Krízisben a szociális ágazat? Első rész: gyermekellátás és nyugdíjasok
Kép forrása: ezerlampasejszakaja.hu
Gyermekvédelmi krízishelyzet-kezelés
Bizonytalanná vált a 13. és 14. havi nyugdíjak kifizetése is, nyugdíjprémium pedig előreláthatólag nem lesz az idén. A legszegényebbeket segítő szociális tűzifaprogramot még csak éppen kiírták, holott már szállítani kellene a fát a rászorulóknak.
A szociális ágazat összetett problémahalmazának legsérülékenyebb alanyai a gyermekek és az idősek. Emellett az ellátórendszerben önmagában is rendszerszintű problémák vannak, például a folyamatos munkaerőhiány. A béremelések a többi alkalmazotti réteghez képest csak nagy késéssel érkeznek, és általában nem olyan mértékűek, hogy vonzzák a felkészült és elkötelezett szakembereket. Aki mégis vállalja a munkát a szociális területen, és marad a rendszerben, érdemi szakmai és pszichés támogatásban nem vagy alig részesül.
Kérdés, hogy a gyámhivatalok és a családvédelmi szolgálatok minden esetben a valóban problémát jelentő családokban intézkednek-e, vagy egyébként konszolidált családok kerülnek be a rendszerbe esetként a gyermekvédelmi jelzőrendszer, elsősorban a pedagógusok jelzései alapján.
Családi pótlék
A családi pótlék kampányban megígért megduplázása a jelenlegi kormányzati kommunikáció szerint már csak emelést fog jelenteni, amelyet 2027-ben valósítanak meg.
A családi pótlékkal kapcsolatban látnunk kell azt is, hogy mértéke az elmúlt két évtized során a GDP 1,1 százalékáról 0,3 százalékára esett vissza, éppen a gyermekek számának megfeleződése miatt, tehát még a duplázás után is csak feleannyi terhet jelentene a költségvetésnek, mint a kétezres években. Ha pedig csak bizonyos mértékű emelése valósul meg, azt sem a családok, sem az állami költségvetés nem fogja észrevenni.
A gyermeknevelés költségeit az államnak mindenképpen támogatnia kell, annak a támogatási koncepciónak a mentén maradva, amely a munkán keresztül, adókedvezmények formájában juttat többletforrásokat a gyermeket nevelő családoknak.
A problémás rétegeknél, tehát ahol a gyermek szociális biztonsága nem garantált, előtérbe kell helyezni a kombinált, természetbeni ellátási formákat, amelyek valóban eljutnak a gyermekekhez
ruházat, élelem, tankönyv, korrepetálás, sportolási lehetőség, kulturális eseményeken való részvétel támogatása és üdültetés formájában.
Nyugellátás
A nyugdíjkérdés a szociális ellátórendszer másik alappillére. A nyugdíjat vagy egyéb szociális járandóságot, járulékos ellátást kapók létszáma 2010-ben kétmillió-kilencszázharminchétezer fő volt, 2025-ben pedig kétmillió-négyszázhúszezer fő a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint – a Magyar Statisztikai Évkönyv (2025) szociális védelemről szóló, 3.5. fejezetének 3.5.28-as táblája alapján.
Az ellátórendszernek tehát nagyságrendileg félmillióval kevesebb nyugdíjassal kell ma számolnia, mint tizenöt éve, és ha a Ratkó-korszak miatt lesz is még hullámhegy az időskori demográfiában, a tendencia mindenképp lefelé tartó.
A nyugdíjakra fordított éves költségek is tízszázalékos csökkenést mutatnak az egy ellátottra jutó havi ellátás nettó nominális átlagkeresethez viszonyított arányában. 2010-ben ez ötvenkilenc százalékot jelentett, tavaly ötvenegy százalékát tette ki a nettó nominális átlagkeresethez képest.
A nyugdíjba vonuló ember legtöbbször nem egyszerűen csak elkölti, feléli az évtizedek munkájával megszolgált nyugdíját (mellesleg ezzel is fogyaszt, tehát keresletet jelent), hanem maga is értékteremtő, társadalmi hasznot hajtó tagja marad a közösségnek.
A szemléletváltás tehát a nyugdíjkérdés alapja. A társadalom együttműködési rendszerében a nyugdíjas nem teher, hanem erőforrás, főleg mivel egyre kevesebb gyermek születik.
Ugyanakkor a nyugdíjrendszer optimalizálása, bizonyos elemek átalakítása, beépítése szükséges lehet. A tőkealapú nyugdíjelszámolás felé való elmozdulás, amelyet például a Mi Hazánk nyugdíjaskabinetjének szakemberei dolgoztak ki részletesen, s amelyről ebben a cikkünkben írtunk, hosszú távú megoldást kínál a felosztó-kirovó rendszer túlterhelődésének megelőzésére.
A hatalmas hűhóval bejelentett, százhúszezer forint alatti nyugdíjak felemelése valójában keveseket érint, összesen kilencvennégyezer embert, az összes nyugdíjas alig öt százalékát,
a nyugdíjasok életvitelében az is hatalmas előrelépést jelentene, ha a kormányzat a GDP három százalékát, mintegy kétezer-hatszázmilliárd forintot visszaadna a nyugellátások finanszírozására a tavaly a nyugdíjakra fordított hétezer-egyszázhatvan milliárd forint mellé.
A beharangozott Széchenyi-pihenőkártya, főleg ha a kártya bevezetésekor kitűzött, eredeti célok szerint jóléti kiadásokra, tehát üdülésre és melegkonyhai vendéglátásra lenne fordítható, kettős hatású lehet. Az aktívabb nyugdíjas réteg számára életminőség-javító lenne, hiszen célzottan mentális és fizikai jólétükre kellene fordítani a kártyán lévő összeget (és nem mondjuk a gyerekeik, unokáik támogatására fordítani azt), és ez a pénzmennyiség az üdülésekre támaszkodó turisztikai ágazatnak is pluszforrást jelent.
Ugyanakkor gondolni kell a már nem szívesen mozduló, utazni nem kívánó, tanyákon, elszigeteltségben, egyedül és nehézségek között élő, sokszor beteg nyugdíjasokra is. Tehát a Széchenyi-pihenőkártya-szolgáltatásoknak ki kell terjedniük a célzottan egészségügyi, gyógyszertári költésekre is, de akár más szolgáltatásokra is (például fodrászat, pedikűr). Hiszen ennek a széles nyugdíjas rétegnek, amelynek a szociális tűzifát is csak megkésve kezdik kihordani, éppen nem a wellness a legfőbb gondja, hanem a napi megélhetés. Őket egyszerűen csak nagyobb nyugdíjjal kell megbecsülni.
Egy emberséges Magyarország nyugdíjaspolitikája és jól felfogott gazdasági érdeke is csak az lehet, amely kétmillió idős honfitársunk méltó életkörülményeit biztosítja. Ehhez mindenekelőtt a szemléletváltásnak kell megtörténnie, a gazdaság öncélú – helyesebben tőkekoncentrált – és csak számokban, profitban és nagyon kevesek számláján növekedő pénzfelhalmozásával szemben. Az ország igazi gyarapodása a család gyarapodása.
Vasvári Erika
„A hír szent, a vélemény szabad”. Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
