Minden idők leggyengébb almatermése várható
Kép: Karnok Csaba
„Az idei minden idők leggyengébb hazai almatermésének ígérkezik: a termelők, TÉSZ-ek, kereskedők és feldolgozók körében végzett felmérésünk alapján 160 ezer tonna körül prognosztizáljuk az idei almatermést, ami az előző év – egyébként is nagyon alacsony – termésének mindössze szűk fele” – mondta el a HAON Hajdú-Bihar vármegyei hírportálnak Apáti Ferenc, a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
A szakember hozzátette: „Becslésünk szerint ebből mintegy 60-80 ezer tonna lehet az étkezési alma, és 80-100 ezer tonna az ipari alma. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy étkezésialma-termésünk egy jó évjárat termésének mindössze 55-65 százaléka, az iparialma-termésünk pedig csupán mintegy 20-25 százaléka.”
Egyre zsugorodik az alma termőterülete
A terméskiesés mértéke mind az étkezési, mind az ipari alma szegmensében jelentős a piaci igényekhez viszonyítva is. A 110-120 ezer tonnás hazai étkezésialma-fogyasztástól, illetve a 350-400 ezer tonna feldolgozóipari kapacitástól is jócskán elmarad a volumen, jóllehet mindkét szegmenst legalább 90 százalékban hazai termelésből kellene ellátni – írja a vg.hu.
A termelési potenciál egy jó évjáratban még az erősen zsugorodó ültetvényterület mellett is mintegy 500 ezer tonna lenne, melyből mintegy 120-130 ezer tonna lehetne étkezési alma, 370-380 ezer tonna pedig ipari alma (az utóbbinak 80-90 százaléka sűrítménycélú léalma).
„Az elmúlt öt év – de egyben az elmúlt két-három évtized – leggyengébb termését 2022-ben szüretelték, amely 280 ezer tonna volt. Az előző évben is jócskán elmaradt a hazai almatermés a potenciáltól: mindössze 342 ezer tonnát takarítottak be (ebből 232 ezer tonna volt léalma, 20 ezer tonna egyéb ipari alma, 65 ezer tonna étkezési alma és 25 ezer tonna az exportált mennyiség)” – fűzte hozzá.
Magyarországon jelenleg mintegy húszezer hektáron zajlik almatermelés, ami már csak a fele a húsz évvel ezelőtti termőterületnek.
Az elnök rámutatott: a ténylegesen betakarított mennyiséget, illetve az ipari-étkezési arányt a következő hetek és a szüreti időszak időjárásának alakulása még befolyásolja.
Mostoha volt az időjárás is
A FruitVeB prognózisainak beválási tapasztalatai alapján azonban elmondható, hogy öt évből három-négyszer a szezon elején prognosztizáltnál alacsonyabban alakul a tényleges termés, ami azzal van összefüggésben, hogy az időjárás gyakrabban alakul kedvezőtlenül, mintsem optimálisan.
„A vegetáció, illetve az érés ebben az évben »normál menetben« zajlik – szemben a tavalyi, háromhetes koraisággal. Ennél fogva érdemi mennyiségekkel augusztus utolsó dekádjában veszi kezdetét a hazai almaszüret, jóllehet a nyári almafajták betakarítása – szerény mennyiségekkel – már elkezdődött” – nyomatékosította.
A FruitVeb összegzése szerint a gyenge termés – a termőterület csökkenésén, az ültetvények kondíciójának romlásán és mindezek által terméspotenciálunk csökkenésén túlmenően – alapvetően a kedvezőtlen időjárási hatásokkal magyarázható.
Főként a tavaszi fagykárok, a májusi fényszegény időszak, illetve a júniusi hőhullámok okozták a legnagyobb károkat.
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
