Szlovákiában vasárnap az ötödik telepen is kimutatták a ragadós száj- és körömfájás vírusát. Az ötödik helyszín, ahol a legsúlyosabb állatbetegség kitört, immár a cseh határ közelében van. Detrekőcsütörtökön található Szlovákia egyik legnagyobb tehenészete, ahol most 3500 szarvasmarhát ölnek le. A Csallóközben napokon át tüntettek a gazdák, állattartók, mivel a hatósági döntés értelmében nemcsak a fertőzött telepeken, hanem három kilométeres körzetben a házaknál is minden vírusnak kitett, azaz minden hasított patájú állat leölését elrendelték. Mire a tiltakozások hatására ezt a rendkívül drasztikus járványvédelmi intézkedést felfüggesztették, Bakán 134 háztáji patással végeztek. Az anyaországban ez idáig Kisbajcs után csak Levélen jelent meg a vírus – itt több mint 3000 állatból áll az állomány. A Nébih honlapján közzétett intézkedési terv szerint Magyarországon a kitörési pontok 10 kilométeres körzetében ajánlott a fogékony állatok levágása – de már nálunk sem kötelező. A korábban elrendelt intézkedés még máshogy szólt.
Egy hete jelentették a szlovák hatóságok, hogy a határ közelében, több csallóközi állattartó telepen is megjelent a ragadós száj- és körömfájás megbetegedés. A szerdai napon jelent meg a hír az újabb magyarországi telep fertőződéséről is. Akkor még arról írtak, hogy feltehetően a szél hordja a vírust, ami erősen fújt, amikor a kisbajcsi telepet felszámolták.
Szlovákiából egy állatorvos hozhatta vissza a vírust?
Azóta egészen más eredetet feltételeznek, miközben az első, kisbajcsi kitörés vizsgálati eredményeinek részleteit még mindig nem hozták nyilvánosságra.
De nem a terjedés lehetséges módja az egyetlen olyan kérdés, amiben ellentmondások jelentek meg; a járványügyi intézkedésekben is fellelhetők komoly ellentmondások, helyenként már-már kaotikus lépések.
A napokban olyan információt is lehetett hallani, hogy Levélre Szlovákia területéről tért vissza a vírus. Ami tény, hogy az Agrárminisztérium járványügyi kutatásában éppen azon a napon rögzíti egy felvidéki állatorvos belépését a levéli gazdaságba, amely napra a fertőződést teszik. Ez pedig március 11.
Nem uniós kötelezvény az egészséges állatok leölése, viszont e nélkül nem kapunk vírusmentes státuszt, ami számtalan országba az export feltétele
Szlovákiában öt kitörési pont van jelenleg: Medve, Csiliznyárad, Baka, Nagylúcs és Detrekőcsütörtök. Amikor a bakai kitörési pont három kilométeres körzetében elkezdték leölni a háztáji állatokat még uniós kötelezettségre hivatkoztak.
Azt követően indult meg a magyarázkodás, hogy egy bakai lány, Zsemlye Tamara történetén két ország bolydult fel. Tamara milleniumpusztai házánál, csak azért, mert az egyik fertőzött telepen dolgozott, minden állatot leöltek. Az okokról ellentmondásosak az információk, az viszont tény, hogy nem altatóinjekcióval, hanem egy vadász fegyverrel végzett a jószágokkal. A történtek végére érkezett haza Tamara. Sokkos állapotba került. Még aznap összegyűltek a gazdák, majd több napon át tüntetések kezdődtek annak érdekében hogy az egészséges állatokat ne likvidálják.
https://www.facebook.com/andras.novak.733/videos/1308753373538776
Richard Takác agrárminiszter egy vitaműsorban ismerte el, hogy nem uniós előírás védőkörzetben az egészséges állatok leölése, hanem az országos főállatorvos döntött így. A műsorvezető az Európai Bizottság jelentésére hivatkozva cáfolta, hogy elismerték volna a járványügyi intézkedéseket. Ellenkezőleg, az erről szóló jelentés több hiányosságot sorol: lassú volt a reakcióidő, hiányos a felügyelet, a fertőtlenítés, és nincs egy konkrét központi szerv, mely a járványkezelést végezné. A Körkép című felvidéki hírportál szerint Zsemlye Tamara története volt a döntő, amikor felfüggesztették a főállatorvos határozata szerinti megelőző leöléseket.
Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (SVPS) a Körkép szerint előbb a rendkívüli vészhelyzeti intézkedés 5-ös függelékének visszavonását, majd magát az 5-ös függeléket is törölte a honlapjáról.
Nyitra megye elnöke, Branislav Becik pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy eltérő a hatósági állatorvosok véleménye, ő személyesen is többükkel beszélt; de csak az országos főállatorvos véleménye a mérvadó. Érdekes, hogy még az egyes politikusok is eltérően nyilatkoznak arról, hogy melyek a hatályos kötelező eljárások.
Magyarországon is visszavonták a védőkörzeten belüli fogékony állatok levágására kiadott utasítást
A Szlovák Agrárkamara elnöke levélben fordult az állategészségügyi és politikai vezetéshez, kérve, hogy csökkentsék a védőzóna sugarát, és csak ott öljék le az állatokat, ahol muszáj.
