Az óév utolsó és az újév első hetében igen elterjedt szokás a lencseevés, ez pedig ahhoz a hiedelemhez köthető, hogy aki sokat eszik belőle azt mesés gyarapodás, szakmai siker fogja érni.
Az angolszász országokban nagy hagyománya van a szerencsekultusznak és annak, hogy a különböző fogadóirodáknál közéleti, politikai események is szerepelnek a megszokott, világszerte elterjedt sport kínálat mellett. A brit nemzetközösségbe tartozó országok politikai rendszerei között vannak jelentős különbségek, de az alapokat a hagyományos angol többségi (kompenzációs lista nélküli és töredékszavazatokat figyelmen kívül hagyó) szisztéma adja. 2023 ezekben az országokban átmeneti év, de olyan év amely sokat fog eldönteni egy-egy párt, vagy politikus jövője szempontjából.
Európa középső részére sok hatással a skót, walesi, ír, vagy ausztrál tendenciák, esélyek nincsenek, de az angol, vagy még inkább az amerikai elnök személye már jóval többet határoz meg a jövő katonai, gazdasági és társadalmi folyamatai közül. A William Hill és a Bet365 várakozásai, piacai alapján vesszük sorra a legérdekesebb kérdéseket.
Mikor lesz a brit általános választás?
Egészen a legutóbbi ciklusokig és a Brexit körüli politikai válságokig nem igazán volt hagyománya az előrehozott választásoknak a szigetországban, ez azóta némelyest megváltozott, így minimális esélye annak lehet, hogy még ebben az évben beomlik a konzervatív kormányzás, de jóval valószínűbb, hogy csak normál időben, 2024-ben lesz a következő.
A munkáspártiak 2010 óta nincsenek hatalmon, és Jeremy Corbyn vezetésével a 2019-ben a nagy arányú vereséggel megsemmisültek. A fő kérdés, hogy hogy a párt Kier Starmer vezetésével újra kormányerő lesz, vagy a konzervatívok megtartják a déli politikai bázisukat, és tovább erősödnek Észak-Angliában és Skóciában. A pillanatfelvétel és a kutatások adta esélykalkuláció szerint az a valószínűbb, hogy a munkások átveszik a hatalmat a konzervatívoktól. Előbbire 1,3, utóbbira 3,5 az odds. Itt magukról a választókerületekről van szó, a döntő jelentőség kevésbé a pártoknál, hanem inkább maguknál a körzeti képviselőknél, ennek megfelelően sokat változhatnak az esélyek a jelöltek személyének megtalálásakor, főleg a csatatereken.
A „döntő többség” opciónál arra már nem egyértelműek a számítások, hogy egy esetleges munkáspárti győzelem után lesz-e többségük (1,9), ez előrevetíti a legvalószínűbb koalíciós eseteket és a kisebbségi kormányok bekövetkezésének sorrendjét.
Hogyan alakul a kormány összetétele?
1. Munkáspárti többség – 1,9
2. Munkáspárti kisebbség – 4,33
3. Konzervatív kisebbség- 6,0
4. Konzervatív többség – 6,5
A koalíciós kormányok közül a legnagyobb valószínűséget arra adnak, hogy a liberálisok, akik már egy korábbi konzervatív kormányban megégették magukat, ezúttal inkább a munkáspárttal lépnének koalícióra – ez mintegy kilencszeres rátával jutalmazza a bátor szerencsejátékost.
Ki lesz a miniszterelnök?
A fenti arányszorzók értelmében a legtöbb esély arra van, hogy a következő angol miniszterelnök Keir Starmer (munkások) lesz, de érdekesség, hogy ez nem olyan valószínű (1,4), mint maga a párt győzelme (1,3). A miniszterelnököt nem közvetlenül választják, tehát Starmernek még érdemes hátrafelé tekinteni, mert pártjában többen is aspirálnak a vezetésre még akkor is, ha a munkások népszerűségi mutatói most nem olyan rosszak. Közülük a William Hill Andy Burham (4,5), Wes Streeting (6,0) és Rachel Reeves (7,0) hármasát emeli ki. Mindhárom politikus több ciklus óta magabiztosan nyeri a saját körzetét.
