12.9 C
Budapest
2021. április 12., hétfő
Magyar Jelen
Belföld Kiemelt Tudomány

Páli Jenő: A Mi Hazánk konkrét intézkedéseket tervez az innováció területén

A Mi Hazánk Mozgalom egyik fő célkitűzése a tudás- és technológia-transzfer alapú gazdaság megteremtése – mondta Páli Jenő agykutató, a biológiai tudományok doktora, a Mi Hazánk kutatás-fejlesztésért, innovációért és sportinnovációért felelős szakpolitikusa, aki a Magyar Jelennek adott interjújában az önálló magyar gazdaság megerősítéséhez vezető útról beszélt, konkrét intézkedésekkel. Mint mondta,  egyértelmű cél, hogy a párt a  2022-es országgyűlési választásokon komoly sikereket érjen el és meg tudja valósítani választási programjának ezen részét is.

– Mintegy másfél év telt el, mióta az Országgyűlés megszavazta “A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosítását”. Ezzel az MTA kutatóintézet-hálózatának működtetése átkerült az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. Érezhető változás? Jobb, vagy rosszabb a helyzetük?

– Az irány mindenképpen jó, fontos lépés a tudás- és technológia-transzfer alapú gazdaság megteremtéséhez, ami a Mi Hazánk Mozgalom egyik fő célkitűzése. Ez lehet az út az önálló magyar gazdaság megerősítéséhez, és a kiút a jelenlegi fél-gyarmati duális gazdasági modellből, ami teljesen tönkretette az országot. Nem megengedhető és hosszabb távon nem fenntartható ugyanis, hogy a külföldi, fejlettebb technológiát képviselő tőkére jut a foglalkoztatottak 25 százaléka és a nyereségrészesedés 75 százaléka, míg a magyar tulajdonú tőkére marad a foglalkoztatottak 75 százaléka mindössze 25 százalék nyereségrészesedés mellett. Ez kilencszeres különbség az egy főre jutó nyereséget tekintve a külföldi, illetve a magyar tulajdonú termelőszektor között! Messze a legrosszabb arány még a visegrádi országokon belül is. Ezt tekinthetjük egyfajta gazdasági kasztrendszernek is, amely

végső soron felszámolja a hazai tulajdonú gazdaság alapjait és elvándorlásra kényszeríti a lakosságot. Nem véletlen, hogy mostanra a magyar nemzet lett a Kárpát- medence legszegényebb és legvagyontalanabb népe, amire ezer éve nem volt példa.

Pedig most az új technológiák korában viszonylag könnyen, gyorsan, kis befektetéssel lehetne felfuttatni új, magyar tulajdonú technológiai cégeket és iparágakat, amelyek segítségével az ország a követő, lemaradó, „összeszerelő és dobozoló” gazdasággal szemben technológia-exportőrként léphetne fel. Ezért szükséges a jelenlegi dél-amerikai típusú gazdasági-társadalmi modell átállítása a tudás- és technológia transzfer alapú gazdaságra (knowledge and technology transfer-based economy (KTTBE)). Mint jelenleg a legkorszerűbb gondolkodású és a leginkább a magyar érdekek mentén politizáló párt, a Mi Hazánk Mozgalom elkötelezett e kérdésben.

– A döntést komoly felháborodás előzte meg. Megítélése szerint előnyös döntés született a finanszírozás átalakításával? A törvénymódosítás óta ugyanis eltűntek a kritikai hangok, ez azt jelenti, hogy bevált a döntés?

– Lehet, de nem szabad megállni félúton. A Mi Hazánk Mozgalom kutatás-fejlesztésért, innovációért és sportinnovációért felelős szakpolitikusaként elengedhetetlennek tartom a K+F+I szektorra fordított összegek legalább 3-4-szeresére emelését és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) további megerősítését. Fontos pótolni például az ELKH egyik nagy hiányosságát a ’Magyar Termék- és Szolgáltatásfejlesztési Intézet’ létrehozásával, ahol maga ez a tudás- és technológia-transzfer folyamat „házon belül” végbemehet. E transzferben az a nehéz, hogy

a megszerzett tudás és ennek gazdasági és társadalmi hasznosítása két, egymásra „merőleges” folyamat, amit a magyar történelem során eddig csak egyszer tudtunk sikeresen összekapcsolni a XIX. század végén,

ami egy párját ritkító gazdasági és technológiai fellendülést eredményezett a millenniumi Magyarországon ― tulajdonképpen ebből élünk még ma is. Pedig alapesetben, az elektromágneses hullámhoz hasonlóan, ezeknek szoros kapcsolatban kellene lenniük egymással. Ezt a hatásmezőt fogja a termékfejlesztési intézet képezni.

– A kritikák szerint a politikai hatalom túlságosan belefolyt a tudomány önállóságába, veszélyeztetve annak függetlenségét. Elválasztható a kettő?

– Nem, hiszen végső soron mindig eljutunk oda, hogy az adófizetők pénzéből történik a finanszírozás.

