Több mint egy év egy szerető nevelőcsaládban, majd egy döntés, amely mindent megváltoztatott

A család éppen ezért nem adja fel. Családjogi ügyvéd segítségével bírósághoz fordulnak, és továbbra is azt szeretnék elérni, hogy a teljes eljárást vizsgálják felül. Céljuk nem a botránykeltés, hanem annak tisztázása, hogy minden döntés valóban a kisfiú érdekeit szolgálta-e.

„Tisztelt Sajtóiroda! 

A Magyar Jelen egy 2026 nyarán, Nógrád vármegyében lezajlott nemzetközi örökbefogadási eljárással kapcsolatban készít riportot. Tisztában vagyunk azzal, hogy titkos örökbefogadásról és kiskorú gyermekről van szó. Nem kérünk sem nevet, sem ügyiratszámot, sem más, a gyermek, a nevelőszülők vagy az örökbefogadók azonosítására alkalmas személyes adatot. 

Kérdéseink kizárólag az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat, illetve a Nógrád Vármegyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat szakmai feladataira és az eljárásban alkalmazott gyermekvédelmi garanciákra vonatkoznak.

Kérjük, válaszolják meg az alábbi kérdéseket: 

1. Milyen szakmai vizsgálatok és dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy egy nevelőszülői családban élő gyermek nemzetközi örökbefogadását előkészítsék?
2. Ki és milyen módszerrel vizsgálja a gyermek aktuális pszichés állapotát, személyiségét, kötődéseit, fejlődési szükségleteit és egészségi állapotát?
3. Van-e előírás arra, hogy a felhasznált pszichológiai, személyiség- és egészségügyi szakvélemények milyen időn belül készüljenek? Milyen esetben szükséges új vagy kiegészítő vizsgálat?
4. Kötelező-e külön értékelni, hogy a gyermek nevelőcsaládtól, testvérektől, iskolai közösségtől, anyanyelvi és kulturális környezetétől való elszakítása milyen rövid és hosszú távú pszichés következményekkel járhat?
5. Hogyan tárják fel és dokumentálják a gyermek saját véleményét, kívánságait és esetleges tiltakozását, különösen egy iskoláskorú gyermek esetében?
6. Milyen módon dokumentálják a nevelőszülőkhöz, a velük élő gyermekekhez és más közeli személyekhez fűződő érzelmi kötődéseket?
7. Milyen szerepe van a gyermekvédelmi gyámnak a nemzetközi örökbefogadás előkészítésében, a kötelező gondozási idő elrendelésében, valamint az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásában?
8. Kinek a feladata biztosítani, hogy a gyermekvédelmi gyám valamennyi releváns eljárásban részt vegyen? Terhelhető-e a gyám bevonásának hiánya egy örökbefogadási szándékot jelző magyarországi család terhére?
9. Mi történik akkor, ha a gyermek jelenlegi nevelőszülője vagy más, vele tartós kapcsolatban álló magyarországi személy örökbefogadási szándékát jelzi? Készül-e erről külön szakmai értékelés, és meg kell-e vizsgálni az alkalmasságot a nemzetközi eljárás folytatása előtt?
10. Milyen módon és milyen bizonyítékok alapján állapítják meg, hogy a gyermek számára Magyarországon nem található megfelelő örökbefogadó család?
11. Milyen szerepe van a Nógrád Vármegyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnak a külföldi örökbefogadók kiválasztásában, a barátkozás megszervezésében, a kötelező gondozási idő alatti ellenőrzésben és a végleges szakmai javaslat elkészítésében?
12. A kötelező gondozási idő alatt milyen gyakorisággal találkozik szakember a gyermekkel és az örökbefogadókkal, milyen körülményeket vizsgál, és milyen esetben javasolhatja a folyamat megszakítását?
13. Ki és milyen szempontok alapján ellenőrzi a gyermek biztonságos beilleszkedését a külföldi családba az örökbefogadás után? Milyen utánkövetési jelentések érkeznek Magyarországra, és ezek alapján milyen intézkedés tehető?
14. Amennyiben egy korábbi szakmai javaslat vagy vizsgálat hiányossága utóbb merül fel, van-e lehetőség belső szakmai vizsgálatra vagy a folyamat felülvizsgálatának kezdeményezésére? Kérjük, válaszukat legkésőbb 2026. augusztus 6-án 12:00 óráig küldjék meg. Kérjük továbbá, hogy a megkeresést juttassák el az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a Nógrád Vármegyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat illetékes vezetőihez.
15. Hogy van jelenleg a gyermek, és mit élne át, ha most elszakítanák a jelenlegi örökbefogadó szüleitől?
    (Szerkesztőségi megjegyzés: Ez az a kérdés, amely az eredeti, 14 pontos megkeresésből még hiányzott, de a hatóság válasza után újságírónk utólagos kiegészítésként elküldött a sajtófőnöknek.)

