Csak KGB-s, vagy talán többes ügynök is lehet a Tisza által a médiatestületbe jelölt „médiaszakember”?

A Tisza Párt három jelöltet állított a Független Közmédia Testületbe: Szabó György médiaszakembert, a Sanoma Media Budapest egykori vezérigazgatóját; Hargitai Miklós újságírót, a Sajtószakszervezet elnökét; valamint Bálint Viktor üzletembert, korábbi médiavezetőt.

Szabó Györgyöt egyszerre két szervezet, a Magyar Lapkiadók Egyesülete és az Önszabályozó Reklám Testület ajánlotta, Hargitai Miklóst a Sajtószakszervezet, Bálint Viktort pedig a Médiafórum Egyesület.

A jelöltek kiválasztása rávilágít a Tisza mögött álló, szellemi gyökereit tekintve erősen baloldali  irányvonalra, amelynek szervezetei a kulturális és oktatási csatornákat sem az 1990 előtti évtizedekben, sem azóta nem engedték ki a kezükből. Hiszen azé a hatalom, akié a gondolat.

Szabó György szakmai múltját részletesen feltárta a rendszerváltás kori médiaprivatizáció egyik legismertebb kutatója, Mező Gábor. Egy 2023-as tanulmányában azt mutatja be, hogy a Moszkvában diplomázott Szabó György pályafutásában minden bizonnyal a KGB-nek lehetett jelentős szerepe. Szabó a DIVSZ (Demokratikus Ifjúsági Világszövetség) főtitkára volt, majd 1992-től 22 éven át a Sanoma Media Budapest Zrt. vezérigazgatójaként működött.

A DIVSZ-ről Mező Gábor kijelenti: „arról a kommunista, szocialista, megengedőbben baloldali szervezetről beszélünk, amelyről ma már viszonylag közismert, hogy egyrészt a szovjetek irányították, de gyakorlatilag a KGB fedőszerve lehetett” – amiért Csehországban egyébként 1990-ben be is tiltották a szervezetet.

„A DIVSZ-nek és a Nemzetközi Újságíró Szervezetnek komoly apparátusai voltak Magyarországon is. Itt »területen kívüliséget« élveztek, és szigorú konspiratív szabályok szerint működtek. Az MSZMP KB nemzetközi osztálya, a III/II-es és III/IV-es csoportfőnökség (kémelhárítás, illetve katonai elhárítás) formális ellenőrzése mellett e szervezetek valójában a szovjet párt- és állami vezetés, illetve a KGB utasításait hajtották végre. Különösen figyelemre méltó a Nemzetközi Újságíró Szervezet kiterjedt magyarországi gazdasági és médiaérdekeltségeinek a működése” – idézi Mező Gábor a Paul Roth által a Német Szövetségi Köztársaság Keleti és Nemzetközi Tanulmányok Intézete számára írt tanulmányban leírtakat a szervezet működéséről. 

Az 1990-es rendszerváltoztatáskor a finn és multi hátterű Sanoma szerezte meg a legnépszerűbb, legnagyobb példányszámú nyomtatott újságokat a Nők Lapjától az autós magazinokon át a Best magazinig és a Marie Claire-ig, és később a leglátogatottabb online felületeket is birtokolta. 2014-től a tulajdonjogokat a Central Médiacsoport Zrt. és tulajdonosa, Varga Zoltán vette meg. Ugye emlékszünk, hogy nemrég éppen ezeket a lapokat nevezte meg a Tisza most is támogatandó, legfontosabb sajtótermékekként?

A Tisza minapi jelöléséből pedig világosan kitűnik, hogy a helyzet azóta sem változott semmit. A baloldal szakembergárdája nem vész el, csak átalakul, és még mindig minden meghatározó posztot ők töltenek be elvtársaikkal. Röviden: ezek ugyanazok. Kellene már egy rendszerváltás.

Kapcsolódók: