Pártinfláció a baloldalon: egyre többen vannak és egyre kevesebbet érnek

Rég nem látott infláció, rezsinövekedés, áremelkedés, tanártüntetések, szankciók, valamint átláthatatlan viszonyok az uniós pénzek Magyarországra érkezése körül. Az elmúlt hetet ezek a témák uralták, így nem csoda, hogy kevesebb figyelmet kaptak az ellenzék balliberális pártjai, pedig az infláció rájuk is hatással van:

egyre többen vannak és egyre kevesebbet érnek.

MZP

Márki-Zay Péter épp a napokban jelentette be, hogy végre valahára megalapítja pártját. A bejelentés külsőségeiben a régi jól bevált receptre épült. A polgármester videóüzenetben közölte a hírt.

„Fogunk egy pártot alapítani, ezt a polgári értékrendet fogjuk mi képviselni az immár ezt elhagyó Fidesszel ellentétben”

– mondta egyértelműsítve, hogy ő hisz abban a szavazórétegnek a létezésében, amiről a szakértők többsége azt állítja, hogy tényleg létezik, de néhány ezer embernél nem lehet több. További releváns téma még a miből kérdése. MZP erre természetesen azt mondja, hogy új adományokból és még véletlenül sem abból százmilliós összegből, amit a választásokra és a kormányváltásra a balliberális ellenzék nevében ő gyűjtött össze a Mindenki Magyarországa Mozgalom számlájára. Több pártelnök azt nyilatkozta ennek kapcsán, hogy nem sokat láttak ebből a pénzből a kampányban. Ungár Péter például azt nehezményezte, hogy Scmuck Erzsébet nagykátai kampányára sem jutott ebből, csak tollakat kaptak. Az már más kérdés, hogy van-e olyan összeg, amivel eredményesen lehet menedzselni Scmuck kampányát, de tény, hogy ezeket a vitás kérdéseket nem tudta egyértelműen megválaszolni Márki-Zay még a nyár elején. Ennek tünete lehet, hogy a szervezetből gyorsan távozott Magyar György ügyvéd, akinek a balliberális szalonokban olyan reputációja van, mint az igazságos Fehér Gandalfnak, tehát az lehetetlen, hogy ezen csorba essék.

Márki-Zay Péter most hetvenkedve járja körül a megbotránkozó sajtót azzal, hogy milyen pénzeket kapott az összellenzék Amerikából, úgy csinálva mintha neki nem lenne ebben erkölcsi, vagy jogi felelőssége. Utóbbit nem lehet megállapítani, de ha azt vizsgáljuk, hogy épp kinek az érdeke, hogy MZP az igazságosztó szerepében tündököljön és néhány megyében, vagy közepes méretű dél-alföldi városban 2024-ben megszerezzen 1-1 mandátumot tovább inflálva a baloldalt, akkor láss csodát: a Fidesz jön ki.

Megoldás Mozgalom

És akkor itt vannak, még mindig itt vannak Gattyán Györgyék a Megoldás Mozgalommal, akik a választások után sem tisztességesen eltűnni, sem új lendületet venni nem tudtak, de próbálkoznak. A voksolás előtt hónapokkal megalapított párt első ránézésre szintén Fidesz-érdek, de ha jóindulatúan állunk hozzá, akkor a digitalizáció fontossága miatt egy Gattyán kaliberű üzletember igenis alakíthat pártot szabadidős tevékenységként. Kérdés, hogy a digitalizáció mennyire tud megszólítani tömegeket akkor, amikor a boltokban nincs cukor és 1300 forint 10db tojás – illetve igazából ez nem kérdés. Gattyánnak az egyre bizonytalanabb munkahelyeket és a romló gazdasági helyzetet illetően személyre szabott válasza van. A párt most 100.000 forintért ajánlata szerint bárkiből politikust farag, a Megoldás ugyanis elindította a politikai akadémiáját. Erről bővebben itt számoltunk be. 

A MEMO a mostani várakozások szerint nem fog tudni labdába rúgni érdemben egyetlen településen sem, a sokat megélt politikafigyelő tippje valahogy úgy szól velük kapcsolatban, hogy 24-re találni fognak egy főpolgármestert Budapesten, aki összeszedi az aláírásokat, rákerül a szavazólapra és végül a szükséges aláírások számának a töredékét szerzi meg a voksolás napján. Láttunk már ilyet és naivitás lenne azt hinni, hogy a vállalkozó attitűd együtt halt volna Berki Krisztiánnal.

