Balatonaligáról, a Club Aligáról már minden bizonnyal sokat hallottunk rendezetlen viszonyai kapcsán, a történet egész hosszan visszanyúlik, egészen Rákosi Mátyásig. Tulajdonképpen a helyiek azóta küzdelmet folytatnak azért, hogy az aligai partszakasz nyitott legyen a hazai lakosság előtt. Erről beszélt nekünk Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke, illetve egy neve elhallgatását kérő, ám szintén a dolgok sűrűjében tevékenykedő aligai kötődésű lakos.
– Gyakorlatilag Balatonaliga a Rákosi-éra előtt egy önálló üdülő település volt 100 lakóházzal, 130 –állandó lakossal. Itt ugyanolyan villák voltak a vízparton, mint bárhol máshol. Mígnem egyszer csak Rákosinak és köreinek megtetszett, és diktatórikus eszközökkel a lakosságot kitelepítették, kártalanítás nélkül elvették az ingatlanjaikat.
Ezután 40 évig zárt objektumként használták MSZMP pártüdülőként, itt nyaralt a teljes kommunista elit. Kormányőrök őrizték a területet minden irányból. Mi pedig nem reméltük, hogy a tiltott városba egyszer még bejöhetünk, itt fürödhetünk. Nagyon fájt a szívünk, mert a balatonaligai lakosságnak ez az egyetlen vízpartja – kezdte a történetet forrásunk.
A rendszerváltáskor azonban joggal gondolhatták, hogy a kapuk megnyílnak, és a község visszakapja a partját, és a falu újra egyesül. De nem ez történt, hanem maradt állami tulajdonban. Kereskedelmileg ugyan megnyílt, pénzért be lehetett menni, de a területet nem adták vissza. Ennek megszerzéséért alakult meg 1991-ben egy civil szervezet, elsőként a Balatonaliga Üdülőközössége Egyesület, majd az Aligai Fürdőegyesület képviselte tovább az ügyet a mai napig.
– Annyit mindenképpen hozzá szeretnék fűzni, hogy ez volt a falu központja, amit a református templom és a községháza is bizonyít. Valójában 1943-ban egy nagyszabású fejlődési pályára állhatott volna Aliga, azonban a háború megakasztotta, és a háború után pedig nem tudott tovább fejlődni az ismert okok miatt, a kommunisták elvették a helyiek ingatlanjait 1948-tól, majd 1953-ban Balatonaliga település eltűnt a térképről is – folytatják.
Nem gondolták volna, hogy közel harminc év nyugalom után – amikor is a küzdelmeik eredményeként egyre szabadabban használhatták végre a vízpartjukat, másodszorra is meg fognak jelenni a hatalmasságok a faluban. 2018-ban, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elnöke személyében Szivek Norbert – akik, a rendezésre törekvő minden addigi jogszabályt, szerződést keresztül lépve újra el akarják venni a falu vízpartját. Az tehát teljesen világos volt, hogy a kommunista-rezsim alatt Aliga partja zárva volt, és ha végignézzük a rendszerváltás óta eltelt időszakot, bizony az a kép rajzolódik ki, hogy nem sokkal lett jobb a helyzet, mostanra pedig már úgy tűnik, ugyanaz a helyzet állhat elő, mint Rákosiék idején. Pedig a helyi civilek küzdelme tulajdonképpen hét kormányon átívelve folytatódott.
– Első civil akciónkat az MSZMP pártvagyon törvénye alapján indítottuk, ami kimondja, hogy az MSZMP tulajdonában maradt területeket közérdekű célokra kell felhasználni. Mi mindig azt próbáltuk bebizonyítani, hogy mi a közérdek. Még az MDF-kormány alatt győzködték egymást az illetékessel, hogy mi a közérdek. Szerintük az volt, ha eladják a területet, mert ezzel akarták csökkenteni az államadósságot. Mi pedig mindig azt mondtuk, hogy az a közérdek, ha ezt a vízparti területet a község visszakapja – folytatják. Mi mindig „ Margitsziget” állapotot akartuk, ahol az épületek magántulajdonban, a föld pedig köztulajdonban van.
Meggyőződésük, hogy itt egy közös kincsről, a „magyar tengerről” van szó, tehát nem a saját, hanem a teljes magyar lakosság nevében beszéltek az elmúlt években, mert a budapestieknek vagy a debrecenieknek is éppúgy joga van lemenni közterületen a Balatonra, mint az aligaiaknak
– részletezik.
