Mezőgazdasági krízis: a télen elpusztult a hazai méhállomány fele

A hazai méhállomány fele elpusztult a télen, az április eleji fagyok pedig a magyar akácerdők kétharmadának termését tették tönkre. A helyzetet tovább súlyosbítja a mézimport, ugyanis az Ukrajnából és Kínából érkező termékek áraival nem tudják felvenni a versenyt a magyar gazdák – írta meg az Infostart.

A jelentős állománypusztulás világszerte problémát jelent, a szakemberek a varroa atka elleni hatékonyabb védekezésben látják a megoldást. A hazai veszteségek különösen a mellékállású és hobbiméhészeket sújtották, míg a főállású gazdák jobban meg tudták védeni állományaikat.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az InfoRádióban arról beszélt, hogy az akácosok rendkívül érzékenyek a tavaszi fagyokra, amelyek idén drasztikusan visszavetették a termést. Bács-Kiskun vármegyében április elején mínusz 5, mínusz 7 Celsius-fokos hőmérsékleteket mértek, amelyek komoly károkat okoztak. A fagy miatt várható másodvirágzás általában sokkal rosszabb mézhozamot eredményez, de a visszaesés mértékét még nem lehet megjósolni. A téli csapadékhiány is évek óta komoly gondot jelent, különösen az olyan fás szárú méhlegelők esetében, mint a hárs, a szelídgesztenye vagy az akác.

Jelentős károkat okozott a hideg

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke jelezte, hogy a középhegységekben és völgyekben szinte végig elfagyott az akác, csupán a dombtetőkön maradtak meg a virágbimbók, és két áprilisi éjszaka a Duna-Tisza közén is jelentős károkat okozott a hideg. Két héttel a fagyok után az akác már elkezdett zöldülni, de csak azok a fák vészelték át jól az időszakot, amelyek ágain másfél-két centis bimbók voltak. A szakmai szervezet vezetője ugyanakkor hozzátette: „a fák többségének virágzata koromfekete, a hazai akácerdők csaknem kétharmadát érte kár a fagyok miatt.” Az akác virágzása május közepén kezdődik, az idei méztermés sorsa pedig leginkább az elkövetkező hetek időjárásától függ.

Magyarország méhészeti nagyhatalomnak számít:

 egy átlagos évben a hazai gazdák mintegy 30 ezer tonna mézet termelnek, amelynek kétharmadát exportálják. 

A kivitel mintegy kilencven százalékát Olaszország, Németország és Franciaország vásárolja fel.

„A mézet mindig el lehet adni, viszont sajnos egyre gyakrabban olyan árszinten, amely nem hoz pozitív bevételt a méhészeknek. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az elmúlt télen Európa-szerte megfeleződött a méhállomány” – tette hozzá Bross Péter. Az OMME elnöke szerint a hazai méhállomány nagymértékű csökkenése összetett probléma, amelynek okait még keresik, de „egyértelmű, hogy a környezet folyamatos romlásának is köze van mindehhez”.