Több ezer munkavállalóval tesztelik a britek a négynapos munkahetet. A hathónapos kísérleti programban 70 vállalat vesz részt, melyek garantálták, dolgozóik heti bére az óraszám csökkenése ellenére sem fog változni.
A kísérletet egy olyan csoport szervezte, amely a rövidebb munkahétért kampányol a bérek csökkentése nélkül. A kísérletben a munkavállalók a szokásos munkaidejük 80 százalékáért 100 százalékos fizetést kapnak, azzal a céllal, hogy hatékonyabban dolgozzanak.
Egészségesebb, kiegyensúlyozottabb dolgozók
Az oxfordi és a cambridge-i egyetem kutatói, valamint az amerikai Boston College szakértői az Autonomy nevű agytröszttel közösen irányítják a kísérletet, melyben az irodai szoftverfejlesztőktől kezdve a munkaerő-közvetítő cégeken át a jótékonysági szervezetekig és egy helyi fish & chip (hal és sült krumpli) üzletig számos vállalat vesz részt.
Egy észak-londoni sörfőzdei vállalkozás tulajdonosa, Sam Smith elmondása szerint ez egy jó alkalom arra, hogy a cégek kipróbálják a különböző munkamódszereket.
A világjárvány elgondolkodtatott minket a munkáról és arról, hogy az emberek hogyan szervezik az életüket. Azért tesszük ezt, hogy javítsuk munkatársaink életét, és hogy részesei legyünk egy olyan progresszív változásnak a világban, ami javítja az emberek mentális egészségét és jóllétét
– nyilatkozta Sam Smith. Hozzátette, kilencfős csapatának ebben az időszakban öt helyett négy nap alatt ugyanannyi sört kell előállítania és csomagolnia, mint ezelőtt. Ha ez sikerül, akkor valószínűleg az ott dolgozóknak a jövőben három garantált szabadnapjuk lesz a korábbi kettő helyett.
Jelentősen javult a koncentráltság
A cég irodáján dolgozó Clare Doherty szerint a kísérlet „fantasztikus”, a négynapos munkahét pedig „a munkavállalás természetes fejlődésének” következő lépcsőfoka.
Elárulta, immáron négy éve dolgozik a vállalkozásnál, de most kifejezetten motiváltnak érzi magát hiszen tudja, ha jól dolgozik, és négy nap alatt is képes ellátni feladatát, akkor eggyel több szabadnapja lesz minden héten. Ez egyébként sok dolgozót jobban lelkesít, mint a pénz.
Ez elveszi azt a néhány pluszpercet, amit az interneten való görgetéssel töltesz a napodból, mert egy kicsit jobban kell koncentrálnod, hogy a rendelkezésedre álló idő alatt elvégezd, amit el kell végezned
– mondta a munkavállaló. Vele értett egyet kollégája, Craig Carmichael is, aki saját bevallása szerint kevesebb időt tölt „melléktevékenységekkel”.
Ha tudom, hogy négy nap alatt el kell végeznem a feladatokat, az jó ösztönző, hogy élvezhessem ezt a plusznapot
– árulta el a BBC-nek.
Globális projekt
A kísérletet nem az angolok találták ki. Ez egy világméretű kezdeményezés része, noha kisebb mértékben, de hasonló kísérletek zajlanak Írországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon, míg Belgiumban és Izlandon már bevezették.
Egy merev, évszázados időalapú rendszerhez való ragaszkodásnak nincs értelme. Sok munkahelyen az idő 80 százalékában 100 százalékos termelékenységet lehet elérni, és az ezt alkalmazó vállalatok világszerte bebizonyították ezt
– mondta Juliet Schor, a globális négynapos munkahét program vezető kutatója, a Boston College közgazdásza és szociológusa.
Az ő érvelése már kicsit aggályosabb, hiszen valódi vadkapitalista logikát követ: kapsz egy szabadnapot pluszba, ezért az előtte való négy nap úgy meghajtunk, hogy a dupláját termeld ki annak, amit korábban öt nap alatt tettél meg.
Igaz Schor elismeri, vannak ágazatok, ahol már olyan szinten túlterheltek a dolgozók, hogy öt nap alatt se végeznek a feladatokkal, dolgozzanak bármilyen keményen. Ettől függetlenül bízik a tézisében. Amivel az a baj, hogy ha a hozzá hasonlók akarata győz, akkor ugyan úgy ki lesznek facsarva a dolgozók, és ugyan úgy utálni fogják a munkahelyüket. Persze, a profitorientált cégvezetők nem igazán értik, hogy nem lehet a végtelenségig terhelni a „humán erőforrást”.
Pedig – ha nem telepszik rá a vadkapitalista profitéhség – a kísérleti modell működhet. Sőt, működni látszik, hiszen az első eredmények világosan megmutatják:
a négynapos munkahét alacsonyabb betegségarányt eredményez, a dolgozók boldogabbak, kevesebb a felmondás, de még az új munkaerő bevonzása is könnyebbé válik.
Boldogabbak alkalmazottak
A kutatás egyértelműen bizonyította, a négynapos munkahétnek köszönhetően a dolgozók kipihentebbek, kiegyensúlyozottabbak, több idejük jut saját magukra, ami nyilvánvalóan sokat javít nem csak a kedélyállapotukon, de a munkabírásukon is (mind mentálisan, mind fizikailag).
Határozottan motiváltabb vagyok. Az egyik [változás], amit észrevettem, az alvással kapcsolatos. Sokkal jobban alszom, és sokkal könnyebb felkelni
– mondta Ellen Andreassen. Kollégája, Josh Cockerill szerint így nem csak a bölcsődei díjakon spórol, de
több időt tölthet kislányával.
Simon Girling építőiparicég-alapító három éve át állt az új modellre, és egyértelműen úgy látja, semmilyen hátránya nem keletkezett a változtatásból. A négynapos kísérleti hét részeként készül néhány igazán részletes statisztika erről. Ez igazán jó lehetőség sok cég számára, hogy megváltoztassa a munkamódszerét, és talán javíthat is rajta.
Magyar Jelen – Index
Kiemelt képünk illusztráció
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