– Az első és legnagyobb eredményt még az első, tehát az MDF-kormány idején értük el. Szabó Tamás, privatizációs miniszter volt az, ki legjobban megértette a mi problémánkat. Azt mondta, nem engedi, hogy ez a múltbéli csökevény itt maradjon. Ígéretet tett, hogy meg fogja oldani, ezért sok tárgyalás történt, magas szinteken. Meg is született egy olyan megoldási javaslat, amely hasonlít a jelenlegi megoldási tervünkre. – tudatták velünk. Ez a tárca nélküli miniszteri rendelet tulajdonképpen egy vízpart szabályozási terv. Ennek kétféle verziója volt/van, az egyik Aliga teljes nyitottságát, a másik részleges nyitottságát takarja – emlékeznek vissza. Úgy látták, hogy míg az önkormányzat kezdetben a civilek mellett állt, sajnos történt valami változás, és elálltak a kérésük mellől, és azt kérték, hogy csak a részleges nyitottság valósuljon meg.
– Mi a teljes nyitottságot kértük a további kormányoktól is, függetlenül attól, hogy hol baloldali, hol jobboldali kormány volt. Még egy ilyen nagy esélyünk nem volt, mint a rendszerváltás elején
– nyomatékosítják. 2003-ban a 47 hektáros területet egyben szerették volna privatizálni. Sikerült tüntetésekkel megakadályozni. Szerették volna elérni, hogy a terület egy része közcélra állami tulajdonban maradjon. Ez nagyon nagy eredmény volt akkoriban. 2004-ben született egy vízpart rehabilitációs miniszter rendelet. Ez 44 Balaton-parti településen szabályozza, a partszakaszok közcélú viszonyait. Kiszabályozták a közparkokat, parti utakat-sétányokat, strandterületeket, és így tovább. Tehát rendeletben határozták meg a Balaton körül a közfunkciókat. – ezt pedig már Bukovszki András alelnök mondta portálunknak.
– Végül 2007-ben egy Pro-mot Hungária Kft. nevű izraeli cég vette meg a 37 hektáros terület tulajdonjogát és 49 évre megszerezte a 10 hektár állami tulajdonban maradt terület vagyonkezelési jogát, ami tulajdonképpen a közterületi funkciók számára maradt meg. 2013-ban a miniszteri rendelet alapján jóváhagyásra került a Helyi Építési Szabályzat. A Pro-mot és az Önkormányzat Településrendezési szerződést kötött, melyben rögzítették a közfunkciókat. Tehát sikerült elérni, hogy a 47 hektáros területből 10 hektár közcélra állami tulajdonban maradjon. Ez nagyon nagy eredmény volt akkoriban.
– Azt gondoltuk, hogy tulajdonképpen elértük a célunkat, és már csak arra kell várni, hogy a kijelölt, és az önkormányzatnak ígért közterületek a földhivatalban is bejegyzésre kerüljenek..
Az izraeli cég figyelembe vette a civilek kéréseit, saját költségükön lejárót építettek a területükön keresztül a magas partról a vízhez. A legvégén pedig már minden helyi ingatlantulajdonos ingyen mehetett be a fő kapun, ha strandolni akart.
De aztán jött 2018 és a Pro-mot eladta a tulajdonjogot és vagyonkezelési jogot az Appeninnek – ez a cég Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségi körébe tartozott 2019-ig, amíg érdekeltségeiket át nem adták két komoly ingatlanfejlesztőnek: Mészáros 18%-os részesedését a Balázs Attila érdekeltségi körében lévő Bayer Construct vállalatcsoport alá tartozó Zinventive Vagyonkezelő Zrt. vette meg, Tiborcz 24%-át pedig az Indotek Group szerezte meg, amely többek között Jellinek Dánielhez és a toplistás vagyonnal rendelkező amerikai Stryker családhoz tartozik. Talán kevésbé ismert nevek ezek, annyit érdemes azonban tudni a cégről, hogy az Indotek lejárt hiteles ingatlanok nyomott áras vásárlásában, majd továbbértékesítésében/kiadásában utazik.
Kezdetben a cég képviselőivel tárgyaltak a helyiek, de az új tulajdonosok ott kijelentették, hogy nem óhajtják betartani a korábbi rendeleteket és a kötelezettségeiket tartalmazó szerződéseket.
