Ebben a magyar Parlamentben bennünket, és sok százezrünket megbecstelenítenek. Minket, akik átéltük ezt a sok szörnyűséget, és minden magyar embert, aki átélte a második világháború összes szenvedését. Azokat mind megbecstelenítik azzal, hogy Horthy szobrát bárki be meri állítani ebbe a Parlamentbe, aminek az egyik választópolgára én vagyok. Kikérem magamnak, mindnyájunk nevében – háborgott a Telexnek a 88 éves Sólyom Olga a Parlament vörös szőnyeges társalgójában.
Újabb jó egészségnek örvendő, 80 év fölötti „túlélők” álltak a nyilvánosság elé. Ezúttal a Horthy-szobor ellen tiltakoztak, melynek szerintük semmi keresnivalója a magyar Országházban.
Majd ők megmondják, milyen szobrunk lehet
Szép kort megélt túlélők népes tábora egy internacionális zsidó szervezet, a Centropa kezdeményezésére találkoznak minden évben, de most a DK szekta országgyűlési képviselője, Oláh Lajos felkérése ajvékoltak a Horthy-szobor ellen. Mint kifejtették: nem értik, hogyan avathattak ilyen szobrot az Országházban 2022-ben.
Elmondták továbbá,
nem csak Dúró Dórára haragszanak, hanem Kövér Lászlóra is, amiért nem tiltotta meg a megválasztott képviselő számára, hogy egy ilyen szobrot állítson ki a saját irodájában.
Nekik – természetesen – az nem volt elég, hogy Kövér László házelnök kitiltotta a Mi Hazánk Horthy-szobor avatásáról szóló sajtótájékoztatóját a nyilatkozatokra kijelölt, szokásos helyszínről, a kék társalgóból (ahol baloldali képviselők is bármiről tarthatnak sajtótájékoztatókat), így a Szent Korona melletti helyiségben nem kerülhet sor az avatást megelőző eseményre.
Már a kormányzó nevétől is dühösek lesznek
Ezt követően előadták az erre érzékeny olvasóknak második világháborús szenvedéseiket, a 88 éves Sólyom után a 83 éves Sommer Katalint vette át a szót. Tőle megtudhattuk, hogy a családjával együtt levitték őket a Duna-partra, ám a folyóba lövés előtt valaki szólt a kivégzőosztagnak, hogy mégse öljék már meg az egybegyűlteket, így mindenkit visszakísértek a házba, ahonnan korábban nagy hévvel kiterelték őket.
Egyszerűen felháborítónak érzem, hogy ma előfordulhat olyan, hogy egy olyan embernek, aki az áldását adta erre a mocsokságra, annak szobra lehet a magyar Parlamentben
– zárta sorait Sommer.
A 82 éves Kádár Zsuzsa arról mesélt, 1944 Auschwitzba deportálták, ahonnan – tisztázatlan körülmények között – „kimentették”, majd valahogy visszakerült Budapestre, ahol a szovjet megszállásig bujkált, majd felszabadult.
A 86 éves Jávor Zsuzsanna a sárga csillagot sérelmezte, amit 1944. április 5-től kellett hordania. Személyes emléke is van Horthyról: október 15-én élőben hallotta őt a rádióban, amint a kormányzó arról beszélt, hogy Magyarország kilép a háborúból, de „az öröm pár órát tartott” – délután a rádióban már azt mondták, hogy mégsem, és kijárási tilalmat vezettek be.
Ha akkor Horthy úgy ugrik ki, ahogy a románok is megszervezték, az édesapám is életben maradt volna
– panaszkodott Jávor, aki igencsak szívére vette, hogy Horthynak nem sikerült román módra átállni, és elárulva korábbi szövetségeseinket a Vörös Hadsereg oldalán harcolni saját megszállásunkért. Hozzátette:
azt, hogy szobrot emeltek neki a Parlamentben, egész egyszerűen nem akartam elhinni. Azt, hogy van még Magyarországon olyan ember vagy szervezet, aki ezt az embert dicsőíti.
Jávort egyébként nem érdekli, hogy a Mi Hazánk szavazói mit gondolnak, vagy mire adtak felhatalmazást a pártnak, ő úgy gondolja a Parlement az „övé, meg az egész magyarságé”, s ezáltal nem lehet sehol az épületben olyan szobor, vagy emlékmű, amivel ő nem ért egyet.
Az nem az ő szobája, hanem egy parlamenti szoba. Nem hiszem, hogy akármit megcsinálhat ott, mert az nem arra való
– szögezte le.
A 85 éves Simon Ágnes, és szülei is túlélték a pesti gettóban a háborút.
Mindig úgy érzem, hogy megúsztam, de hát olyan nagyon nem
– mondta ingerülten a liberális lapnak, nem fejtve ki, hogy ez a mondat így voltaképpen mit is jelent. Azt azonban elmondta, csak úgy forr benne az indulat:
Most végtelenül dühös vagyok. Én elsősorban Kövért mondatnám le, nem a Dúró Dórát.
A 84 éves Nagy Judit már óvodás „találkozott az antiszemitizmussal”, hiszen ő volt a játszótéren a „zsidó gyerek”, akivel nem játszhattak a magyarok. Állítása szerint ők az egész családdal együtt csillagos házba kerültek, de csak a nagyapját és a nagyanyját végezték ki, mindenki más átvészelte a háborút.
Ez mind Horthy bűne, és a kormányé
– jelentette ki ellentmondást nem tűrően.
Fogalomzavar és tájékozatlanság
Korábban azt se hittük volna, hogy a Demokratikus Koalíció egyáltalán ismeri a „nemzet” szót, ám Oláh Lajos most mégis bepróbálkozott egy nagyot mondással. Horthyval kapcsolatban „náci kollaboránsról” beszélt, aki szerinte „nemzetellenes és emberellenes volt egyszerre”.
A hosszú parlamenti sétát igen jól bíró, szép kort jó egészségben megélt „túlélők” nem számítanak bocsánatkérésre se a kormánytól, se a Mi Hazánktól, egyszerűen csak „kötelességüknek érezték, hogy bemenjenek az épületbe”.
Majd Dúró Dóra jól elégetne minket, mint a könyvet
– vetette fel egyikük. A hasonlat igen furcsa, hiszen Dúró Dóra sosem égetett könyvet.
Kicsattanó egészség messze az átlag életkor felett
A magyar társadalom körében a várható átlagos élettartam 75-80 év között mozog, melynek végére az átlagos magyar dolgozó olyan szinten le van robbanva, hogy a rengeteg kötelezően felírt gyógyszerrel is legfeljebb túléli a napokat, se ereje, se pénze nincs hosszú kirándulásokra. De a gyári dolgozók körében ez még ennél is alacsonyabb a várható élettartam, hiszen egy átlagos magyar munkás (főleg Kelet-Magyarországon) nagyjából három ember munkáját végzi egy vietnámi gyerekmunkás bérért. Az ő köreiben egyre többet hangoztatott mondás a
munkahelyről a tepsibe.
És nekik még csak kártérítés sem jár azért, amiért megnyomorítják őket a munkában.
A sportos túlélők a parlamenti séta közben – fotó: Presinszky Judit / Telex
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
