A 2020-as év magyar vonatkozású kárpátaljai történései megmutatták, hogy Ukrajnának törvényileg kellene korlátoznia a kárpátaljai magyarok nemzetiségi jogait, mert a magyarok, lévén törvénytisztelő állampolgárok, mindent a saját hasznukra fordítanak, ami nincs a törvényekben szabályozva – írta Olekszandr Havros ungvári író, újságíró, az amerikai fenntartású ukrán Szabadság Rádió tudósítója a médium honlapján vasárnap megjelent kárpátaljai évértékelő elemzésében.
A magyarellenes média-megnyilvánulásairól ismert szerző szerint idén Kárpátalja nyugalmát ismét „külföldről inspirált zavarkeltés” bolygatta meg, aminek köszönhetően az idei év újfent keresztbe húzta Budapest reményeit, hogy rendezheti kapcsolatait az új ukrán vezetéssel az utóbbi által tett engedmények révén. Nagyrészt ugyanis – állította – a magyarok maguk provokálják a feszültséget, időről időre átlépve a vörös vonalakat, ahogy ezt vezető magyarországi állami tisztségviselők tették, amikor a helyhatósági választásokon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és Beregszász polgármesterjelöltje mellett agitáltak – írja a magyar nyelvű karpat.in.ua.
Havros tévképzetei között szerepel például, hogy a magyar kormány „örökbirtokaként” tekint Kárpátaljára, aminek bizonyítékát abban látja, miszerint a Fidesz-KDNP külhoni magyar civilszervezeteket és alapítványokat finanszíroz.
Ukrajna határ menti területén lényegében információs, pénzügyi, politikai struktúrák egész hálózata van kialakulóban a velünk szemben agresszivitást mutató szomszédos ország támogatásával
– írta.
Noha a magyar indulók jó eredményeket értek el a helyhatósági választásokon, Havros mégis örvendve nyugtázza, hogy hiába jutott be nyolc magyar képviselő a Kárpátaljai Megyei Tanácsba, mert nemhogy nem vették be őket a koalícióba, de még hatalmi tisztségeket sem kaptak, amire hagyományosan számítottak. Ráadásul ezt követően még az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) is vegzálni kezdte a magyarokat.
Az író szerint az ukrán egy „civilizált nép”, a hiba a magyarokban van, akiknek „semmi sem elég”. Mint írta:
még a Janukovics-rezsim kisebbségbarát politikáját is elutasították. Mint emlékeztetett, Kovács Miklós korábbi KMKSZ-elnöknek 2012-ben kevés volt az akkori regionális nyelvtörvény, egyenesen területi autonómiát követelt.
Konklúzióként a szerző indítványozza:
Ukrajnának törvényileg kellene korlátoznia a lehetséges provokációk terét, hogy ne fordulhasson elő a szürteihez hasonló kázus, amikor a helyi önkormányzat képviselői elénekelték a magyar himnuszt.
Ezen felül, „civilizált ukránként” követeli, hogy törvényben szabályozzák, mikor kerülhet fel Kárpátalján az állami intézmények épületeire „más állam zászlaja”, szorgalmazva büntetés megállapítását ezen jogszabályok megsértése esetén.
Ezáltal megszűnik az alap az információs manipulációkhoz és szembenálláshoz. A magyarok törvénytisztelő állampolgárok, ezért mindent, ami nincs a törvényekben előírva, a maguk hasznára fordítanak. Ukrajnának mint államnak meg kell tanulnia megvédeni a saját érdekeit
– zárta soviniszta értekezéseit Olekszandr Havros.
Fotó: kulhonimagyarok.hu
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