Köszönettel: Füssy Angéla újságíró, Magyar Jelen” 

„Kedves Angéla! 

Először hadd kezdjük azzal, hogy az ilyen döntések mögött hosszú előzmények, több szakmai szempont és gyakran igen nehéz mérlegelés áll. A gyermek és az érintett családok személyiségi jogai miatt az egyedi eljárás valamennyi részlete nem is hozható nyilvánosságra. 

Általánosságban fontos rögzíteni: önmagában az, hogy egy gyermek hosszabb ideje nevelőszülői családban él, még nem jelenti automatikusan azt, hogy a nevelőszülő örökbe is fogadhatja. A nevelőszülőség és az örökbefogadás két eltérő szerep. Az előbbi egy gyermekvédelmi helyzetben biztosít átmeneti gondoskodást, az örökbefogadás pedig végleges, egész életre szóló családjogi döntés. A nevelőszülők minden esetben teljes körű felvilágosítást és tájékoztatást kapnak arra vonatkozólag, hogy a gyermek örökbeadási folyamata elindult-e és hogy az hol tart. A nemzetközi örökbefogadás a legutolsó állomás egy hosszú folyamatban, ami azután lép életbe, hogy megállapítást nyert, hogy alkalmas hazai örökbefogadók nem jelentkeztek. Az örökbefogadó és örökbefogadott közti korkülönbség szintén fontos szempont, hiszen ez is arra szolgál, hogy a gyermek minél kevesebb eséllyel kerüljön megint olyan helyzetbe, hogy újra kell élnie a szülei elvesztését.

1. Milyen szakmai vizsgálatok és dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy egy nevelőszülői családban élő gyermek nemzetközi örökbefogadását előkészítsék? 

– Az örökbefogadhatóvá nyilvánító döntést követően a területi gyermekvédelmi szakszolgálat megkezdi a gyermek örökbefogadásának előkészítését. Ennek célja, hogy a döntésben részt vevő szakemberek a lehető legteljesebb képet kapják a gyermek egészségi és pszichés állapotáról, fejlődéséről, előtörténetéről, szükségleteiről és kapcsolatairól. 

A dokumentáció része egyebek mellett a szakértői bizottság összefoglaló véleménye, a gyermek egészségügyi iratanyaga, a gondozói vagy pedagógiai jellemzése, a korábbi pszichológiai és pedagógiai vizsgálatok eredménye, valamint a vér szerinti és a nevelőcsaládban kialakult kapcsolatairól szóló értékelés. 

A gyermek állapotára vonatkozó adatokat az eljárás során folyamatosan frissíteni kell. Ez ugyanúgy érvényes a vármegyei, az országos és a nemzetközi örökbefogadás előkészítésére. 

2. Ki és milyen módszerrel vizsgálja a gyermek aktuális pszichés állapotát, személyiségét, kötődéseit, fejlődési szükségleteit és egészségi állapotát? 

– Az örökbefogadhatóvá váláskor a vármegyei vagy fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság készít átfogó véleményt a gyermek állapotáról. A vizsgálatnak ki kell terjednie a gyermek értelmi, érzelmi és testi fejlődésére, személyiségére, kapcsolataira és egyéni szükségleteire. 

A gyermekvédelmi gyám ezt követően is figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését. Amennyiben lényeges változás történik az egészségi, pszichés vagy érzelmi állapotában, újabb szakértői vagy orvosi vizsgálatot kell kezdeményezni. 

