Minden évben egyre kisebb területen termesztenek málnát Magyarországon. 2022-ben már csak 101 hektáron termelték a gyümölcsöt, az éves termésmennyiség pedig 1000 tonna alá süllyedt – írja szomorú, de hiánypótló elemzésében az Agrárközösség.
Hozzátették, hogy a hazai fogyasztóipar hasznosítása szinte teljes mértékben megszűnt, hiszen mind Lengyelországból, mind Szerbiából olcsóbban lehet kész fagyasztott gyümölcshöz jutni. A frisspiacon sem más a helyzet, hiszen
egyre nagyobb teret hódít magának a lengyel málna.
Míg az 1980-as években még nagyjából 7 ezer hektáron termeltek 25-30 ezer tonna málnát, addigra az ezredfordulóra ezek a számok 1500 hektárra és 10-15 ezer tonnára estek vissza – derült ki a FruitVeb adataiból.
2023-ra a málna tulajdonképpen eltűnt a gyümölcstermesztésből, hiszen a területe a tavalyi statisztika alapján alig 101 hektár.
Ennek alig fele az elfogadható színvonalú ültetvény, így a megmaradt területen inkább frisspiaci árut termelnek, ezek nagy része mindössze 1-2 hektáros ültetvényen történik. A hazai termésmennyiség alig 1000 tonna, ami évről évre folyamatosan esik. A legtöbb málnát ma Nógrádban, Baranyában, valamint Zalában termelik. Az utóbbi években azonban hatalmas fejlesztést hajtottak végre Nagykanizsa térségében.
Már szinte csak importot lehet venni
Mivel itthon már alig foglalkozik vele valaki, így szinte ömlik az import gyümölcs. Lengyelországból és Szerbiából a legtöbb esetben olcsóbban lehet kész fagyasztott málnát importálni, mint megvenni a hazai alapanyagot. Kiderült, hogy a frisspiacon sincs másként, hiszen hódít a lengyel málna. Az országban a 120 ezer tonna körüli termésével a hazai termelés százszorosára nőtte ki magát.
Mi az oka ennek?
A málnát eredményesen csak öntözve lehet termelni. Sőt, a legtöbb esetben modern dermesztőközegre, valamint hajtatott termesztésre van szükség. Hiába azonban a modern technika, ha a meleg idő, a nyári hőhullámok és a rendkívül erős napsugárzás szinte minden kertben károkat okoz. A málna a legtöbb bogyós gyümölccsel együtt nem szereti a túl meleget és a túl hideget sem, a legjobb a közepesen magas hőmérsékleten érzi magát.
Talán épp ezért sikerült mára olyan nemesített fajtákat kitermelni, amelyek a melegebb éghajlaton is megmaradnak. A túl meleg és száraz, páramentes klíma viszont ezeknek a típusoknak sem tesz túl jót.
A hazai málnatermesztés visszaszorulásának oka a klimatikus viszonyok átalakulása, hiszen a magyar időjárás az elmúlt 15-20 évben nemcsak melegebb, de szárazabb is lett. Ezt a málna nem bírja hosszabb távon, ráadásul a hő- és az UV-terhelés mellett nem lehet gazdaságos termelést fenntartani. Nagy gond továbbá a munkaerőhiány, hiszen ez a gyümölcs az egyik legmunkaerő igényesebb fajta, így az éves műveléséhez 3-4 ezer munkaórára van szükség hektáronként. Ennek a háromnegyede a betakarítási időszakban merül fel, ilyenkor pedig segítségre van szükség. Manapság ilyen rövid időre munkaerőt találni képtelenség, ráadásul nem segíti a termelőket az sem, hogy Szerbia és Lengyelország ilyen mértékben növelte a málnatermelő területeit. A lengyeleknek a gazdasági előnyük mellett kedvezőbb a klímájuk, míg a szerbeknél olcsóbb a munkaerő, ezáltal kedvezőbb áron tudnak málnát előállítani, mint a hazai termelők.
A legnagyobb kihívás azonban a magas munkaerőigény, hiszen a gyümölcshöz szezonális munkaerőre lenne szükség, a szedési költségeket pedig szinte képtelenség kigazdálkodni. Hab a tortán, hogy a mai kor minőségi követelményeinek megfelelni lehetetlen. Megfelelő terméket eredményező, alacsony termelési kockázatú előállítás csak védett, fólia alatti termelésben képzelhető el. Ehhez berendezésekre van szükség, ami beruházást igényel, ez pedig hatalmas kihívást jelent a termelőknek. Hektáronként 30-100 millió forintra van szükség, hogy mindezt megtehessék, aminek megtérülési ideje már nagyon sok lenne.
(via agroinform)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