Konzervatív dilemmák – #backboris?
A kormányzó konzervatívok mélyrepülését jól jelzi, hogy a Sun az előző miniszterelnök (Liz Truss) hivatalba lépése idején kiállított egy káposztát, hogy megvizsgálja: a káposzta rohad el hamarabb, vagy Liz Truss kényszerül lemondásra? A káposzta bírta tovább.
Truss után Rishi Sunak jött a miniszterelnöki székben, az ő újrázása most 2,75-ös oddssal kapható, de közel sem biztos, hogy vele vágnak neki a kampánynak, hiszen Boris Johnson korábbi miniszterelnök igen jelentős offenzívát indított a visszatérését illetően. Elemzők szerint a körülötte csoportosuló konzervatív politikai erőtér a párt második embereként tartja számon és emeli fel a bukott vezetőt. Boris felületein az látható, ahogy járja az országot és a legkülönfélébb társadalmi csoportokkal szelfizik, vagy éppen beáll kenyeret sütni egy pékség reggeli műszakosai közé. A volt miniszterelnöknek nem mellesleg 2,4 millió követővel bíró Facebook oldala van, miközben a regnáló Rishi Sunaknak csupán 400 ezer.
Mindezek mellett Boris Johnsonnak nem az ismételt pártvezetés, vagy a miniszterelnökség az egyetlen visszatérési lehetősége. A William Hill azzal is számol, hogy újra harcba szállhat Londonért és amennyiben sikerül a korábban általa vezetett várost visszavennie a baloldaltól, akkor az olyan erős legitimációt jelentene, ami a fentebb sorra vett kétes kimeneteleket egyértelművé tenné a párt vezetése körül.
USA
A tengeren túlon a kétosztatú pártrendszer pont ellentétes pozícióból várja a 2024 végén esedékes választást, 2023 itt is a személyi kérdésekről, az adománygyűjtésekről és a ki lép vissza kinek a javára történetekről fog szólni.
Ki lesz következő amerikai elnök?
Az elnököt az elektorok választják, de voksolás a véghajrához érkezve teljesen perszonalizálódik, sem a republikánus, sem a demokrata jelölőgyűlések nem kezdődtek még el, jelenleg az egyéni építkezések időszakában vannak a szereplők. Az ritkán szokott előfordulni, hogy a regnáló elnököt pártja nem jelölje újra, Joe Bidennél kora miatt ez könnyen megeshet. Az esetleges jelöltek mostani szorzói:
Ron DeSantis (2,75) – republikánus
Joe Biden (3,75) – demokrata
Donald Trump (7,00) – republikánus
A összesített felsorolásban 100-nál is több kandidáló van, az erőviszonyok a visszalépések és az első jelölőgyűlések után fognak jelentősen átalakulni, ami már most látszik, az Trump visszatérési kísérlete. A felejthetetlen körülmények között elbukott választás után Trump most megint nekiveselkedne, de az elmúlt hónapok folyamatai arra mutatnak, hogy az elnökválasztást jobb eséllyel nyerné meg újra, mint saját pártján belül a jelölési folyamatot. Az exelnöknek tehát előbb DeSantisékat kellene valahogy maga mellé állítania ahhoz, hogy újra próbálkozhasson Biden(?) ellen.
Így állnak a demokrata jelöltek az elnökjelöltségért folytatott párton belüli csatában:
Joe Biden (1,44)
Kamala Harris (8,00)
Gavin Newsom (13,00)
A republikánus politikusok elnökjelöltté válásának szorzói:
Ron DeSantis (1,8)
Donald Trump (3,25)
Mike Pence (23,00)
A pártos összesítésben hasonlóan szoros lehet a küzdelem, mint legutóbb. A végső republikánus siker 1,66-ot, míg a demokrata 2,2-ér a Bet365 által árult termék rangsora alapján.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
