint ezzel kellett volna kezdeni a beszélgetést, szerinte ez a Fidesz bűne. Mert az alkotmányozó többséggel tulajdonképpen bármit megtehetett volna, semmiféle kifogást és indokot nem tud elfogadni, miért maradt el az elszámoltatás – szögezte le. Úgy látja, Gyurcsánynak komoly esélye van arra, hogy újra kormányra kerüljön, amely meglátása szerint minden idők egyik legmagyarellenesebb kormánya lehet. Viszont hozzáfűzte, a Jobbik sem tett túl sokat ezért az elszámoltatásért, ebben nagy felelőssége van Vona Gábornak is.
Azt is látni kell, hogy Gyurcsánynak rengeteg eszköze és pénze van ahhoz, hogy trendivé tudjon válni a fiatalok körében. holott én 20 évvel fiatalabb vagyok nála, a Mi Hazánk számára pedig ezek a lehetőségek nem állnak rendelkezésére, elég újra csak a Facebook-cenzúrára gondolni
– érvelt Toroczkai.
Budaházy meggyőződése, hogy a „2006-osokkal” az lett, ami egykor az „56-osokkal”, és bár ő gyakran elismeri a Fidesz nemzeti szempontból helyes intézkedéseit, de mégis azt látja, mint 1956 után, hogy egykori ávósok átmentették a hatalmukat, és ilyen jellegű folyamatokat lát napjainkban is.
1956-nak 33 évet kellett várnia, hogy kimondják, egy jogos népfelkelés volt, nekünk vajon mennyit kell erre várnunk, lehet, hogy ugyanannyit? – tette fel a kérdést Budaházy.
Ugyanakkor vélelmezi, a Fidesz azért hagyta a helyén Gyurcsányt, mert úgy gondolták, olyan elutasított politikus, hogy vele szemben bármikor kiállják az összehasonlítást, de ez téves stratégia. Már látjuk a jeleit, hogy igenis számolni kell Gyurcsánnyal és az emberek felejtenek. Szerinte sokkal célravezetőbb taktika lett volna a mindenkori nemzeti radikalizmussal egyfajta együttműködés, ami megakadályozhatta volna a baloldal újbóli megerősödését. Mindezen túlmenően úgy látja, a jelenkori nemzeti radikalizmusnak és a Mi Hazánknak az a feladata, hogy a mérleg nyelve legyen 2022-ben.
(Fotó: 24.hu)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
