Választásokat betiltó, tüntetőkre lövető csádi diktátor karhatalma lesz a Magyar Honvédség! Afrikaiakat képeznek lövészetre a magyar honvédek a Szahara déli részén lévő Maliban, jövőre Csádba is megy 200 katonánk, a szerepvállalás költségét titkosítja a kormány. Eközben Pintér Sándor és Rétvári Bence azt magyarázza a határt védő rendőreinknek, hogyan vonuljanak vissza fülüket-farkukat behúzva, ha fegyverropogást észlelnek – hívja fel a figyelmet Twitter-bejegyzésében Novák Előd, alább a folytatás.
Kiképzést tart a Magyar Honvédség – Maliban…
A magyar kormány Afrikát a lehetőségek kontinensének nevezte, a kaszinókoncessziókon milliárdossá vált honvédelmi miniszter az elsivatagosodó Csádba ömlesztené a támogatásokat, többek közt orvosi missziók és mezőgazdasági fejlesztések formájában, melyekre szintén itthon volna szükség, hiszen pl. Matolcsy György nyilatkozata szerint a magyar élelmiszeripar a második legkevésbé versenyképes az EU-ban Bulgária után.
Csádban 2021 áprilisában meggyilkolták a harminc éven át hatalmon lévő államfőt, Idriss Déby Itnot, a hatalmat átvevő hadsereg másfél évig tartó átmeneti időszakot hirdetett, az ország ideiglenes vezetője az elhunyt államfő fia, Mahamat Idriss Déby lett. Azonban ígéretük ellenére másfél év után sem adták át a hatalmat a népnek, nem volt választás, helyette 2022 októberében bejelentették, hogy 2024-re halasztják a választásokat. Emiatt tüntetések indultak, de az ellenzéki szervezetek tevékenységének felfüggesztését és kijárási tilalmat rendelt el a kinevezett csádi miniszterelnök, miután több mint ötvenen meghaltak és több mint háromszázan megsebesültek a kormányellenes erők tüntetésein. „Határozottan elítélem a tüntetések elnyomását, amelynek következtében emberek haltak meg Csádban” – nyilatkozta akkor az Afrikai Unió Bizottságának elnöke.
2023 márciusában több mint 400 kormányellenes lázadót ítéltek életfogytig tartó börtönre Csádban, nem jogállami keretek közt: a per csak egy hónapig tartott, egy börtönkomplexumban folytatták le, zárt ajtók mögött, a független média kizárásával. A 2024 tolt választás így felettébb kérdéses, a tüntetők közé lövés jövőre Csádban már a Magyar Honvédség feladata is lehet. A Mi Hazánk szerint itthoni szolgálatért (pl. a határon) kellene tisztességesebb javadalmazást és hadgyakorlatokat biztosítani a magyar katonáknak, aki pedig nagyobb kalandra-gyakorlatra vágyik, annak ott van pl. a Francia Idegenlégió.
Eközben Izrael egyre nagyobb befolyást szerzett Csádban. Miután a zsidó állam az 1967-es háborúban elfoglalta a palesztin területeket, huszonkét afrikai ország közt még Csád volt a második, mely tiltakozásul felszámolta kapcsolatait Izraellel, de idén februárban a csádi elnök megnyitott újra országa izraeli nagykövetségét, mintegy ötven évi diplomáciai szünet után – jelentette büszkén az izraeli sajtó.
Az izraeli határon szolgáló honvédjeink hazahozatalát is kezdeményezte a Mi Hazánk, ahogy Irakban és Csádban sincs keresnivalójuk a magyar katonáknak, inkább az automata fegyverekkel is ostromlott déli határkerítésünknél kellene szolgáljanak honvédjeink. Magyarország terrorfenyegetettségét is növeli, hogy a magyar honvédek idegen háborúkban vesznek részt. Egy egész lövészszakaszt állomásoztat a magyar kormány Libanon és Izrael határán, ahol evakuálták is a lakosokat. Már rakétatalálat is érte az ENSZ békefenntartó erőinek főhadiszállását Dél-Libanonban, de ez nem a mi háborúnk!