Állítása szerint Magyarország illetékes agrárvezetőinek is írt, és azt a választ kapta, hogy három kilométeres körzetben itt is kötelező a leölés. Ezzel szemben a Nébih oldalán ilyen nem is szerepelt, kizárólag a sertések házi vágására adtak ki utasítást, de azt 10 kilométeres sugarú körben. Szombatra ezt is módosították, és ma már csak ajánlott a vágás.
„Nem kötelező, de mindenképp javasolt, és járványvédelmi szempontból is meghatározó segítség az RSzKF-ra fogékony állatok levágása a járványban leginkább érintett területeken, különösen Győr-Moson-Sopron vármegyében. A járvány országos elterjedése a teljes magyar állattenyésztési ágazatot, az élelmiszeripart és vele emberek ezreinek megélhetését teheti tönkre. Emiatt kell minden lehetséges eszközt bevetni a megfékezése érdekében.A vírus terjedésének megakadályozását jelentős mértékben segíti, ha a járványnak leginkább kitett Győr-Moson-Sopron vármegye térségben minél alacsonyabb az állatsűrűség. Ehhez, bár nem kötelező, de hatékony eszköz lehet a fogékony állatok önkéntes levágása, amit a hatóság épp ezért erősen javasol”
Továbbra is előírás az állatok zártan tartása és a legeltetési tilalom. Országszerte megtiltották a patás állatok felvonultatásával járó rendezvényeket.
Felmerül az a kérdés is, mi a valóban helyes eljárás a tetemekkel. Szlovákiában ugyanis inkább több száz kilométert szállítják a dögöket, mert tartanak attól, hogy fontos vízbázison földeljenek el több száz állatot. Ehhez képest Magyarországon a szállítást tartják veszélyesnek, és a lehető legközelebbi tetemelhelyezés mellett tették le a voksot. Ez Kisbajcs esetében a Bábolna melletti korábbi dögkút volt, jelenleg pedig a Csemeztanya melletti állami területet készítik elő. A környéken lakók már most tiltakoznak, mivel Csemeztanyán nincs vezetékes víz.
Magyarországon egyelőre nincs további fertőzés
A Nébih honlapján szereplő adatok szerint országszerte 448 gazdaságban teszteltek, és egyedül a már ismert két telepen, Kisbajcson és Levélen mutatták ki a betegséget.
Győr-Moson Sopron vármegye, valamint Komárom Esztergom vármegye tatai és esztergomi járása kivételével engedélyezett az export. Harmadik országba való szállításhoz szükséges exportbizonyítványokban viszont a vírusmentességet nem tudják leigazolni. Jelenleg összesen 27 ország tekintetében van információ valamilyen beviteli tilalomról.
Miért nem elég karanténozni?
Idehaza is eltérő még az állatorvosok és gazdák véleménye is.
Sokan felvetik, hogy a járvány korábbi kitörésekor nagyobb volt az állatsűrűség, mégis karanténozással és fertőtlenítésekkel meg tudták állítani a vírust, és nem öltek le egészséges állatokat. Ennek kapcsán Lázár János jegyezte meg egy videóban, hogy a kulcs az állat fajtája és az immunitás kérdése. Mert míg 50 éve zömében magyar tarkát tartottak a gazdaságokban, ami sokkal ellenállóbb, ma a magasabb tejhozam érdekében leginkább holstein-fríz állományok vannak, amely állatok immunitása viszont sokkal gyengébb, mint a magyar tarkáé. Ez az állat ha elkapja a ragadós száj- és körömfájást, nem úgy reagál mint a régi idők szarvasmarhái.
Tudományos anyagok szerint egyébként a fertőzött állatoknál alig több mint 2 százalék a mortalitás, a vírust azonban tovább hordozza az állat és ürít. A magyarázatokban – miért kell leölni az állatokat – az is szerepel, hogy a hetvenes években a szomszédos országok és más európai országok sem voltak mentesek, most viszont nagyon szigorúak az exportszabályok. Számos ország ír elő teljes országmentességet, ami azt jelenti, hogy a teljes ország mentes a vírustól. Ilyen státuszt csak a leölések után kaphatunk.
Az export felfüggesztését a teljes hazai mezőgazdaság, állattartás sínyli meg. A kisgazdaságok, családi gazdaságok viszont egy állományfelszámolást élnének túl nehezen, és még ha valóban teljes kártalanítást kapnának is, nem biztos, hogy még egyszer belevágnának az állattartásba, és mindent elölről kezdenének.
A Mi Hazánk Mozgalom egy kifeszített molinóval üzent az Agrárminisztériumnak. Dócs Dávid országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának tagja Facebook-oldalán a következőket írta:
„Sokan gondolunk sok mindent a kialakult helyzetről, de egy biztos.
Nem lehet halomra ölni az egészséges állatokat, nem lehet tönkretenni az állattartókat, és nem lehet hagyni, hogy felszámolják a vidéki életformát, mert már nem lesz, aki újra kezdje!”
A képviselő sajtótájékoztatója a
Youtube-on visszanézhető.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
