A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyeleti intézkedései nyomán 2019 eleje óta a bankok mintegy 246 millió forint jogosulatlanul elvont összeget térítettek vissza a fogyasztóknak – közölte a jegybank kedden az MTI-vel.
A fogyasztóvédelmi ellenőrzései során feltárt fogyasztói érdeksérelmek rendezése érdekében az MNB számos esetben az eredeti állapotot helyreállító elvárásokat is megfogalmazhat a pénzügyi intézményeknek. E visszatérítési kötelezések, elvárások közvetlenül hozzájárulnak a fogyasztókat ért anyagi érdeksérelem rendezéséhez.
A fogyasztók egyedi jogsérelmei ügyében indult eljárásaiban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) többször tárt fel olyan jogszabálysértő banki gyakorlatot, amely az eljárás kérelmezőjén túl más ügyfeleket is érintett.
Ilyenkor valamennyi érintett fogyasztóra vonatkozóan felszólította az adott kereskedelmi bankot a jogosulatlanul felszámított összeg visszatérítésére.
Ennek köszönhetően az elmúlt bő két évben 246 millió forint jogosulatlanul felszámított összeg került vissza az érintett lakossági ügyfelekhez.
A konkrét példák között elsőként sorolta fel az MNB azt az esetet, amikor csaknem 1600 szerződésre vonatkozóan több mint 163 millió forintot térített vissza egy hitelintézet a fogyasztóknak, mivel
az állami kamattámogatással nyújtott lakáshitelek esetében nem a jogszabály előírása szerint állapította meg a kamat, illetve a kezelési költség mértékét.
Egy másik bank szintén hibásan, nem az állami kamattámogatásra vonatkozó rendelet szerint szabta meg egyes kamatait, ráadásul a saját hirdetményében foglaltnál is magasabb kamatot számított fel. A feltárt 534 esetben közel 38,5 millió forint járt vissza a fogyasztóknak.
Az MNB intézkedett azon bankkártyás tranzakcióknál is, amelyeknél indokolatlan devizakonverzióra került sor. Ezeknél a forinttól eltérő devizanemben vezetett fizetési számláról belföldön végzett bankkártyás tranzakciók során a fogyasztó által elvileg fizetett szolgáltatás ellenértéke eltért a számlán ténylegesen terhelt összegtől. Az MNB felhívására a jogsértő módon eljáró bankok 5 évre visszamenőleg elvégezték a hibásan terhelt összegek korrekcióját. Az egyik bank ügyfelei körében ez meghaladta a 14 ezer tranzakciót. A hitelintézetek devizában írták jóvá a többletterhelést mintegy 111 ezer euró, 1200 svájci frank, 2000 angol font és 4500 svéd korona összegben.
Egy további hitelintézet az indokolatlanul küldött banki sms értesítések díját terhelte a fogyasztókra. Például a fogyasztó által beállított 99 euró értékhatár ellenére a bank 99 forint limitértéktől küldött sms-értesítést. Az MNB felhívására a bank a hibajavítás mellett a téves limitbeállításból eredő sms díjak miatt 380 ügyfélnek térített vissza közel 2,4 millió forintnyi forintot és devizát.
Pénzforgalmi jogszabálysértés miatti bírságfizetés mellett 21 fogyasztó számára keletkezett visszatérítési kötelezettsége egy további banknak, amely (állítólag informatikai hiba miatt) a felmondott jelzáloghitelek részletfizetési megállapodásaiban foglalt fizetési részleteket jogosulatlanul egy összegben terhelte. A tévesen beszedett összegek visszautalásáról a bank intézkedett és a terhelés miatti negatív egyenleg okozta kamatot, költséget pedig nem számította fel a fogyasztók számláin.
Az MNB a Minősített fogyasztóbarát termékek megfelelőségét is rendszeresen ellenőrzi, ennek során egyes hitelintézeteknél a fogyasztóbarát lakáshitel pályázati szabályait sértő eseteket tárt fel. Az MNB munkája során továbbra is kiemelt figyelemmel kíséri azokat az eseteket, amikor a bankok jogszerűtlen eljárása anyagi terhet ró a fogyasztókra. Minden lehetséges esetben alkalmazni fogja a reparációt, azaz a jogszerűtlenül befizetett összegeknek a fogyasztók számára történő visszatérítését.
Érdekes egyébként, hogy a fenti példákban tulajdonképpen az ügyfelek meglopásáról is beszélhetünk, ennek ellenére az MNB egyetlen esetben sem bírságolta meg a szabálysértő bankokat, csupán arra kötelezte őket, hogy utalják vissza a jogtalanul elvont összeget, ám még (a sokszor több éves) inflációt sem vették figyelembe. Bezzeg fordított esetben…
Felmerül a kérdés, így mégis milyen visszatartóerőre számíthatunk, hiszen a legrosszabb esetben is a törvénysértő banknak csupán az eredeti, jogtalanul elvont összeget kell visszautalnia, ha viszont sosem bukik le, extra profitra tehet szert. Tehát veszíteni semmiképpen sem tud.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!