A jogszabályok képtelenek lépést tartani a mesterséges intelligencia fejlődésével
Kép forrása: Getty Images
Az európai felügyeleti hatóságok szerint a pénzügyi szabályozás nehezen tart lépést a mesterséges intelligencia gyors fejlődésével. A döntéshozók arra keresik a megoldást, miként támogathatnák a technológia elterjedését úgy, hogy közben hatékonyan kezeljék a piaci integritást és a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatokat – közölte a CNBC nyomán a Portfolio.
Nikhil Rathi, a brit pénzügyi felügyelet (FCA) vezérigazgatója szerint a hagyományos jogalkotási folyamat alkalmatlan a gyors technológiai változások követésére, különösen most, hogy az ágensalapú mesterséges intelligencia fejlesztése rendkívüli módon felgyorsult. A CNBC-nek nyilatkozva kifejtette, hogy a technológia elképesztő sebességgel fejlődik, ezért teljesen új megközelítésre van szükség az ágazatban tapasztalható innovációk kezeléséhez.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke hangsúlyozta, hogy bár a mesterséges intelligencia jelentős mértékben növelheti a termelékenységet és a nyereségességet, egyúttal komoly veszélyeket is hordoz magában.
Figyelmeztetett, hogy míg a kiberbiztonsági kockázatokról, a hackertámadásokról és az adatlopásokról már mintegy tíz éve zajlik az egyeztetés, a mesterségesintelligencia-modellek fejlődése és elterjedése egy sokkal súlyosabb fenyegetést jelent. Lagarde szerint a folyamat rendkívül gyorsan zajlik, miközben a megfelelő védelmi eszközök és az ezekhez szükséges erőforrások kidolgozása még várat magára.
A mesterséges intelligencia termelékenységre és piaci integritásra gyakorolt hatása központi témaként szerepelt az Európai Központi Bank éves, a portugáliai Sintrában megrendezett fórumán, amely az amerikai Jackson Hole-i gazdaságpolitikai szimpózium európai megfelelője. Sarah Breeden, a brit jegybank alkormányzója felhívta a figyelmet arra, hogy az ágensalapú mesterséges intelligencia piaci feszültségek idején jelentősen felerősítheti az árfolyam-ingadozást. Bár a kereskedőházak jelenleg többnyire alacsony kockázatú, operatív feladatokra, például elemzések készítésére használják az autonóm rendszereket, ez a helyzet gyorsan megváltozhat. Breeden szerint a technológia szélesebb körű elterjedése szigorúbb felügyeletet tesz szükségessé. Javaslata szerint a kereskedési rendszerekbe olyan védelmi mechanizmusokat – például automatikus kereskedési szüneteket vagy vészleállítókat – kell beépíteni, amelyek képesek korlátozni vagy teljesen felfüggeszteni a kereskedést, ha a meghibásodó modellek piaci összeomlással fenyegetnek.
A jegybankárok és a piaci szabályozók egyetértenek abban, hogy Európa lemaradásban van a mesterségesintelligencia-beruházások, valamint az áttörést hozó, élvonalbeli technológiai vállalatok fejlesztése terén.
Borisz Vujcsics, az EKB alelnöke rámutatott, hogy a kontinensnek ki kell építenie saját kapacitásait ezen a téren, mivel a technológiai önállóság kérdése egyre fontosabbá válik. Vujcsics emlékeztetett arra, hogy Európa a múltban már bizonyította képességét az új technológiák termelékenységfokozó alkalmazására, de az úttörő fejlesztésekben nem mindig járt az élen.
Nikhil Rathi szerint a piacfelügyeleti szerveknek törekedniük kell a kényes egyensúly megteremtésére. Bár a technológiai innováció komoly lehetőségeket rejt – különösen az Egyesült Királyság előtt álló termelékenységi és gazdasági növekedési kihívások leküzdésében –, rendkívül fontos, hogy a piacok ne váljanak sebezhetővé olyan kockázatokkal szemben, amelyeket a hatóságok még nem képesek teljes körűen felmérni. A vezérigazgató hozzátette, hogy bár nem céljuk a technológia elterjedésének gátlása, teljesen nyitottnak és átláthatónak kell lenniük a felmerülő veszélyeket illetően.
Kapcsolódó:
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