Van itt még valaki

Aki a nép pártján van. Bizony, ő az. Jakab Péterről van szó, akit egészen véletlenül Majkának éppen most jutott eszébe „betámadni”. Még véletlenül sem akkor, amikor Jakabnak esélye volt a baloldal miniszterelnöki indulójává válni, de még csak nem is a kampányban, vagy a gyalázatos parizeres pózolások, esetleg a Molnár Enikő féle politikai Dubajozások alkalmával. Nem, nem, nem ám! „Én egy baloldali ember vagyok” Majka most gondolta behúzni Jakab Pétert a gonosz politikus szerepébe, pont most, amikor szépen lassan már mindenki kezdte volna elfelejteni a parizerkirályt, aki egyébként a Jobbikból való eltávolítása után kinyomtatott 19 kartontáblát, rajta a 19 megye nevével és mostanság asztaltársaságokat látogat meg az ország minden táján, akik felkeresik a választások idején feliratkozott aktivistákat, mert hát ugye Jakabék ezt az adatbázist megtartották maguknak és minden azon szereplő aláírást a pártba való jelentkezésként értelmeznek. Beszédes, hogy Jakab mozgalmát eddig egyetlen egy intézet mérte, ez a DK közeli IDEA. Ők viszont nem aprózták el, egyből 2 pontot mutattak fel a produkcióra a biztos pártválasztók körében, aminek abszurditását nem kell ragozni.

Ha Jakab Péter egyetlen egy olyan szavazót, aktivistát, helyi politikusfélét, szervezőt maga mellé tud állítani, aki a választások idején az egyesült baloldalt segítette, akkor az a DK-nak nem jön rosszul, mert sok mindent el lehet képzelni, de azt nem, hogy ezt a DK-t aktivisták, szavazók, politikusok szintjén valaki most Jakabék pártkezdeményére cserélje, ezzel ellentétben a lassú szivárgás az összes többi baloldalon lévő erőre jellemző. Itt meg is érkeznénk újra korábbi tézisünkhöz. Ami a DK-nak jó, az történetesen jó egy másik pártnak is.

Ujhelyi esélye

Ujhelyi István jelenleg az Esély Körökön dolgozik, az MSZP-ből kivált politikusról Kunhalmi Ágnes azt nyilatkozta, hogy visszafogadnák a pártba, ha sikerülne rendezni a nézeteltérést. Ujhelyi azonban ezzel úgy tűnik nem kíván élni, helyette inkább új pártot építene.

A B ligának is van B ligája

A futottak még kategóriában számtalan, még az előzőeknél is kisebb formációt említhetnénk. A Gődény által gründolt NÉP úgy tűnt el a semmiben, mintha soha nem létezett volna (valójában tényleg nem létezett), egy normális országban neki a következő éveket a hatóságokkal való együttműködéssel és a pénzek visszafizetésével kellene eltöltenie.

Semmit nem lehet hallani a lezárásellenes LA (Le az adók 75%-ával) pártról sem, pedig egy ilyen mértékű adócsökkentés nyilván népszerű lenne jelen gazdasági helyzetben.

A Thürmer Gyula fémjelezte Munkáspárt legalább felismerhető a kritikátlan Putyinista hozzáállásáról, ők bár láthatatlanok, de önazonosak, nekik továbbra sem okoz semmiféle morális dilemmát egy másik állam érdekei mellett való szisztematikus kiállás. Thürmer ezenkívül még azzal vétette észre magát, hogy szakított Szanyival és itt át is tudjuk kötni a felsorolást Szanyira, mert ő meg azzal került be a médiába, hogy összeveszett Thürmerrel. Ezen kívül szabad vegyértékként lebegnek a Jobbikról leszakadt egyszemélyes projektek. Varga-Damm Andreát, Volner Jánost lehet megemlíteni és itt van még az a Bencsik János, aki azóta még saját magából is kiszakadt, hiszen lemondott és kilépett a Polgári Válasz nevű pártból.

A „nagyok”

A „nagyokról” sokat sokféle aspektusból írtunk. Az MSZP, a Jobbik a létéért küzd és saját bevallásuk szerint óriási bravúr lenne, ha legalább a mostani mandátumaikat megőriznék a testületekben 2024 után. Az LMP kommunikációja arról szól, hogy ők az egyetlen zöldek és már nem akarnak közösen indulni a többiekkel, eközben a Párbeszédnél azt fontolgatják, hogy a párt 10 éves fennállása alkalmából lehet, hogy egyszer megpróbálnak önállóan elindulni egy választáson, de még ez sem biztos. Erre a hírre a párt egyik budapesti alpolgármestere gyorsan DK-s lett, de a Partizánban már Karácsony Gergely szintén úgy nyilatkozott, hogy a Párbeszéd és a többi párt logója nélkül újrázna Budapesten. A Momentum háza táján azzal a problémával küzdenek, hogy Donáth Anna még nem vette a nevére a pártot, eközben pedig a politikusaik sorra jönnek rá, hogy inkább DK-sak, vagy, hogy mindig is azok voltak. Legutóbb az újpesti polgármestert és a kecskeméti képviselőt kereste a Feri.

Elemzők egyöntetűen arról beszélnek, hogy a balliberális világ vezető ereje ma egyértelműen Gyurcsány, Ceglédi Zoltán ezzel párhuzamosan a másik térfélen tavaszra már egy 15%-os Mi Hazánkat jelez előre. A baloldali adok-kapokról a legtalálóbb képet Török Gábor festette, aki úgy fogalmazott, hogy

ezek a pártok ugyanazt a mókuskereket hajtják ciklusok óta és az, hogy ebben a kerékben eggyel kevesebb, vagy éppen eggyel több mókus van, az összképet nézve teljesen lényegtelen.

(fotó:MTI,FB)