Az egyre súlyosabb megélhetési válság miatt britek milliói kényszerülnek hiányosan étkezni. Sokan étkezéseket hagynak ki, hogy spóroljanak – írja a kormánypárti Origo.
– A brit kiskereskedők szövetségének (British Retail Consortium – BRC) friss adatai szerint októberben az egy évvel korábbihoz képest rekordot jelentő 11,6 százalékkal drágultak az élelmiszerek, még az olyan alapvető cikkek, mint a teafilter, a tej és a kenyér ára is jelentősen nőtt – fogalmaznak.
A NÉGY ÉVTIZEDES CSÚCSON LÉVŐ 10,1 SZÁZALÉKOS INFLÁCIÓS RÁTÁT IS MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN EMELKEDNEK AZ ÉLELMISZERÁRAK AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN
– erről pedig a HVG számolt be.
Kétségtelenül nehéz tehát a helyzet az Egyesült Királyságban, csak ilyenkor óhatatlanul összehasonlítgatni támad kedve az embernek. Mert az Origo cikke nem egyedi eset, jellemző a teljes kormánypárti sajtóra, a köztelevízió híradójára, hogy úgy festi le a nyugat-európai állapotokat, mint akik gyakorlatilag az éh- és fagyhalál között választhatnak. Hangsúlyozzuk, elismerve azt, hogy ténylegesen nehéz helyzetben vannak, és esik az életszínvonal és megélhetési válság fenyegeti őket (is).
Csak a fő kérdés az, mit jelent például egy német vagy brit életszínvonal-csökkenés? Honnan hová süllyed? Magyar szemüvegen keresztül ez mit tesz? Mert erről bizony hallgatni szokás a kormánypárti sajtóban.
Bár az egyik neves fideszes véleményvezér, Bencsik Gábor arra ragadtatta el magát, hogy kijelentse, azért van szükség a magyar haderő fejlesztésére, mert télen ostromolni fogják az osztrák-magyar határt a vacogó nyugatiak, azért talán még ő maga sem hitte, hogy ez valóban így van.
Maradjunk akkor most a brit helyzet összehasonlításánál a magyarral. Mint fentebb olvashattuk, 10% körüli az infláció. Magyarországon mennyi?
Már augusztusban 15,6 százalékos volt az éves inflációs ráta Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, ez azóta növekedett, ősszel már 20% körül voltunk,
az élelmiszerek körében ennél is nagyobb volt a drágulás, egy év alatt átlagosan 30,9 százalékos áremelkedést regisztráltak.
Nem kell tehát közgazdásznak lenni ahhoz, hogy bárki megállapítsa, Magyarországon magasabb az infláció. De nézzük tovább, mert nem jelentéktelen, hogyan viszonyulnak egymáshoz a brit és a magyar fizetések.
A KSH erősen kérdőjeles statisztikái arról számoltak be, hogy októberben nettó 330 ezer forint a magyar átlagkereset, a valóságban ennél alacsonyabb lehet, tekintve,
hogy akkor járunk közelebb a valósághoz, ha az ún. medián-bért számoljuk, ez pedig már 300 ezer forint alatt van.
Azt természetesen le kell szögezni, hogy Nagy-Brittaniában magasabbak az élelmiszerárak, a lakhatás is drágább, mint Magyarországon, de azért támpontot ad, mekkora az átlagkereset, ami viszont jelentősen magasabb, mint a magyarországi: megközelíti forintra átváltva az 1 milliót. S bár még ebből kiindulva sem állítjuk, hogy ott minden rendben, és nem ártanak nekik a szankciók, de a kormánypárti sajtó – szándékos – szemellenzős kettős mércéjére mindenképpen fel kell hívni a figyelmet.
A Twitter– és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem marad le!
(Fotó: AFP/DANIEL LEAL)
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!További hírek
