Hétfőn 16 órára hirdette meg soron következő ülését az országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága. A bizottság fiatal bizottságnak mondható, hiszen ezen a néven csak 2014 óta tartozik a kötelezően létrehozandó testületek közé.
Miért van ilyen bizottság?
A bizottság fő feladatát nem nehéz kitalálni, de mégis érdemes a honlapon leírtakat figyelemmel tanulmányozni.
A testület létrehozásának alapgondolatát az Alaptörvény Alapvetésének D) cikke fogalmazza meg a legplasztikusabban: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal” – kezdődik a bizottság oldalán található munkaköri leírás.
„2010-ben az állampolgársági törvény kiterjesztésével a Magyarország határain kívül élő magyar emberek és az anyaország között közjogi kapcsolat létesítésének a lehetősége nyílt meg, amely az azt megelőző esztendőkhöz képest alapvetően új helyzetet és lehetőségeket teremtett, valamint új feladatokat rótt a magyar-magyar kapcsolatok területén a kormányzatra, illetve a kormány feletti ellenőrzést gyakorló Országgyűlésre egyaránt. Megtörtént a nemzet határok feletti újraegyesítése” – indokolta önmaga létezését a bizottság szövege.
Arról nagyon hosszan lehetne vitatkozni, hogy 2010 óta megtörtént-e a magyarok határok feletti újraegyesítése, mindenesetre a Nemzeti Összetartozás Bizottsága az alábbiakat tartja legfontosabb feladatának.
1. a törvényhozáshoz szorosan kapcsolódó jogszabály-előkészítő, ellenőrző munka,
2. a Kárpát-medencében és a diaszpórában működő magyar politikai, egyházi és civil szervezetekkel való kapcsolattartás,
3. elnöki, illetve bizottsági látogatások a Kárpát-medencében és a diaszpórában.
Tárgysorozatba vétel elutasítva
Az október 11-én tartott ülés meghívójából kilátszik, hogy az 1-es pont alá tartozik a napirendre tűzött (egyetlen) javaslat. Bár az ülés jegyzőkönyvét még nem tették elérhetővé, de az országgyűlés honlapján látható, hogy minösszesen 10 perc alatt döntött a bizottság a Hazatérés Napjának elutasításáról.
Kedvező döntés esetén a javaslat a plenáris ülésre került volna, ahol további vita után még mindig lett volna lehetőségük elutasítani a Mi Hazánk által szorgalmazott emlékezetpolitikai fordulatot éppen ezért gesztusértékű, hogy
a bizottság még a tárgysorozatba vételt sem támogatta.
A trianoni határ nem örök
„A Hazatérés Napja Észak-Erdély visszatérésének, a második bécsi döntésnek a napjára, augusztus 30-ra eső ünnepnap, amely lehetőséget teremt a magyarság számára, hogy megemlékezzen a trianoni diktátumot követő revízióért vívott küzdelemre, amelynek eredményeképp nemzettestvéreink milliói, ősi területeink és javaink jelentős része térhetett vissza a Szent Korona hatálya alá az ezeréves Magyar Királysághoz.
1921. október 13-án az Őrvidék, 1938. november 2-án a Felvidék, 1939. március 15-én Kárpátalja, 1940. augusztus 30-án Erdély, 1941. április 11-én a Délvidék részeinek hazatérését ünnepelhette a nemzetünk. A trianoni diktátumban kijelölt határ felidézett módosításaira minden esetben a nemzetközi jog hatályos rendelkezései alapján, érvényes módon került sor, ezért az 1945-ben hazánkra kényszerített moszkvai fegyverszüneti, majd az 1947-es a párizsi békeegyezményeknek a visszatért területeket érintő, alaptalan és indokolatlan rendelkezései jogsértőek, ezért semmisek.
A Hazatérés Napja ezért kettős jelentőségű: emléknap, amikor a nemzet fejet hajt a revízióért küzdelmet vívott hazafiak dicsősége előtt, és ünnepnap, amikor hitet teszünk amellett, hogy idővel az isteni örök igazság győzedelmeskedik a hazugság felett, a remény a beletörődés felett, a jog a jogtalanság felett, a trianoni határ pedig nem örök” – áll a javaslat általános indoklásában.
A javaslatot augusztus 30-án nyújtották be a Mi Hazánk frakciójába tartozó képviselők. Ugyanezen a napon Horthy szobrot állítottak az országgyűlés alelnökének irodájában, így Dúró Dóra dolgozószobájában bárki megtekintheti a Kormányzó mellszobrát.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