3. Van-e előírás arra, hogy a felhasznált pszichológiai, személyiség- és egészségügyi szakvélemények milyen időn belül készüljenek? Milyen esetben szükséges új vagy kiegészítő vizsgálat? 

– Amennyiben a gyermekről készült szakvélemény hat hónapnál régebbi, vagy közben lényeges változás következett be az állapotában, új vizsgálatot és friss dokumentumokat kell beszerezni. 

A frissítés nem pusztán formai követelmény. Egy gyermek fejlődése, viselkedése, kötődése és szükségletei akár néhány hónap alatt is jelentősen változhatnak, ezért életre szóló döntést nem lehet kizárólag régi információkra alapozni. 

4. Kötelező-e külön értékelni, hogy a gyermek nevelőcsaládtól, testvérektől, iskolai közösségtől, anyanyelvi és kulturális környezetétől való elszakítása milyen rövid és hosszú távú pszichés következményekkel járhat? 

– Igen. A gyermek valamennyi fontos kapcsolatát, valamint a megszokott családi, iskolai, nyelvi és kulturális környezetből való kikerülés várható hatását értékelni kell. 

Minden örökbefogadás veszteségekkel és jelentős változással is járhat a gyermek számára. A szakmai mérlegelés kérdése ezért nem az, hogy az elválás okoz-e nehézséget, hanem az, hogy a gyermek hosszú távú biztonságát és fejlődését melyik megoldás szolgálja a legjobban, illetve hogyan lehet az átmenet terheit csökkenteni. 

5. Hogyan tárják fel és dokumentálják a gyermek saját véleményét, kívánságait és esetleges tiltakozását, különösen egy iskoláskorú gyermek esetében? 

– A gyermeket az életkorának, értelmi fejlettségének és érzelmi állapotának megfelelő módon kell bevonni a folyamatba. A felkészítés során a pszichológus és az örökbefogadási tanácsadó megismeri a gyermek érzéseit, félelmeit, kívánságait és az örökbefogadáshoz való viszonyát. 

A gyámhivatal személyesen is meghallgathatja a gyermeket, vagy olyan pszichológiai véleményt kérhet, amely bemutatja, hogyan viszonyul az új családhoz, hogyan alakul a kötődése, és milyen szakmai prognózis adható az örökbefogadás várható eredményéről. 

A gyermek véleménye fontos része a döntésnek, de nem tehető egyedül felelőssé egy olyan, egész életére kiható döntésért, amelynek valamennyi következményét életkorából adódóan nem feltétlenül képes átlátni. 

A nevelőszülőknek ez egy kihívásokkal teli, érzelmileg nehéz, ugyanakkor nagyon szép feladata is: felkészíteni a gyermeket az örökbefogadó szülők befogadására. 

6. Milyen módon dokumentálják a nevelőszülőkhöz, a velük élő gyermekekhez és más közeli személyekhez fűződő érzelmi kötődéseket?

– A gyermekvédelmi gyám, a nevelőszülői hálózat és a szakértői bizottság is értékeli és dokumentálja a gyermek fontos kapcsolatait. Ez soha nem egy egyemberes döntés! Ennek ki kell terjednie a vér szerinti családtagokhoz, a nevelőszülőkhöz, a velük élő gyermekekhez és más közeli személyekhez fűződő viszonyára. 

A kötődés kiemelten fontos szempont, de önmagában nem döntheti el az örökbefogadás kérdését. Vizsgálni kell a kapcsolat minőségét, a gyermek szükségleteire adott válaszokat, a gondozás stabilitását, a felnőttek együttműködését és azt is, hogy az adott család hosszú távon képes-e biztosítani a gyermek számára szükséges biztonságot. Több ember, hosszú hetekig tartó közös együttgondolkodása hozza meg végül a végső döntést, ami során a fenti szempontokat több oldalról vizsgálják meg. Ez így történt ebben az esetben is. 

A már kialakult kötődést tehát komolyan kell venni, de az nem keverhető össze automatikusan az örökbefogadói alkalmassággal. 