A kormány 2020. augusztus 7-én kiemelt nemzetgazdasági üggyé minősítette a Club Aliga 47 hektáros terület összes ingatlanának fejlesztését „turisztikai fejlesztés” címen. Ezzel a kormány 30 éves civil munka összes eredményét egy tollvonással megszüntette. A kiemelő kormányrendelet szerint a Club Aliga területének egyetlen négyzetmétere sem lehet közterület:
- a közutak nem lehetnek közutak többé, (állami tulajdon)
- 610 méter parti sétány közcélú használatát megtiltja, (egy része állami tulajdon)
- a közparkot építési telekké minősíti, kikötőépület címen, (állami tulajdon)
- a jelenlegi strand területét 1000 m2-es telekre parcellázhatják és 6 emeletes épületeket is felhúzhat a beruházó (állami tulajdon)
- a helyi építési szabályzatot nem kell a beruházónak figyelembe vennie, a telkek akár 80 %-át is beépítheti,
- valamint, hogy semmibe ne tudjon az önkormányzat beleszólni, a fejlesztőnek településképi eljárást sem kell lefolytatnia.
– A fentiek szerint egy kormányrendelettel veszik el a közterületeket, ami egy demokratikus államban botrányos. Mert Rákosi fegyverrel kényszerítve vette el a helyiek ingatlanjait, foglalta el egy falu központját, itt pedig rendeletekkel veszik el a közterületeket, sajátítják ki a vízpartot – fogalmazzák meg sommás véleményüket forrásaink. A kormányrendelet felülírta a korábbi miniszteri rendeletet és az építési szabályzatot is, valamint a fejlesztőnek nem kell figyelembe vennie a településrendezési és építési követelményeket sem – adnak hangot felháborodásuknak.
„A Somogy Megyei Kormányhivatal 2022. 04. 14-én környezetvédelmi engedélyt adott a Club Aliga fejlesztésére. Mivel az Aligai Fürdőegyesület észrevételeit az eljárás során nem vették figyelembe, kénytelenek voltunk keresetet benyújtani a Pécsi Törvényszékhez azonnali jogvédelmet is kérve.”
A magaspart rézsűvé alakítását a két nyíl közötti területen tervezik, ez elfogadhatatlan, végérvényesen megváltoztatná a látképet.
fotó: Gyöngyösi Nimród, Szeretlek Balatonaliga! Facebook csoport
A helyi védelem alatt álló több mint 8 millió éves löszfal mint geológiai érték rézsűs lebontását tervezik több mint 700 méter hosszan, a löszfal alján nagyobb építési telkek elérése érdekében. A tervezet szerint 210.000 m3 földet fognak elszállítani. A környezeti hatástanulmány tájképvédelmi szempontból nem értékeli a beavatkozást, holott visszafordíthatatlanul megváltozik Aliga víz felőli látványa, az identitást adó „Fehér-partjai” nyom nélkül, és végérvényesen eltűnnek.
Fotó: Környezeti hatástanulmányból
A partfalra egy Balatonra néző 187 méter hosszú, 6 emeletes, 18 méter magas szállodaépületet terveznek. A tó felől nézve döbbenetes az épület tömegaránya, és magassága, az épület tájidegen, megsemmisíti a Balaton keleti medence egységes természetes környezetét és látképét.
A mólók tövébe – a parttal párhuzamosan a közparkba – kikötőépületet terveznek, amely a tó felé a kilátást megakadályozza.
Az MSZP a 2018. évi Balaton Törvény egyes rendelkezései kapcsán a múlt évben normakontrollt kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál. Vitatták a Balaton Törvény azon részét, ahol a miniszternek, kormánynak eltérő rendelkezése lehetett. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy törvényt miniszter, vagy a kormány nem módosíthat, ezt csak törvény teheti. Továbbá, a vízparttól 30 méteren belül épület nem helyezhető el. Az Alkotmánybíróság döntése ez év június 28-án kelt.
Örvendetes az Alkotmánybíróság végzése, mert innentől több település partja megmenekülhet a gátlástalan beépítésektől. A kiemelt kormányrendeletre az Alkotmánybíróság döntése nem tér ki, így vélhetően az aligai beruházást nem érinti.
– Aligán még egyetlen építési engedélyt sem adtak ki. A közterületek, a közutak, közpark, strand és parti sétányok közfunkciói még visszaállíthatóak. Az aligai civilek bíznak abban, hogy a jogfosztó kormányrendeletet sikerül hatályon kívül helyeztetni.
Hisznek abban, hogy a Parlament frakciói, képviselői meghallják végre az aligaiak segítségkérését és megakadályozzák, hogy Aliga település legyen az első olyan falu, amelynek egyetlen vízpartját a hazai lakosság közterületen már ne tudja megközelíteni, valamint sikerül megakadályozni a település természetes környezetét, tájképét és kilátásvédelmét romboló beavatkozásokat.
Fotó: szálloda épület a magas parton a kép a Környezeti hatástanulmányból
(Kiemelt kép: valaszonline.hu)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
