Többször elhangzott a Mi Hazánk demonstrációján, hogy a cigányintegráció első lépése az lenne, ha a cigányság normálisan élni akaró, a többségi társadalom normáit elfogadó rétege nem a cigánybűnözők és a mélyigénytelenek mellé állna, hanem elkezdené kivetni saját köreiből ezeket az elemeket.
Ma Magyarországon (és egyébként egész Kelet-Európában) ennek pont az ellentetje zajlik, és azokat nézik ki, akik normálisan szeretnének élni, akik ki akarnak törni, akik tanulni vágynak. Ők a cigányság szemében már nem is cigányok, hanem „parasztok”. Amíg ez a tendencia nem változik, addig esély sincs arra, hogy valaha is képes lesz a cigányság integrálódni.
Világosan látszik az is, hogy hiába szaporodnak gombamód a „roma” szervezetek, ezek valamennyien az ellentétek szításában érdekeltek, inkább mélyítik a problémákat, semmint a megoldásra törekednek.
Ilyen az ún. Roma Nők Hálózata is, melynek tagjai által súgógépről felolvasott szövegei semmi másra nem alkalmasak mint, hogy félelmet és gyűlöletet szítsanak a cigányság körében. (Noha első megszólalónk esetében erre már nincs szükség, hisz csak úgy izzik a szeme).
Ezt követően pedig sokatmondóan kijelentik:
elutasítják, és tiltakoznak az ellen, hogy az év bármely napját a cigánybűnözés áldozatainak emléknapjává nyilvánítsák.
Mert az életellenes, mélyigénytelen szubkultúra áldozatai a szemükben még ennyit sem érdemelnek meg.
Itt a rendező alighanem belátta, hiba volt minden mondatra új szereplőt kijelölni, ugyanis kifogytak a hibátlanul, gyorsan és zökkenőmentesen olvasni tudó elemekből. A következő megszólalónak kisebb kihívást jelentettek az olyan bonyolult kifejezések, mint a „gyűlöletkeltő esemény” és a „kollektív” szó. Kissé el is bizonytalanodott, de végül – ki tudja, hanyadik vágásra – sikerrel vette az akadályt.
A többiek szerencséjére ez után jóval egyszerűbb kifejezések és tőmondatok következtek. A videó pedig újabb ékes bizonyítéka, miért reménytelen minden integrációs kísérlet.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