7. Milyen szerepe van a gyermekvédelmi gyámnak a nemzetközi örökbefogadás előkészítésében, a kötelező gondozási idő elrendelésében, valamint az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásában? 

– A gyermekvédelmi gyám a gyermek törvényes képviselője, ezért az örökbefogadási folyamat egyik meghatározó szereplője. Részt vesz a gyermek számára megfelelő örökbefogadók kiválasztásában, segíti az ismerkedést, figyelemmel kíséri a kötelező gondozási időszakot, és képviseli a gyermek érdekeit. 

Sikeres ismerkedés után a gyám kérelmezi a gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezését, majd – amennyiben a folyamat megfelelően alakul – az örökbefogadás engedélyezését. A gyám közreműködése és kérelme nélkül az örökbefogadás nem jöhet létre. 

8. Kinek a feladata biztosítani, hogy a gyermekvédelmi gyám valamennyi releváns eljárásban részt vegyen? Terhelhető-e a gyám bevonásának hiánya egy örökbefogadási szándékot jelző magyarországi család terhére? 

– A gyermekvédelmi gyám részvétele jogszabályban meghatározott kötelezettség. Az örökbefogadhatóvá nyilvánítástól az örökbefogadás engedélyezéséig részt kell vennie a gyermek sorsát érintő lényeges döntésekben. 

Egy esetleges hatósági vagy szakmai mulasztás következményeit nem lehet automatikusan egy örökbefogadási szándékot jelző családra hárítani. Azt azonban, hogy történt-e ilyen mulasztás, és az befolyásolta-e érdemben az eljárást, kizárólag az ügy iratainak részletes vizsgálata alapján lehet megállapítani. 

9. Mi történik akkor, ha a gyermek jelenlegi nevelőszülője vagy más, vele tartós kapcsolatban álló magyarországi személy örökbefogadási szándékát jelzi? Készül-e erről külön szakmai értékelés, és meg kell-e vizsgálni az alkalmasságot a nemzetközi eljárás folytatása előtt? 

– A nevelőszülő örökbefogadási szándékát szakmai team vizsgálja meg. A szándék bejelentése önmagában nem alapoz meg jogot a gyermek örökbefogadására, és nem állíthatja le automatikusan a gyermek sorsának rendezését. A szándékot a nemzetközi örökbefogadás elindításáig teheti meg a nevelőszülő vagy bármely más hazai örökbefogadó jelölt. 

A jelenlegi szabályozás alapján elsőbbséget élvezhet az a nevelőszülő, akinél a gyermek legalább két éve folyamatosan él (2025 decemberében hozott jogszabály-módosítás alapján), de csak akkor, ha megfelel az örökbefogadás valamennyi általános feltételének, és az örökbefogadás a gyermek érdekét szolgálja. 

Az alkalmasság vizsgálatakor nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy a gyermek mennyi időt töltött a családban, hanem a gondozás tapasztalatait, a felnőttek következetességét és együttműködését, a gyermek szükségleteire adott válaszokat, valamint azt is, hogy a család egységes, stabil és hosszú távon vállalható döntést hozott-e. Ezeket mind figyelembe vettük jelen esetben is, és született egyöntetű döntés a gyermek sorsát illetően. 

Amennyiben a gondozás minőségével, a nevelőszülői feladat ellátásával vagy a gyermek hosszú távú biztonságával kapcsolatban érdemi szakmai aggály merül fel, azt az örökbefogadási szándék értékelésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Más, a gyermekkel tartós kapcsolatban álló személy akkor vehető figyelembe örökbefogadóként, ha érvényes örökbefogadói alkalmassági határozattal rendelkezik. A külföldi család hivatalos kiválasztásáig folyamatosan vizsgálni kell, hogy van-e a gyermek számára megfelelő hazai örökbefogadó. A külföldre történő örökbeadás tehát a legutolsó lehetőség a sorban, de minden lépésben a gyerek érdekei mentén haladnak a megbeszélések. 

10. Milyen módon és milyen bizonyítékok alapján állapítják meg, hogy a gyermek számára Magyarországon nem található megfelelő örökbefogadó család? 

