loading
Menü
Támogatás

Újabb Árpád-házi királyt azonosított a Magyarságkutató Intézet

2026. jún. 14. 18:35
4 perces olvasmány
II. (Vak) Béla-ábrázolás a Thuróczy-krónikából (Chronica Hungarorum, 1488) II. (Vak) Béla-ábrázolás a Thuróczy-krónikából (Chronica Hungarorum, 1488)

A Magyarságkutató Intézet kiemelt kutatása során a székesfehérvári osszárium (csontkamra) több mint 400 genomjának elemzésével három új férfiági Árpád-házi vonalat azonosítottak, amivel kétséget kizáróan sikerült meghatározni II. (Vak) Béla király maradványait is. A genetikai adatok igazolják a dinasztia sztyeppei származását (R1a-Z93) és a honfoglaló elittel való kapcsolatait, emellett a dinasztikus házasságok révén északi, viking kori genetikai szálakat, valamint az idő előrehaladtával fokozatos európai integrációt mutatnak. Az interdiszciplináris áttörés a történelmi leírásokkal egybevágó, genetikai alapú megjelenés-rekonstrukciók mellett hosszú távon megalapozza az azonosított uralkodók és főrangú személyek méltó újratemetését a székesfehérvári nemzeti emlékhelyen” – áll a Magyarságkutató Intézet közleményében.

Beszámolójukból kiderül, hogy a székesfehérvári királyi bazilika osszáriumának archeogenetikai vizsgálata nemzetközi jelentőségű áttörést hozott. A kutatás során az intézet munkatársai több mint 400 egyén genomját dolgozták fel, és a folyamat során három olyan új egyént azonosítottak, akik a férfiági Árpád-házi (R-ARP) genetikai vonalat hordozzák.
Korábbi kutatások alapján eddig négy R-ARP genetikai vonalat hordozó egyént ismerhettünk: III. Bélát, Szent Lászlót, egy Árpád-kori (HU52) és egy ma élő, ismeretlen személyazonosságú férfit. Ezzel a felfedezéssel jelenleg már hét ismert R-ARP-hordozót tartunk számon.
A kutatók többféle módszert alkalmaztak az elemzések során, vizsgálták a rokonsági fokokat és a genetikai kapcsolatokat. Az eljárás előnye, hogy a „családon belüli” és a „dinasztikusan távoli” kapcsolatok is pontosabban vizsgálhatóak. Így sikerült azonosítani II. (Vak) Béla (ur. 1131–1141) magyar királyt is. A második személy Szent László másodfokú rokona, aki valószínűsíthetően az apai nagybátyja, míg a harmadik egyén apai ágon kapcsolódik az Árpád-vonalhoz, feltehetően egy távolabbi, de tudatosan vállalt dinasztikus rokonság révén.

Mint oldalukon kifejtették, „az Árpád-ház férfivonala (R-ARP) az R1a-Z93 haplocsoportba tartozik, ami a bronz- és vaskori eurázsiai sztyeppei népektől származtatható, és genetikai párhuzamai a Déli-Urál térségétől a Kaukázusig húzódó sztyeppeövezetben mutathatók ki”. A folyamat során olyan, csak erre az ágra jellemző mutációkat is sikerült azonosítani, amelyek segítségével az R-ARP kialakulása pontosabban vizsgálható.

Korábbi elemzések feltárták azt is, hogy az Árpád-házi uralkodók szoros genetikai kapcsolatban álltak a honfoglaló magyar elit tagjaival, valamint a dinasztikus házasságok révén több középkori magyar főúri családdal is, úgymint az Abákkal, a Corvinokkal vagy a Báthoryakkal. Ez összhangban van az ismert történeti adatokkal, amelyek szerint a magyar középkori nemesség egy szorosan összefonódó „hálót” képezhetett. Ezen eredmények arra is rávilágítottak, hogy míg az Árpád-ház korai tagjai erőteljesebb keleti genetikai komponenssel rendelkeztek, a későbbi királyok már döntően az európai genetikai térbe illeszkedtek.

A tanulmány egyúttal alátámasztotta Macsói Béla herceg genetikai azonosítását, és igazolja Rurikida-származását. Az Y-kromoszóma-haplocsoportja (N-Y4338) megegyezik a Rurik-dinasztiára jellemző ággal.

További érdekesség, hogy a III. Béla király sírja mellett feltárt magzat maradványainak genetikai vizsgálata nem igazolt közvetlen rokoni kapcsolatot a jelen kutatásban elemzett egyénekkel. A tesztek ugyanakkor távolabbi genetikai egyezést mutattak ki több Árpád-házi személlyel, valamint az Aba-nemzetség egyik vizsgált tagjával. Az elhunyt pontos személyazonosságát azonban továbbra sem sikerült meghatározni.
Kiderült azonban, hogy II. Béla, III. Béla és a HU52 jelű egyén esetében a teljes genom elemzése északi, viking kori népességgel is kimutatott rokoni kapcsolatokat. Ennek magyarázata a Kijevi Rusz uralkodóival köttetett dinasztikus házasságokban kereshető.
A Magyarságkutató Intézet értékelése szerint az új kutatási eredmények egyszerre jelentenek tudományos áttörést és szimbolikus jelentőségű előrelépést. „Hozzájárulnak az Árpád-ház történetének pontosabb megismeréséhez, a magyarság keleti kapcsolatrendszerének tudományos feltárásához, valamint a középkori magyar elit genetikai és történeti összefüggéseinek komplex rekonstrukciójához. A kutatás hosszú távú célja, hogy tudományos alapot biztosítson az azonosított magyar királyok és főrangú személyek méltó újratemetéséhez az egykori székesfehérvári koronázó bazilika mellett kialakítandó nemzeti emlékhelyen” – írták oldalukon.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Összes
Friss hírek
Támogassa munkánkat!

Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.

Támogatás