Ha a tudomány ki tud termelni nemzetközileg is sikeres fejlesztéseket, találmányokat, világmárkájú magyar termékeket – amire még a szocializmusban is képes volt –, akkor a magyar vállalati kapacitás előretörésén keresztül több adóforint jut a tudományra és termékfejlesztésre is.

Ebben az államnak hármas a szerepe. Egyrészt szükséges az oktatás színvonalának átfogó emelése. Másrészt biztosítania kell a kutatás-fejlesztési lánc minden szereplőjének az ideális működési feltételeket és hátteret az alapkutatástól a termék gyártásáig és piaci felhasználásáig. Harmadrészt elvárásokat, „megrendeléseket” kell megfogalmaznia a közjó érdekében.

– Mire szavaznak a választók, ha a Mi Hazánknak adnak bizalmat?

– 2022-től, amennyiben a választók bizalmat szavaznak programunknak és aktív szerepet tudunk betölteni a hazai politikai élet alakításában, konkrét intézkedéseket szeretnénk. Például a startup-ökoszisztéma megerősítése érdekében a ’KisOkos-program’ keretében a jelentős növekedési potenciált magában rejtő és jól skálázható üzleti modellre fordítható piacképes ötletek és fejlesztések megvalósítására

6-25 éves kor között évi 1 millió forint támogatást fogunk adni mentorálási segítséggel 3 éves időtávlatban legalább évente 1000 új pályázónak.

Már most lehet készülni a megvalósítandó ötletekkel! Ezt egyfajta befektetésnek tekintjük a jövő értelmiségébe és üzleti szférájába, kezdő védett vállalkozások beindítására. A lineáris, de meredek növekedésre képes, a tudás- és technológia-transzferben és a piacra vitelben kulcsszerepet játszó spin-off és kutató-fejlesztő kis- és középvállalkozások támogatására szolgáló EUREKA-Eurostars program magyarországi keretösszegét tízszeresére fogjuk emelni. Az a pályázó magyar konzorcium, amelyik sikeresen meglépi a nemzetközi partnerkeresést és pályázati elbírálást, az további jelentős magyarországi támogatásra és forrásátcsoportosításra számíthat például egyetemi kutatóhelyi vagy kutatóintézeti szinten. Meg fogjuk vizsgálni annak a lehetőségét is, hogy mégiscsak Magyarországon,

a Mátrában épüljön meg a világ egyik legkorszerűbb és legnagyobb tudományos és hasznosíthatósági impakttal rendelkező beruházása, a gravitációshullám-detektor Einstein-teleszkóp.

A Magyar Termék- és Szolgáltatásfejlesztési Intézetnek lesz továbbá az is a feladata, hogy 1-1 konkrét magyarországi probléma vagy feladat megoldására célzott kutatás-fejlesztési pályázatokat írjon ki és bonyolítson le. Például Magyarország kullancs-mentesítésére, a természetes élőhelyeket egyre nagyobb területen elárasztó, minden más növényt gátló és kiszorító özönfaj, a szíriai selyemkóró eltüntetésére, a homoki prérifű elleni védekezés metódusának kidolgozására vagy az akvapónia magyarországi elterjesztésére.

Mindemellett fontosnak tartjuk Budapesten egy orvostudományi kutatás-fejlesztést elősegítő centrum létrehozását is az ’Alkalmazott Orvostudományi Kutatóintézet’ felállításával – érző neuroprotézis kifejlesztése, humán őssejtterápia és őssejtbank, mesterséges szinapszis, gépi és természetes látás szinkronizációja, autonóm 3D műtéti navigációs rendszerek fejlesztése, érelmeszesedés elleni védőoltás hatékonyságának vizsgálata, 3D szövet- és szervnyomtatás–, valamint egy terápiát és rehabilitációt végző ’Egészség-Város’ létesítésével. Ezek a hazai egészségipari szereplők számára komoly felvevőpiacot, valamint kutatás-fejlesztési forrást fognak jelenteni, ami – tekintettel arra, hogy a magyar ipar hagyományos és kulcsfontosságú ágazatáról van szó – kiemelt támogatást fog élvezni. Végezetül, a sportinnováció fontosságáról is szeretnék pár szót ejteni. A magyar sport további fejlődése és versenyképességének fenntartása érdekében ugyanis alapvetően fontos

a komoly sporttudományi munka és az azt kivitelezni képes szakemberek felsőfokú sporttudományi mesterképzésének (MSc) megindítása.

Saját sportom, a kézilabda esetében például Debrecenben, Szegeden, Pécs mellett, Tatabányán és Budapesten lesz egy-egy sportinnovációs központ és alapvető feladatomnak tartom többek között egy ütőképes női felnőtt nemzeti válogatott létrehozását is, ami a kézilabda-sportra fordított évi 20 milliárd forint TAO támogatás mellett szerintem teljes joggal elvárható.