– Elsőként a gyermek lakóhelye szerint illetékes szakszolgálat keres a nyilvántartásban olyan alkalmas örökbefogadókat, akik várhatóan képesek kielégíteni a gyermek egyéni szükségleteit. Nevelőszülő jelentkezése esetén a gyám jóváhagyásával kell megküldeni ezen iratokat. 

Amennyiben helyben nem találnak megfelelő családot, a keresés országos szinten folytatódik. A nemzetközi örökbefogadás csak akkor kezdődhet meg, ha a vármegyei és az országos eljárás során sem találtak a gyermek számára megfelelő hazai örökbefogadót, és az ennek érdekében megtett lépéseket dokumentálták. 

A külföldi örökbefogadók hivatalos kiválasztásáig továbbra is figyelni kell, hogy megjelenik-e a rendszerben megfelelő és alkalmas hazai jelentkező. A nemzetközi eljárás előrehaladott szakaszában azonban már a gyermek biztonságát és a folyamat kiszámíthatóságát is védeni kell, ezért egy később benyújtott hazai kérelem nem szakíthatja meg automatikusan a megkezdett folyamatot. Ez szintén a gyermek érdeke! 

11. Milyen szerepe van a Nógrád Vármegyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnak a külföldi örökbefogadók kiválasztásában, a barátkozás megszervezésében, a kötelező gondozási idő alatti ellenőrzésben és a végleges szakmai javaslat elkészítésében? 

– A külföldi örökbefogadókat a központi hatóság és a területi szakszolgálat közösen választja ki azok közül a házaspárok közül, akik szerepelnek a nemzetközi örökbefogadási nyilvántartásban, és várhatóan képesek megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot kialakítani az adott gyermekkel. 

A szakszolgálat megszervezi a gyermek és a leendő örökbefogadók ismerkedését, bevonja a gyermek gondozóját és gyermekvédelmi gyámját, valamint felkészíti a résztvevőket az átmenetre. 

A sikeres személyes kapcsolatfelvételt követően a szakszolgálat nyolc napon belül kialakítja álláspontját arról, hogy indokolt-e a gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezése. 

12. A kötelező gondozási idő alatt milyen gyakorisággal találkozik szakember a gyermekkel és az örökbefogadókkal, milyen körülményeket vizsgál, és milyen esetben javasolhatja a folyamat megszakítását? 

– A kötelező gondozási idő alatt az örökbefogadási tanácsadó napi kapcsolatban áll a leendő örökbefogadókkal. A családot hetente személyesen is felkeresik az örökbefogadást segítő szakemberek, köztük a tanácsadó, a pszichológus és szükség szerint a gyermekvédelmi gyám. 

A szakemberek azt vizsgálják, hogyan alakul a gyermek és a felnőttek kapcsolata, képesek-e egymás jelzéseire megfelelően reagálni, megnyugszik-e a gyermek az új környezetben, valamint a leendő szülők képesek-e megérteni és kezelni a gyermek korábbi veszteségeiből vagy traumáiból fakadó viselkedését. Jelen esetben a gyermek és az örökbefogadó szülők jól kapcsolódtak egymáshoz, és a mai napig kiegyensúlyozott a kapcsolatuk.

Amennyiben a kapcsolat nem fejlődik megfelelően, a gyermek tartósan súlyos nehézségeket mutat, vagy a felnőttek a szakmai segítség mellett sem képesek biztonságosan gondoskodni róla, a kötelező gondozási idő megszakítható. Ez történhet az örökbefogadók kérelmének visszavonásával vagy a szakszolgálat állásfoglalása alapján. 

13. Ki és milyen szempontok alapján ellenőrzi a gyermek biztonságos beilleszkedését a külföldi családba az örökbefogadás után? Milyen utánkövetési jelentések érkeznek Magyarországra, és ezek alapján milyen intézkedés tehető? 

– A gyereket folyamatosan kísérjük a háttérből. A nemzetközi örökbefogadásban közreműködő szervezetnek az örökbefogadást követően utánkövetési jelentéseket kell készítenie. Az első jelentés hat hónapon belül, a következő, másfél év elteltével érkezik meg a magyar központi hatósághoz. 

