daextlwcn_print_scripts(false);

Hogyan látta Gömbös Gyula Trianon után a magyar feltámadást és a magyar jövőt? Csarnai Márk írása.

1933. május 23-án iktatták be hivatalába dr. Hagymássy Zoltánt, Tolna vármegye új főispánját. A törvényhatóság ünnepi közgyűlésén vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnök mellett jelen volt Sztranyavszky Sándor, a Nemzeti Egység Párt elnöke, Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkár, Antal István miniszteri tanácsos és a vármegye számos képviselője.

A beiktatási ünnepséget követően Gömbös Gyula részt vett Szekszárd város képviselő-testületének közgyűlésén, ahol a miniszterelnöknek átadták a város díszpolgári címét.

Gömbös Gyula hosszabb beszédben köszönte meg a város megtiszteltetését, amelyben kitért a Trianon után hőn áhított magyar feltámadásra, az értékek „arisztokráciájára”, a „kuruc-labanc” szembenállás elavultságára, a politikai magyar nemzet egységére és a tehetségre, mint az érvényesülés egyetlen lehetséges módjára.

A szekszárdi beszéd összefoglalta a néhai miniszterelnök politikai szemléletét, amelyről a Pesti Hírlap 1933. május 24-i száma terjedelmesen számolt be.

A miniszterelnök köszöntőbeszédében többek között hitet tett a társadalmi osztályok közötti béke mellett, majd kiemelte, hogy „a magyar feltámadás nem illúzió, hanem elő igazság”:

„A magyar feltámadás nem álom és nem jelszó, a magyar feltámadás élő, kívánkozó, parancsoló igazság! És én ennek a feltámadásnak harcosa vagyok, úgy is mint ember, úgy is mint Magyarország miniszterelnöke. Valamikor azt mondottam, ne nézd, ki honnan jön, hanem ki hova megy. […] Nem a társadalmi osztályok széttagoltságában, hanem a testvéri együttérzésben és a társadalmi osztályok összekovácsolásában látom a magyar jövőt. Bennem egyesül a vasi nemes ember és a tolnai paraszt. E két vér sejtjei jól megférnek bennem és biztatnak arra, hogy a hagyományokon alapuló haladó politikát kövessem a magyar közéletben.”

Gömbös Gyula a kormány Nemzeti Munkatervének megvalósításában számított a munkásságra is, mert ahogy fogalmazott „a Munkaterv minden dolgozó érdekeit szolgálja”.

Beszédének második részében – az osztályharcot elvető és az osztályellentéteket feloldó – korporatív politikának és a meritokráciának adott hangot, amikor az értékek arisztokráciájának megteremtése mellett tett hitet. Gömbös – a kor több jobboldali politikusához hasonlóan – arisztokrácia alatt nem a születési arisztokráciát értette, hanem „a legjobbak uralmát”, amelyben az egyén társadalmi pozíciója nem társadalmi származásától, hanem tehetségétől, tudásától és teljesítményétől függ. Ebből kifolyólag erős kritikát fogalmazott meg a protekcióval szemben, amely véleménye szerint megmételyezi a közéletet.

„Mi mindnyájan ezeréves nemzet gyermekei vagyunk […] Legyen tehát mindenki öntudatos fia a nemzetnek, ne érezze azt, hogy félretolták, mert az én politikám tengelyében az olyan tehetségek vannak, akikben megvan az erkölcsi adottság és a felkészültség. Ők jelentik az új Magyarország számára azt az új arisztokráciát, amelyet én az értékek arisztokráciájának nevezek. Nem demokratikus fogalom ez, mert nem nivellál, hanem hierarchikus fogalom, amely felépít és nem zárja ki a nemes grófot, mint ahogy nem zárja ki az egyszerű ember fiát sem. A fontos az, hogy ki mit jelent a nemzet számára. Rádiószózatom (1932. október 4. – szerk.) azt jelentette, hogy minden magyar ajtón olyan közszellem érdekében kopogtatok, amely egyesít és nem választ széjjel, amely épít és erősít, rendszerbe kívánja foglalni a nemzetet, amely tisztít azért, hogy azon az országúton, amelyen járunk, ne a halogató Zápolyák szelleme érvényesüljön, hanem az a nagy magyar akarás, amely érzi, hogy történelmi elhivatottsága nemcsak az, hogy a Duna-medencéjében saját fajának adjon otthont, hanem bástyája legyen Európa kultúrájának és közművelődésének. […]”

Beszédében a társadalmi osztályok közti harmónia mellett kiemelte azt is, hogy fontosnak tartja az összhangot a magyarok és a magyarsággal több száz éve együtt élő nemzetiségek között:

„A testvéri szeretetet hirdetem a nemzetiségekkel szemben is. Nincs szükség ebben a kérdésben új prófétákra. […] Nincs szükség arra, hogy új próféták, új eszméket hirdessenek. Egyedül arra van szükség, hogy ne válasszanak szét bennünket, hanem maradjunk együtt, mert az Isten is úgy akarta, hogy a sváb falu mellett magyar falu legyen, s a magyarnak útja a sváb falun, a svábnak útja a magyar falun vezessen át. […]” Gömbös Gyula ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Magyarország területén élő nemzetiségek csakis a magyar szervektől várhatnak jogorvoslatot, mert ahogy fogalmazott: „Nem fogadom el, hogy valaki nem az illetékes magyar tényezőknél, hanem az ország határain kívül keressen védelmet.” Ezzel szavakba foglalta, hogy a magyarországi németeket a politikai magyar nemzet részének tekinti, vagyis hitet tett a politikai nemzet egységének megtartása mellett.

Szót ejtett még a magyar és magyar közti szembenállás káros mivoltáról is, majd a nemzeti összefogás fontosságát hangsúlyozta:

„A magyar, ha meg akarja erősíteni nemzetközi helyzetét, nem fogyaszthatja önmaga energiáit, nem pártoskodik tehát és nem keresi az ellentéteket a részletkérdésekben, hanem elfelejti a részletkülönbségeket, a nemzeti célok felé néz, mégpedig ma már nem optimista szemüvegen keresztül, hanem a reálpolitikus szemével. Akármerre megyek, mindenütt vágyódást látok az iránt, hogy Magyarországot nemzetközileg megértsék, hogy Magyarország belső vonatkozásban reformkorszakon menjen át, amelynek befejeztével minden magyar erő a maga helyén érvényesíthesse tehetségét.”

Miniszterelnökként elmondott első nyilvános programbeszédében vitéz jákfai Gömbös Gyula azonos gondolatokat fogalmazott meg mint Szekszárdon:

„Mit értek én magyar feltámadás alatt? Értem a béke revízióját, értem az igaz magyar testvériséget. Nem akarok különbséget tenni társadalmi osztályok között. A magyar munkást éppúgy testvéremnek tekintem, mint előkelő paloták lakóit. Értem a mindennapi kenyér megteremtését mindenki számára. Értem a feltámadás alatt azt az öncélú nemzeti politikát, amelynek fontosságától minden magyar embernek egyformán át kell hogy hatva legyen.” 

 Csarnai Márk

A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

IMPRESSZUM

Felelős kiadó: Innovatív Kommunikáció Alapítvány
Főszerkesztő: Horváth Tamás

© 1999 – 2024 Magyar Jelen, magyarjelen.hu
Exit mobile version
daextlwcn_print_scripts(true);