– Ha már a politika és a tudomány ennyire összefonódott; ön miként látja a hazai politikai életet?

A Mi Hazánk Mozgalom egyértelmű célja az, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon komoly sikereket érjen el és meg tudja valósítani választási programját. Képviselőjelöltként a saját egyéni választókerületemben, a K+F+I szektorért felelős szakpolitikusként pedig országos szinten is ezért fogok dolgozni. Gazdasági-társadalmi programunk eredményességének mérőszámaként be fogjuk vezetni a kék / Blue GDP-t (GGDP+K+F+I+E+D), ami a normál GDP adatok mellett figyelembe veszi a természeti, a fejlesztési, az oktatási és a demográfiai környezetet is.

– Ez mit jelent a gyakorlatban?

– Például egy 2019-es, a kormány által is elismert adat szerint minden 6. magyar gyermek (17%) külföldön születik meg annak a több százezer jól képzett magyar fiatalnak a gyermekeként, akik a jelenlegi politikai-társadalmi-gazdasági közegben kénytelenek voltak külföldön megtalálni a boldogulásukat az elmúlt 10 év során. Ez elképesztően nagy szám, ami már rövid távon is a magyarság demográfiai összeomlásával és gyors népességcserével fenyeget. Ez ellen mindenképpen tenni kell, és

elő kell mozdítani kormányzati intézkedésekkel, például az adórendszer és a foglalkoztatáspolitika átalakításával, hogy a következő 30 évben a magyarság lélekszáma is megduplázódjon a Kárpát-medencében.

A Mi Hazánk Mozgalom ezért az élet minden területén egy vonzó, versenyképes jövőképet kíván felmutatni a választópolgároknak. Szeretnénk a külföldre szorult sok százezer magyart is hazahívni és programunkkal elősegíteni, hogy itthon találják meg a boldogulásukat. Célunk egy, a svájcihoz hasonló, erős, innovatív, versenyképes hazai tulajdonú piacgazdaság megteremtése.

– Megfelelőnek tartja a kormány védekezési intézkedéseit a koronavírus-járvány kapcsán, vagya balliberális ellenzéki narratíva a megfelelő?

A kormányzati intézkedésekről sok jót nem tudok elmondani, rosszat pedig nem szeretnék, mert így is elég nagy a bizonytalanság és a bizalmatlanság a hazai járványkezelési stratégiával kapcsolatban. Mindennél többet elárulnak a számok: az egymillió főre eső elhalálozások tekintetében Magyarország a 15. legrosszabb helyen áll a világ majd 200 országa között, megelőzve például Spanyolországot (20. hely) vagy Brazíliát (27. hely). Isteni szerencsének és a gondviselés kegyének tartom, hogy eddig megúsztuk a még ennél is nagyobb bajt és nem jutottunk például Portugália sorsára. Amire a legnagyobb szükség lenne, az

a bizalom, a tiszta, egyenes, őszinte beszéd, a szakmai hitelesség és egy transzparens cselekvési terv.

Azt kell megérteni, hogy a 2019 őszén – valószínűleg emberi hibából – elindult, majd télen beélesedett vírus egy nagyon veszélyes és trükkös képződmény. Egy ilyen komplexitású orvos-biológiai probléma megoldásához minimum 3-4 év kell, és könnyen elképzelhető, hogy

az elkövetkező 2 évben szükség lesz a lakosság ismételt, különböző típusú és kombinációjú vakcinákkal történő átoltására is a betegség legyőzése érdekében.

Ehhez alapvető fontosságú lenne az oltási kapacitás és végre az országos tesztelési infrastruktúra kiépítése is. Emellett a folyamatos maszkviselés, a szappannal történő kézmosás és az új, innovatív terápiák bevezetése, amelyeket a világ számos országában fejlesztenek.

– Az ön által kifejlesztett robotkéz komoly előrelépés volt a tudomány területén. Jelenleg min dolgozik?

Térlátás, sztereónavigáció és mesterséges intelligencia területén készítek elő négy nemzetközi pályázatot automatikus 3D-mozgáselemzésre (objektum és emberi test), otthoni távrehabilitációra, az autisták életét megkönnyítő AR-szemüveg kifejlesztésére, valamint marsjárók autonóm navigációjára. Ehhez létrehoztunk egy olyan zártkörűen működő részvénytársaságot, amelyik minden tekintetben (önerő, pénzügyi garanciák és gazdasági mutatók) alkalmas arra, hogy nemzetközi projekt- és konzorciumvezetőként lépjen fel a különböző pályázatokban.

 

 

(Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet)

További híreink

A gazdagokat teszi felelőssé a klímaváltozásért egy nemzetközi tanulmány

Szabó Norbert

Az Emirátusok és Izrael közös tengeri hadgyakorlatot tervez Jemen partjainál

Kiss Albert

Tömegével vásárolják a budapesti lakásokat a kínaiak, a vietnamiak és az izraeliek

Irányi Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben