Ismét liberális célkeresztben Magyarország

Hétfőn ismét „magyar napot” tartottak Brüsszelben, az Európai Unió parlamentjében. A múltból már tudjuk, hogy amikor ilyen kiemelt figyelemmel fordulnak hazánk felé, az számunkra semmi jót nem szokott jelenteni. Az ismételt gyalázásunkra összehívott ülés kapcsán Borvendég Zsuzsannát, a Mi Hazánk EP-képviselőjét kérdeztük.

– Mi ennek a hétfői napnak az előzménye, miért Magyarország került ismét Brüsszel célkeresztjébe?

– Egészen ez év tavaszáig kell visszanyúlnunk, hogy megértsük, mi zajlik most Brüsszelben. Ebben az időszakban járt Magyarországon egy liberális képviselő – a holland ökobaloldali Tineke Strik – az itteni tapasztalatairól írt egy országjelentést, ami mostanra készült el. Amikor Magyarországon járt, akkor persze azokkal a Soros György által támogatott úgynevezett „civil” szervezetekkel, és a jól ismert, globális hálózatok által finanszírozott NGO-kal beszélgetett, amelynek következményeképp a legelvetemültebb blődségek vannak a jelentésben, az egész anyag egyszerűen bicskanyitogató.  Megjegyzendő, Strik magyargyűlöletben méltó utódja Judith Sargentininek és Rui Tavaresnek, akik oly vehemensen támadták mindig hazánkat.

– Érdemileg mit tartalmaz ez a jelentés?

– Az egyetlen érdemi kritika – amivel természetesen messzemenően egyetértünk – az a korrupció szintje Magyarországon, és hogy ennek megszüntetésére nincsen politikai akarat a kormány részéről. A jelentésben benne van, hogy beszéltek az Integritás Hatóság képviselőivel is, s azt javasolják, ennek a hatóságnak ki kellene bővíteni a jogkörét ahhoz, hogy el tudjon járni a korrupciós esetekben. Ez az egyetlen érdemileg elfogadható, sőt támogatandó kritika a jelentésben, de ez elenyésző rész az egészhez képest.

A jelentés nagy része az LMBTQ-jogokról szól, leírják például azt, hogy a gyermekek védelmének az előtérbe helyezése szembe megy az emberi jogokkal. Szóval egészen hajmeresztő dolgok vannak benne, például, hogy kifogásolják a határkerítést, sokat foglalkoznak a Pride védelmével, és felszólítják a kormányt, hogy hívja vissza a CEU-t Magyarországra. Azt az egyetemet, ami ma is ott működik az ötödik kerület egy gyönyörű, drága épületében, s ahol napjainkban is oktatás folyik. Azért, mert valamely adminisztrációs osztálya már nem Magyarországon van az egyetemnek, az egészet úgy állítják be, mintha a magyar kormány betiltotta volna a működését, holott ez szemenszedett hazugság!

Összefoglalva ezt a teljesen eszement anyagot, benne negyvenegy oldalon keresztül gyakorlatilag gyalázzák, mindazokat a konzervatív értéket, amelyeket a magyar társadalom többsége támogat.

– Mi lehet a célja ennek a hazánkat ócsároló jelentésnek?

– Úgy gondolom, a már sokszor emlegetett 7-es cikkely szerinti eljárást szeretnék megindítani ellenünk, vagyis meg akarják vonni Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban. Ez precedens nélküli lenne, tehát ilyesmi még nem történt meg soha. Ráadásul olyan kérdésekre hivatkozva akarják megvonni a jogunkat, amik mind-mind tagállami hatáskörbe tartozó területek, tehát ezekre hivatkozva szavazati jogot megvonni, nem gondolnám, hogy jogszerű lenne.

– A tegnapi vitához kik szóltak hozzá?

– A Szuverén Nemzetek Európája (ESN) frakciónak én voltam a vezérszónoka, a felszólalásom a Facebookon megtekinthető. A frakciónkból még két AfD-s politikus szólt hozzá a vitához. A Patrióták vezérszónoka a fideszes Gál Kinga volt, de rajta kívül hozzászólt még a vitához László András és Dömötör Csaba. A szociáldemokraták vezérszónoka Dobrev Klára volt, ő a szokásos politikai választási szövegét nyomta le.

A több mint egyórás vitában az említetteken kívül még elég sokan hozzászóltak, mert nagyon sokan tartották fontosnak, hogy kiálljanak Magyarország mellett. Itt nemcsak a három konzervatív frakcióról van szó, hanem voltak olyan függetlenek is – elsősorban a szlovák képviselők –, akik kiálltak Magyarország mellett.

A liberális frakciók várható módon – folyamatosan gyalázkodva – az oly sokszor hallott rágalmakat, meg őrültségeket szórták ránk. Véleményem szerint tényleg az egész magyar nemzet számára gyalázatos, hogy ilyen hangnemben beszéltek hazánkról. Itt már nem pártokról, hanem egyrészt magyarságunk, másrészt a konzervatív értékek megvédéséről van szó, s úgy érzem ezek mellett kötelességünk kiállni.

– Jogosnak tartja a magyarországi korrupció felemlegetését, de tiszta lelkiismerettel tehetik ők ezt meg?

– Úgy gondolom, hogy egyáltalán nem. Mert bár ez hazánkban valós probléma, pont azoktól álszent ennek a bírálata, akiknél kámforrá váltak fontos sms-ek, szemet hunynak az ukrán aranyvécék felett, és nyakig benne voltak a Pfizer-botrányokban. Ők tehát ugyanazt a vonalat képviselik ilyen szempontból, mint itthon a Fidesz, így számunkra egyértelműen nem jelenthetik az ilyen ügyek megoldását.

– Említette a felszólalásokat. Magyar Péterék melyik oldalon álltak?

– Tőlük nem szólt hozzá a vitához senki, nyilván most nagyon óvatosak, nem mernek nyilvánosan beleszállni Magyarországba. Hiszen bizonyára ők is érzik, hogy azokat az értékeket támadják ebben a jelentésben, amelyek tökéletesen szembe mennek a magyar társadalom többségének értékítéletével.

– Ma mivel folytatódik az ülésnap?

– Ma lesz a tárgykörben a szavazás, akkor majd eldől, hogy valójában ki milyen érdekeket képvisel, mit tart értéknek. A globalisták és a nemzeti értékeket vallók szavazata borítékolható, viszont véleményem szerint a Tisza Párt képviselői sunyi módon – hogy ne kelljen színt vallaniuk – nem is lesznek bent a szavazáson.

– Mi lehet a szavazás negatív következménye?

– Lényegében semmi, mert nem a parlament fogja eldönteni, hogy megvonják-e hazánk szavazati jogát. Ez majd egy együttes döntése lesz a bizottságnak és a tanácsnak, de nyilván a parlament mostani állásfoglalása befolyásolhatja a későbbiekben meghozandó döntéseket.