Libanonban szolgáló honvédek
A terrorizmus minden formáját elutasítjuk, mélyen elítéljük fegyvertelen civilek lemészárlását. Ilyet a hosszú évtizedek óta tartó izraeli-arab konfliktus során mindkét fél részéről láttunk. Izrael és Palesztina esetében az ENSZ által is szorgalmazott kétállami megoldást támogatjuk. A soha nem látott pusztítást hozó harmadik világháború felé tartunk, ezt kell megakadályozni, Magyarországnak nem volna szabad beavatkoznia. Meg kell állítani a háborús őrületet, mert minden kioltott élet valójában csak a globális irányítók érdekeit szolgálja.
Hajlandó-e az Irak megszállásában részvevő honvédjeink hazahozatalára a kormány? – tettem fel a kérdést legutóbb néhány hete, de egy gumiparagrafusra hivatkozva ezt is titkosították, ahogy a mai napig sem számoltak el a csúfos bukással végződött afganisztáni megszállásban való részvételünk költségeivel sem, nem tudhatjuk, mennyibe került a magyar adófizetőknek ez (becslések szerint 75 milliárd forint). Sőt abszurd módon most 200 honvédet küldene a kormány Csádba is, miközben a déli határunkon volna szükség rájuk, ahol migránsok lőnek a rendőrökre. Az Ukrajnában zajló háború miatt is fontos volna, hogy honvédek ne a világ másik részén, hanem gyorsan mozgósíthatóan hazánk biztonságát segítsék.
A Mi Hazánk az egyetlen párt, mely az 1848-as márciusi ifjak követelését ma is vallja: „magyar katonáinkat ne vigyék külföldre!” Sajnos hiába szorgalmaztuk eddig az iraki megszállásban való részvételünk befejezését, miután az ottani parlament néhány éve döntést hozott a külföldi csapatok hazaküldéséről, de a magyar kormány sajnos azt közölte: ott maradnak a magyar „honvédek”.
A NATO-tagságunkból fakadó szerződéses kötelezettségünk is csak arra volna, hogy egy tagállam megtámadása esetén segítsünk annak védelmében, de eddigi kormányaink túlbuzgósága miatt több külföldi megszállásban vettünk részt, hadiipari fejlesztéseink is ezt a szempontot tartották szem előtt a haza védelme helyett, pl. a nehéz légiszállító kapacitás biztosításával. A külföldi szolgálatokat előtérbe helyező, moduláris rendszerű haderőfejlesztés helyett a haza védelmét önállóan ellátni képes Honvédség összfegyvernemi tervezését szorgalmazza a Mi Hazánk honvédelmi szakpolitikája. Az idegen érdekek helyett a magyar szempontokat helyeznénk előtérbe a hadseregfejlesztés során, az afganisztáni, iraki és hasonló megszállásokra költött százmilliárdokból inkább vonzóbb itthoni javadalmazást és modernebb felszerelést, komolyabb hazai hadgyakorlatokat biztosítva honvédjeinknek.
Hazánk számára a legfőbb biztonsági kihívást 2014-15 óta a soviniszta Ukrajna jelenti, amely az elmúlt évek során egyre inkább korlátozta a kárpátaljai magyar nemzetrész jogait, elnyomva és megfélemlítve a magyar közösséget. Az elmúlt néhány évben ukrán oldalról számos verbális fenyegetés érte Magyarországot, sőt két évvel ezelőtt Magyarországot Ukrajna második számú ellenségeként deklarálták. Fennáll a veszély, hogy Ukrajna fennmaradása esetén a Nyugat által felfegyverzett ukrán haderő a kárpátaljai magyarságon és Magyarországon vesz elégtételt a háborús kudarc miatt. Sajnos a magyar fegyveres erők gyengesége könnyű célponttá teszi hazánkat, és az is felettébb kétséges, hogy „szövetségeseink” segítenének-e. Ezért kellene a Mi Hazánk szerint inkább itthon állomásozzanak és gyakorlatozzanak a honvédjeink az izraeli határ, Irak vagy Csád helyett.
(Fényképek forrása: honvedelem.hu)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