Amennyiben a jelentések alapján a gyermek fejlődése vagy a szülő-gyermek kapcsolat alakulása aggodalomra ad okot, a gyámhivatal az örökbefogadás véglegessé válását követő öt éven belül további jelentéseket is bekérhet. Jelen esetben a jelentések megnyugtatóak. 

14. Amennyiben egy korábbi szakmai javaslat vagy vizsgálat hiányossága utóbb merül fel, van-e lehetőség belső szakmai vizsgálatra vagy a folyamat felülvizsgálatának kezdeményezésére?

– Amennyiben az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat valamely szervezeti egységének eljárásával kapcsolatban panasz vagy megalapozott szakmai kifogás merül fel, az országos igazgató belső vizsgálatot rendelhet el. 

A vizsgálat célja annak feltárása, hogy betartották-e az eljárási és szakmai szabályokat, megfelelően figyelembe vették-e a gyermek véleményét, kapcsolatait és szükségleteit, illetve történt-e olyan mulasztás, amelyből a rendszernek tanulnia kell. 

Az újonnan felállt minisztérium és államtitkárság egyik legfontosabb feladata éppen annak feltárása, hogy hol működik megfelelően a gyermekvédelmi rendszer, hol akad el, és hol van szükség beavatkozásra. Ennek része az örökbefogadási szabályok és eljárások áttekintése, a nevelőszülői hálózat megerősítése, valamint az alkalmassági, kiválasztási és támogatási folyamatok felülvizsgálata is. 

A gyermeknek arra van a legnagyobb szüksége, hogy biztonságban érezze magát, és végre otthonra találjon abban a családban, ahol már hónapok óta él. Egy újabb elszakítás ismét súlyos veszteséget és mély lelki sérülést okozhatna neki. Ilyen döntés ezért csak akkor hozható meg, ha valóban az ő biztonsága kerül veszélybe. 

15. Hogy van jelenleg a gyermek, és mit élne át, ha most elszakítanák a jelenlegi örökbefogadó szüleitől? 

(Talán éppen ez az a kérdés, amely a korábbi kérdéssorból a leginkább hiányzott.) 

– A gyermekeket érintő ügyekben a legfontosabb kérdés minden esetben az, hogyan van maga a gyermek. A rendelkezésre álló szakmai visszajelzések szerint az érintett gyermek jól van: beilleszkedése kedvezően halad, fizikailag komoly fejlődésen ment keresztül, megszűntek testi tünetei, amik korábban problémákat okoztak, egyre oldottabb az új családjában, és több, korábban tapasztalt, belső feszültségre utaló tünete is enyhült vagy megszűnt. Ezek fontos jelei annak, hogy az új környezetben fokozatosan biztonságban érzi magát.

A kötődései jól alakulnak. Ennek megszakítása és a jelenlegi családból való újbóli kiemelése újabb veszteséget, bizonytalanságot és elszakítási traumát jelentene számára. A gyermek érdekét nem szolgálná, ha a felnőttek közötti jogi vagy nyilvánosságbeli vita miatt ismét kiszakítanák abból a közegből, amelyben jelenleg stabilizálódik és fejlődik. 

A gyermek korábbi kapcsolatainak és veszteségeinek jelentőségét el kell ismerni. A jelenlegi állapotát, biztonságérzetét és kialakuló új kötődését azonban ugyanilyen súllyal kell figyelembe venni. A döntések mércéje nem az lehet, hogy melyik felnőtt igényét vagy álláspontját erősítik, hanem az, hogy mi óvja leginkább a gyermek biztonságát, fejlődését és lelki jóllétét. 

Üdvözlettel, Kiss Ráchel sajtófőnök”

Amennyiben hasznosnak ítéli munkánkat, kérjük, anyagilag is támogassa a nemzeti ellenállás médiájának működését!

Magyar Jelen Alapítvány
10410400-00000190-11572440
HU26 1041 0400 0000 0190 1157 2440
SWIFT/BIC: OKHBHUHB

(Kiemelt videó forrása: Magyar Jelen YouTube-csatornája)

Korábbi adások: