2024. február 26-án, majdnem két évvel az ukrajnai háború kitörése után Emmanuel Macron francia elnök mintegy 20 európai ország állam- és kormányfőjét hívta össze egy Ukrajna támogatását szorgalmazó konferenciára (Belgium, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Németország, Portugália, Románia és Spanyolország vettek részt). Rajtuk kívül amerikai, brit és svéd képviselők is jelen voltak.
A találkozó célja a nyugati országok által Ukrajnának nyújtott támogatások növelése és összehangolása volt.
Délután Robert Fico szlovák miniszterelnök (aki nem vett részt a gyűlésen) elmondta, hogy a találkozón szóba került a nyugati katonák küldésének lehetősége is (Fico kijelentette, hogy nem hajlandó szlovák katonákat küldeni Ukrajnába, de hozzátette, hogy azon politikai ellenfeleit szívesen küldené, akik nagyobb támogatást követelnek Ukrajnának).
Amikor egy újságíró megkérdezte Emmanuel Macrontól Robert Fico kijelentései után, hogy küldene-e nyugati csapatokat Ukrajnába, Macron a következőket válaszolta (ebben a videóban a 10. perctől hallható):
« Ma este mindent nagyon nyíltan és egyenesen tárgyaltunk meg. Egyelőre még nem született konszenzus arról, hogy hivatalos, felvállalt és jóváhagyott módon csapatokat küldjünk a helyszínre. De a folyamatok haladási irányát tekintve semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg ezt a háborút. Ezt határozottan merem állítani, de emellett fontos, hogy mindannyian alázattal álljunk az elmúlt két év eseményeihez. Sokan azok közül, akik ma azt mondják, hogy „soha, soha”, ugyanazok, akik két évvel ezelőtt azt mondták, hogy „soha, soha” tankokat; soha, soha repülőgépeket; soha, soha nagy hatótávolságú rakétákat. Emlékeztetném Önöket, hogy két évvel ezelőtt sokan azt mondták e körül az asztal körül, hogy ” ajánljunk fel hálózsákokat és sisakokat”, ma viszont már azt mondják, hogy gyorsabban és határozottabban kell dolgoznunk rakéták és tankok beszerzésén. Legyen bennünk annyi alázat, hogy elismerjük, hogy gyakran 6-12 hónapos késésben voltunk. Ez volt a ma esti vita célja. Tehát bármilyen eszköz bevetésére szükség lehet, ha az segíthet elérni a célunkat.»
Ez az első alkalom, hogy egy nyugati államfő nyilvánosan felvetette a nyugati katonák Ukrajnába küldésének lehetőségét. Érdekes az is, hogy Emmanuel Macron „hivatalos, felvállalt és jóváhagyott csapatokról” beszélt, ami arra enged következtetni, hogy már vannak nyugati csapatok Ukrajnában, nem hivatalosan.
A nacionalista jobboldali pártok nem különösebben bírálták ezeket a kijelentéseket, lévén, hogy fokozatosan, egyre inkább az atlantista álláspontot kezdték el képviselni (általában kerülik a megnyilvánulást ebben a témában, hogy ne kerüljenek ellentmondásba korábbi álláspontjukkal, valamint választóikkal).
Laurent Jacobelli, parlamenti képviselő és az RN (Nemzeti Tömörülés) szóvivője nem bírálta érdemben Emmanuel Macron megjegyzéseit (a csapatok küldésével kapcsolatban), de azt nyilatkozta, hogy a francia hadsereg jelenlegi leromlott állapotát tekintve nem lenne tanácsos túl sok felszerelést küldeni.
Hozzátette, hogy szerinte „Ukrajnának vissza kell szereznie határait” (ami most már az RN elnökének, Jordan Bardellának is a hivatalos álláspontja).
Csak a radikális, bevándorlás- és LMBT-párti baloldal bírálta Emmanuel Macron kijelentéseit. Jean-Luc Mélenchon a Twitteren azt írta:
„Ha csapatokat küldenénk Ukrajnába, azzal hadviselő féllé válnánk. Egy Oroszországgal szembeni háború pedig őrültség lenne. A harcias szóhasználat fokozása egy atomhatalom részéről egy másik nukleáris nagyhatalom irányába már önmagában is felelőtlen cselekedet. A Parlamentnek határozottan nemet kell mondania. Nemet a háborúra! Legfőbb ideje végre a békéről tárgyalni Ukrajnában, kölcsönös biztonsági záradékokkal.”
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
