November 9-én egy kormányinfón jelentették be, hogy szigorítják az idegenrendészeti törvényt a növekvő migrációra hivatkozva. Bár leginkább korlátozások szerepelnek a változtatásokban, van olyan terület, ahol épp új lehetőségeket nyit a törvénymódosítás. Ilyen a „vendégbefektetői jogviszony” megteremtése – szúrta ki a 444.
Ez kilencven napot meghaladó tartózkodásra, többszöri beutazásra ad lehetőséget, de ennél fontosabb: feljogosít vendégbefektetői tartózkodási engedély igénylésére, ami gyakorlatilag szabad- ki és beutazást jelent Magyarországra.
A jogviszony három különböző módon szerezhető meg:
-
- legalább 250 ezer euró összegű befektetési jegyet vesz,
- legalább 500 ezer eurót érő ingatlant vásárol,
- vagy minimum egymillió eurós támogatást ad „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére”.
A fentieket látva könnyen kikövetkeztethető, hogy a befektetési jegyek lesznek a legnépszerűbbek, hiszen ez a legolcsóbb módja annak, hogy valaki tartózkodási engedélyhez jusson. A jegybank honlapján jelenleg 24 alapot tartanak nyilván. A lista élén – meglepő módon – éppen a Tiborcz Istvánhoz köthető két alap áll, a Central European Ingatlanalap (CEI) és a Diófa Thales.
Újrahasznosított módszerek
A megoldás sokak számára ismerős lehet, hiszen kísérteties hasonlóságot mutat a 2012 és 2017 között létező, Rogán Antal nevéhez köthető letelepedési kötvényes rendszerhez. Annak lényege az volt, hogy ha egy EU-n kívüli személy 250-300 ezer euróért magyar államkötvényt vásárolt, akkor cserébe letelepedési- vagy tartózkodási engedélyt kapott ő és egész családja.
Ennek köszönhetően mintegy 20 ezer harmadikvilágbeli, kínai, orosz, arab – akár nemzetbiztonsági kockázatot jelentő – személy juthatott be az EU-ba egy olyan kormány segítségével, mely óriásplakáton hirdette, megvédi az országot a migránsoktól.
Természetesen, ahogy az a NER-ben lenni szokott, a kötvényeket sem az államkincstártól, hanem közvetítőcégektől vették meg, akik „közbenjárásukkal” óriási haszonra tettek szert, miközben az eladott államkötvények után igen magas, vevőcsalogató kamatszintet kötöttek ki, amit a magyar költségvetésnek kellett állnia. Ezáltal bizonyos szervezetek elemzése szerint a Habony Árpádhoz köthető közvetítőcégek legalább 162 milliárdos haszonra tettek szert, míg a magyar államot 30 milliárd forint veszteség érte.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
